Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-29 / 144. szám

XIV. ÉVF. 144. SZÁM.

15

MINDEN DO60Z

púder

vásártója egy üveg valódi

EMERAUDEdeCOTY

•PAtEUMÖT

Bársonyos arczbört- Kap,ho.o

COTY PÚDÉIG

melle# a csoaahatásu

COTY CUE MET

iiaszn álja

EREDETI'TÉGELY LEI «3 NAGY TUB«/ « 85 ______ K I S TUBUf * 35

hetnek kastélyok, sülyedhetnek történelmek, egymásnak

mehetnek a csillagok a világegyetemben, ők — birizgálnak. Minden reményünk meg lehet rá, hogy Tamási legközelebbi regényének ez lesz a cinné: Az Égő Csipkebokor. A legbántóbb Ízléstelenségnek azonban mégis azt tartom, hogy a mi nagy tragédiánk képei, a lelkünk vergődése egy utcarongy száj haságainak keretében

groteszkednek. Ez a sok Ízléstelenség eszembe juttatja a regény egyik jelenetét. Csetneky professzor magyarázza körnj-ezetének, hogy miért okai az arisztokraták Magyarország összeomlásának. A hallgatók dermedve figyelnek a borzalmas fejtegetésre. Uray Pista ekkor oda fordul az egyikhez, s azt kérdi tőle: te, hol van itt a klozet? Azt hiszem, hogy Tamási regényének olvasása közben az olvasók is sokszor feltették ezt a kérdést! merre van itt egy klozet ?

Most már ismételten föl kellene tennem azt a kérdést, hogy miért kellett ezt a könyvet az erdélyi magyar olvasóközönség elé bocsátani1? Azt hiszem azonban, bogy ez egészen szükségtelen; az eddig mondottakból mindenki megállapíthatta, hogy ez a könyv akkor jelentett volna nyereséget úgy a szerzőnek, mint az erdélyi magyar irodalomnak, ha az asztalfiókban marad. Nem örvend neki senki, csak a szerző. Ő büszke a könyvére és boldog, hogy könyvet Írhatott, amelyen a hetyke elősző szerint csak fény ül: „egészség, szabad élet és az igazság fénye”; boldog, hogy elkerülte a „leigázott gebéket, az ökrök kérődző nyugalmát és a szamarak vizhordó faját”; lobogó sörénnyel szaladhatott „a magyar állat- tenyésztők elől, akik szeretnék csordába vetni”. Szóval: boldog, hogy kedve szerint kitombolhatta magát a maga legegyénibb világában. Ez a könyv tehát esztétikai és életnézeti hitvallás. Ez a legszomorubb Tamási regényének megjelenésében. Mert ez a hitvallás nagyon siralmas igy — civilben. Nem foglalkozom vele,. csak annyit mondhatok, hogy a könyv halálharang, de nem a címereseknek, hanem saját írói nevének.

Azt hiszem azonban, hogy Tamási nem marad a hamis vágányokon, idővel ő is megbánja, hogy ezzel a fényben úszó könyvével kiült a piacra és eléggé szerencsés invencióját és benne sok apró gyöngyét a sertéseknek dobta s nem a választottaknak nyújtotta. Térjen vissza oda, ahova tehetsége állítja: az élet apróbb té- nyeinek megfigyeléséhez, hagyja a regényírást, mert — ő nem regényíró!

Rasa Károly.

Fürd© ruhában

valamint selyem fehérnemű és selyem harisnyában*

úgy minőségben, mint olcsóságban vezet az „Eibe“ Calea Regele Ferdinand 19« és a „Harisnya-ház“ Calea Regele Ferdinand 2s®. (A his hid melleit).

] egmeggyőz;; |

időkből. A háborús kedélyek megnyugtatására rendezett népünnepélyeken részt vettünk; tudunk pezsgős bankettekről akkor, amikor a tömeg csak kény ér jegyet evett; ’ittuk a vezető körök kétségbeesett tájékozatlanságát a sorsdöntő pillanatokban; átéltük a megszállás mézesheteit, lakáskutatásokat, zászlókitüzéseket nagy lelki felzokogásokkal. Az igaz képek mellett azonban egész sereg valószínűtlenség; az iró sokszor karikatúrává sü- lyeszti a történeti időket, izléstelemkedésekbe, grimász- kodásba megy át, ami érthető antipátiát kelt. Kicsit komikus, amikor Csetneky prof. 1918. okt. végén azt újságolja otthon, hogy Oroszország forradalmi lángokban áll; a cár hivei, kiskirályok, hercegek fejvesztetten özönlenek Páris, New-York felé, sőt úgy hallja, hogy az öreg bolgár cár is megérkezett Becsbe, hogy bejelentse: békét rögtön, mert nem bírjuk tovább. Furcsa, hogy Ferme András bá, csikmenasági adófizető polgár már egy évvel előbb értesült az orosz eseményekről, sőt 1918. saept 30-án olvasta már lájbzaumáljából a bolgár fegyverszünet hírét, s azt is megtudta u. onnan, hogy az említett öreg bolgár cár már okt. 3-án átadta fiának a kormánypálcát, s Csetneky prof.-nak csak okt. végén harangoznak ezekről — Kolozsvárt. Még darme?ztöbb. hogy u. ezen professzor okt. 31-én dikciót mond övéi közt azon csodálatos dolgokról, amelyek az utolsó két héten, tehát okt 15—31, közt zajlottak el: Lengyelország feltámadt, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott, Amerika lekapcsolta a világháború arkangyalát, a hatalmas „Kariért”, az erdélyi románok proklamálták függetlenségüket, Magyarország független köztársaság lett és kikiáltották a Német és Osztrák köztársaságot is stb. stb. Hát esek tényleg csodálatos dolgok, mert részben novemberben, részben decemberben történtek s Caet- neky prof. már okt. 31-én elkönyvelő őket a történeim! akták közé. Mindenesetre kémünk kell Csetneky professzort. hegy a regény második kiadásában módosítsa értesüléseit.

I Szólanom kell a regény alakjairól valamit, Nem lehet tagadni, hegy Tárnádnak van néhány sikerült me!- lékalakja ott, ahol reális terepeken mozog. Magasan kiemelkedik ebben a tekintetben Gyuri kocsis a maga zavartalan két eszével, nemkülönben fiacskája, a Ms székely, aki nem hagyja gazdája vagyonát s szembeszáll a puskacsővel is. Tamási a milieu rajzában is ott mutatja meg tehetségét, ahol saját megfigyeléseit közli, s nem mikor a fantáziájára bízza’magát. Intő jel, hegy az aranyhal ne úszkáljon a napfényben, hanem maradjon 8 rendes polgári vizekben, mert ide szolgálnak a köz- , eszközei Ne vágja fejszéjét olyan fába, amely i

nem neki született. Hagyjon békét a modern lelkek elemzésének, mert pszichológiai felkészültsége minimális. Ez meglátszik az alakjain. Tamásinak sejtelme sincs róla, hogy a hisztérikáknak is van alaptermészetük, vannak szokásaik, hajlamaik, szenvedélyeik. Nála ezek mind egyformák. Tilda, Uray Pista olyan egyforma, mint két ördög. Az ispán olyan mint az őrmester, Gerő, Gabi, Baba mind egy kaptafára készültek. Ezért annyi a valószínűtlenség a könyvében; nem tudunk elolvasni nehány lapot, hegy föl ne kiáltsunk: ez hihetetlen! ez lehetetlen! Ki hiszi el az öreg Eresey gyerekes komédiáit cselédjei előtt, de különösen a félbenmaradt lakodalom után intelligens, müveit emberek társaságában? Ki hiszi el a karácsonyfa alatti jeleneteket, vagy hogy a megszállás első heteiben, amikor fellobbant az őrült reakció minden szennyes lángja, egy román ispán vállalkozzék rá, hogy átlopózik a román fronton s elviszi egy magyar grófné levelét az ellenséges székely hadosztály egyik főhadnagyának? stb. stb. Az egész regényben nincs egy sor analízis, Örökké csak mese és mese, és mindig egy sablonra: egy pár sor leírás, aztán nagy párbeszédárvizek, csak úgy mint Dumas-nál, vagy Panson du Te- rail-nál. Igaz, hogy a beszélgetés a legalkalmasabb eszköz a lelkek megvilágítására, a mélységek itt tárulnak fel, s ebben a tekintetben tagadhatatlan, hogy Tamási könyvében van nehány sikerült lap, de száz számra burjánzik a sok üres, henye dialog, ami csak arra való, hogy a lapok teljenek, s az ivek száma szaporodjék. Ha be kel fogni a lovat, az már párbeszédben intéződik el, s a félsoros mondanivaló 8—10 sorra dagad.

Könyvet lehetne Írni az Ízléstelenségekről, amelyek Tamási regényét díszítik. Ez nem is lehet máskép, ahol a szereplők 90%-a hisztérikus, nmuformániákus alak, megannyi fajállat az állami mintagazdaságokban, férfiak, nők egyaránt, akik mindenre kaphatók egy kis nemi ellenérték reményében. Itt ha különnemüek néznek egymásra, „úgy jönnek nyögve és röfögve a gondolatok, mint a mezőről a disznók", s az érintkezés gesztusai sem sokkai különbek, mint a csordában. Csak egy virág- szálat ! Ott ülnek a haldokló mellett Uray Pista, az ispán és köztük Tilda. Uray Pista kezdi „birizgálni” Tildát az egyik oldalon; az ispán észrevszi, természetesein 5 is kezdi birizgálni a : másik oldalon. Egy haldokló ágyánál! Birizgál ás halálhörgés kísérettel! Annyi bizonyos. hogy Tamási nagyon elvétette a dolgot, mikor újszülött regényének nevét bejelentette az anyakönyvi hivatalnál ; nem címereseket kellett volna mondania, j hanem Báreásokat. Mert ezek közönséges báreások, akár I van törvényük a rendőrségtől, akár nincs, Ezektől ég-