Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-29 / 144. szám
«TAXA POSTAtA PEA TITA EN NTTMBRAA No. 24256—927. Cinj-KoIozsvár, i9cí juntos 29 tiéiiő CLÖFIZEXE3 BEJLFOLDON : ; I trrv 1200 tej. félévre 60CX lej, negyed évre 300 Ufe ' egy bóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP 6terk«6ztoség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér/ 4 Telefon: 5-0«, 8-04. ELŐFIZETÉS MAGYAEOítSZAGOX i 1 ívre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév«* 15 pengő. Ara 6 lej. XIV. évfolyama 144-ik szám Egyes szám ára 28 fillér. Bethlen György gróf Kolozsvár és Kolozs megye magyarságához! Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke hivatalosan most kapta meg véglegesen a kolozsvári és kolozsmegyei mandátumot. A parlamenti igazolás után történt meg ugyanis a lemondása az udvarhelyme gyei mandátumról s ezzel megtörtént a kolozsmegyei képviselőként való elismerése is. Ebből az alkalomból a következő nyilt levelet intézte választóihoz: Kolozsmegye és Kolozsvár magyarságához. Magyar Testvéreim! Példaadó az a magatartás és imponáló ennek eredményeképpen a Magyar Pártnak e városban és megyében elért szép választási sikere. őszinte köszönetemet fejezem ki ezért, valamint az ezúttal ismételten reám ruházott képviselői megbízatásért, melyet büszkeséggel fogok csekély tehetségemhez képeit betölteni. Legyen Isten áldása további közös munkánkon, magyar nemzetünkön és koronázza sok siker a nemes ügyért való küzdelmünket. Magyar testvéri üdvözlettel: Kolozsvár, 1931 jnnins hó. Gróf Bethlen György. Argetoianu pénzügyi diktatúrája drákói adóbehajtó törvényt csinál Az adószedők százalékot kapnak a felhajtott összegekből A nyugdijak mostani szánalmas összegeit is leredukálják A cuzisták parlamenti közelharcban összeütköztek a liberálisokkal (Bukarest, junius 27.) A kormánynak, illetőleg Argetoianunak közzétették azokat a pénzügyi terveit, amik törvényjavaslatok alakjában a parlament elé fognak most egymásután kerülni. Csak a törvényjavaslatok címeiből és lényegéből ismertettek meg valamit a nyilvánossággal. Attól eltekintve, hogy a szánalmasan nyomorult kis nyugdijakhoz is hozza akar nyúlni Argetoianu, ijesztő tervet dobott fel az adófelhajtások uj módszeréről. Százalékos prémium, vagy provízió alapján fogják nekiszaba- ditani az adófelhajtókat a polgárságnak s el lehet képzelni, hogy milyen rettenetes állapot lesz ebből az egész országban. Egy sereg ember meg fog vagyonosodni s az adófizetők zaklatása az elképzelhető méreteket meg fogja haladni. Argetoiann pénzügyi törvényei. A költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban Argetoianu pénzügyminiszter még a következő törvényjavaslatokat szándékozik a parlament elé terjeszteni. 1. Nyugdíjtörvény módosítása, a Viitorul szerint az esküt nem tett kisebbségi tisztviselők hátrányára. 2. A legfőbb számszék reorganizálása az ellenőrzés hatályosabbá tétele végett. 3. A különböző autonómintózetek beolvasztása az illetékes minisztériumokba. 4. Egy költségvetési alminisztérium felállítása. 5. Az adóbehajtók jutalmának megállapítása, maximálisan 2%-a a behajtott összegnek lehet a jutalom. 6. Uj építkezések adómentessége Az első 10 évben az uj épület minden adótól ment lesz, az azutáni 5 évben az adók 75%-ától mentesítetik, majd a következő 5 évben is 25%-os adókedvezményt élvez. 7. Törvényjavaslatot fognak a búzaexport 10.000 lejes jutalmáról is beterjeszteni, melynek megvalósításához 300 milliós alapot akarnak létesíteni, tekintettél arra, hogy 30.000 vagon tavalyi boza vár még ki vitelre. A kiviteli prémiumot nem külön adóval fogják beszedni, hanem kenyérjeggyel, amit csak a pékeknek és a malmoknak kell fizetniök. Az osztálysorsjátékról szóló törvényjavaslatot is a napokban benyújtják. A király sajnálja Manin távozását. A lapok értesülése szerint a király mély sajnálatának adott kifejezést, hogy Maniu visszavonult a közélettől és azt a reményét fejezte ki, hogy ez a visszavonulás nem végleges, mert az országnak szüksége van Maniu hozzáértésére és tapasztalataira. Az Adeverul azokkal szemben, akik szerint Maniu lépése csak manőver és nem is végleges, az ellenkezőről van meggyőződve Maniu nem az az ember, aki játszik a szavakkal. Maniu nem fog visszatérni, legalább is addig, amig garanciákat nem kap arra, hogy Romániában az alkotmányos rendszer fennállása biztosítva van. De ki tudja ezt garantálni? A nemzeti parasztpárt 1928-as választásai után azt hitte az egész ország, hogy itt sohase lehet többé más, mint tiszta választás És mégis lehetett, sót sokkal csúnyább és törvénytelenebb volt a jelenlegi, mint valaha. (Folytatás a második oldalon.) Iraterímárkodás nagyban és kicsinyben Feltűnő, hogy az ország közigazgatási szerkezetével mennyire nem tudnak boldogulni az egymást követő román kormányok- Mindenik belenyúl ebbe a szerkezetbe, mindenik másmás tengelyt, más kereket, más kormáoyrudat helyez bele, s mindenik következő kormány elrontja, leépíti, szétszedi azt, amit az előbbi ugy-ahogy összeállított. Egyik a központosító hatalom irányába, másik a közönség helyi aka- ratkőps^dése felé kívánta volna terelni a köz- igazgatós szervezését, azonban egész munkát egyik sem csinált. Egészen központosítani sem mertek, s egészen felhagyni se mertek ezzel a központosítással. így lett nem őszinte a közigazgatás, hanem csak a hatalmon ülök több-kevesebb kacérkodása a helyi érdekű ügyekkel. Mindenik csak az állami adózásokon kívüli újabb adózások kisajtoló gépezetének használta a közigazgatást, s nem a helyi célszerűségek és fejlődések elő mozditójának, Amellett mindenik politikai csoport, amelyik a központi hatalomba beleült, a közigazgatási szerkezettel csak a közönségnek a politikai irányoktól való függőségét akarta létrehozni. Holott a közigazgatás a helyi ügyek tárgyilagos elrendezése, aminek a szempontjai politikai irányváltozásoktól nem függhetnek, s minden ilyen változás miatt meg nem állhatnak, A közigazgatási szekér docögésében a mnlt kormány alatt eljutottunk odáig, hogy egy általános választás mindenütt megalakította a kezdődő önkormányzatoknak a testületéit. Ám ezt a kérdést is túlterhelték a központosító beavatkozásoknak. a jóváhagyó és gyámkodó testületeknek egész hierarchikus rendszerével. Adtak ugyan valami önkormányzatot, de vele párhuzamosan az állami köpontositás intézményeinek is egész fokozatát építették föl; viszont az önkormányzatnak sem merték megadni azt az egymásra épülő fokozatát, mely önmagát legcélszerűbben ellenőrizni, felügyelni és szabályozni tudta volna. És amely igy ke- vésbbé is lett volna költséges, mint a párhuzamos államhivatali fokozatok, s ellenőrző és gyámkodó hivatali testületek berendezése. Mindezek mellett itt Erdélyben a magyar nyelvterület vidékein feltűnő volt, hogy még a kezdetleges önkormányzatot is sajnálták tőlünk. Folytonos ürügykeresésekkel megakadályozták. hogy választott testületeink dolgozhassanak, megválasztott vezetőink működésbe léphessenek. Különösen igy a mi vidékeinken állandóvá tették az interimár bizottságokkal való uralmat, vagy a választott polgármesterek helyett kinevezett polgármestereket ültettek a nyakunkra. Ahogyan velünk, magyarokkal a közigazgatási helyi önkormányzatban elbántak, úgy látszik az szolgált mintául az uj kormánynak, hogy az egész országban a kezdődő önkormányzatokat eltörülje. Mindjárt a hatalomba lépésekor rendeletileg száműzte a választott megyevezetőket. s mindinkább általánosította a választolt önkormányzati tanácsok feloszlatását és helyükbe az interimár bizottságok kinevezését. Ez az iuterimárosdi láz odáig ment, hogy egyik városunkban már az ipartestület vezetőségét is (mivel az magyar) az ottani interimár bizottság feloszlatta és helyébe ipartestületi interimár bizottságot, rendelt. Ha igy haladunk, az egyletek közigazgatási felügyelete címén azok vezetősége helyett is interimár bizöttsá gokat fognak kinevezni. Most aztán az uj kormánjr az uj parlamenttel hirtelen uj közigazgatási törvényt is csináltat, amely egy még újabb közigazgatási törvényt helyez kilátásba, de addig is interimat; !
