Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-29 / 144. szám

s fr* •~i=» sa rii— ţ X/F. ÄFF. J«. SZÁM. bizottságokat ültet a választott önkormányza­ti testületek helyébe, a prefektusokat felruház­za a választott megyevezetők hatáskörével, sőt még egy kinevezett megyei igazgatót ad a pre­fektus mellé. Viszont tartományonként minisz­teri kirendeltségeket szervez, sőt közigazgatási vezér felügyel őket is küld ki mindenüvé, amel­lett a helyi és központi felülvizsgálati bizott­ságok nehézkes szervezetét is meghagyja. Mindezt takarékoskodás cimén teszi, holott a közelmúlt közigazgatási törvény is a közigaz­gatást ezekkel a meghagyott, vagy átalakított miniszteri kirendeltségekkel és beavatkozó hi­vatali testületekkel tette költségesekké. Van egy másik indoka is az uj közigazga­tási törvénynek. Az, hogy vissza kell állítani a prefektusok hivatali tekintélyét. így lesz köz- igazgatási cél 72 prefektus, holott inkább a 17 milliónyi országlakósság jóléte és helyi közér­dekeinek a szabad kibontakozása kellene, hogy a cél legyen. Amint látjuk, a rendeletekkel megkezdett interimárosdi módszer és a központositás kap az uj törvényben lényegesebb és kiterjesztőbb megalapozást. Vele a közelmúlt közigazgatási törvény önkormányzati kezdései törlődnek. De egyúttal az ország közigazgatási szerkezetével való ellentétes kísérletezések megint uj fordula­tot, vagyis uj bizonytalanságot kapnak. Egy országban a közigazgatási rendszernek minden felső hatalombeli változás idejére is állandó jel­legűnek, egymásból folyónak és a viszonyok stabilitására törekvőnek kellene lennie. Hiszen a közigazgatási rend megszokottsága és folyto­nossága jelenti az ország nyugalmát. Ha pedig ezt a rendet a helyi önkormányzatok folyto­nossága adja, akkor ez azt is jelenti, hogy az ország népei a maguk helyi életében egyensú­lyozni tudják a maguk érdekeit, s igy meggyő zödéses belső béke is van abban az országban. Az uj közigazgatási törvény mindezeknek az ellenkezőjét kiáltja világgá. Egyúttal szapo­rítja a közigazgatás területén létrejött és el­hullott törvényeknek és rendeleteknek a soka­ságát. Az ország megnagyobbodásának 12 esz­tendeje óta ez az uj törvény ki tudja hányadik kapkodás már, hogy a közönséget egyre más­képp és másképp közigazgassák. Szegény jogá­szok el se tudnak igazodni, hogy mi is itt tu­lajdonképpen a közigazgatási jogrendszer. De a szegény közönség még kevésbbó tudja. Ez a tájékozatlanság együttvéve azt is jelenti, hogy a közönségnek elfogy a törvényekben való hite és bizalma, mert minden uj törvény csak bi zonytalanságot okoz, s a meglevő állapotok fej­lődésének és időtartamának a kiszámíthatatlan­ságát. Pedig a törvény az állam akaratát je­lentené. A közönség előtt igy homályosul el és igy válik ideges zavarrá az állam akarata. Minden interimárrá válik, vagyis ideig- óráig tartó önkénykedéssé, amit majd egy más interimárkodás fog követni. A közönség érzésé­ben csak annyi bizonyosság fog lenni, hogy he­lyi közéletének, s e helyi életek országos össze­függésének a folytonos interimárkodásban kell bukdácsolnia. De ami igy a közönség szempont­jából bizonytalanság, az az állam szempontjából az államalkotás és országéltetés képességének a hiányaként mutatkozik. Idevezetett az a sok erőltetett törekvés, hogy az országegyesítés óta minden kormány az ország újabb megváltója és újabb egysége- sitője akart lenni. Idevezetett az, hogy minden kormány csak az ország népei iránti bizalmat­lansággal ült a kormánykerék mellé, s még a helyi ügyek intézésére se mert az ország lakos­ságának önrendelkezést és szabadságot adni. Az uj kormány pedig minden eddiginél feltű­nőbben kihangsúlyozza ezt az ország iránti bi­zalmatlanságot. Ö csak az interimárkodásban bizik; ennélfogva csak ez az interimárkodás lesz biztos. Nagyban és kicsinyben egyaránt. (P.) Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biz­tosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- ut) 37. Telefon 12-57. (Tudósítás eleje így lehet ez a biztosítékokkal. Maniu néma szemlélője akar tovább maradni az ország köz­állapotainak, fájdalommal a szivében, hogy az ország nem azon az utón halad a boldogulás felé, amelyet ő egyedül helyesnek tart. Cuzáék támogatják a kormányt. A kamarában a felirati javaslat vitáját folytatták. Cuza mondott nagy beszédet, előbb pedig az antiszemita liga nevében nyilatkozatot olvasott fel. A liga hódolattal hajlik meg a ki­rály előtt, szeretné azonban, ha a monarchikus restauráció után elkövetkezne az ország anyagi és erkölcsi restaurációja is. Külpolitikai kérdé­sekben azt mondja, hogy a politikai meggondo­lásokat válasszák el a gazdasági érdekektől. A nyilatkozatot a többség nagy tapssal fo­gadta. Ezután Cuza részletesen kommentálta a nyilatkozat egyes tételeit. A dinasztikus kér­déssel kapcsolatban főként a liberálisok maga­tartásával foglalkozott. Még a liberálisok ré­széről is mindenki mástól inkább elfogadta volna a lojalitási nyilatkozatot, mint Dúcától, aki a mult év junius 8-án mondott beszédében a restaurációt baljóslatú kalandnak minősí­tette. Nagy zajban farbasszemet néz két szónok. Cuza szavaira óriási zaj tört ki. A liberáli­sok felugrálnak helyeikről és élénken tiltakoz­nak. A zaj az elnök többszöri intervenciójára sem ölt el, úgy, hogy végül is az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Az újbóli megnyitás után Neam tu liberális kért szót. Fel is megy a szószékre, ahol most már ketten állnak: ő és Cuza, azonban egyik sem tud szó­hoz jutni. az első oldalon) Amikor a zsidó-kérdésről beszél, Fischer Jó­zsef valamit mondani alUÍ*-, az antiszemita liga »Képviselői azonban nem engedik szóhoz jutni. Cuza azt beszélte ezután, hibgy Erdély, Bessz- arábia és Bukovina már csaknem zsidó gyar­matokká váltak. A pártok hibája, hogy ez a kérdés még mindig rendezetlen, mivel több párt a zsidók irányítása szerint dolgozik. Sajnálatát fejezi ki, hogy a kormány a választásoknál pak­tumot kötött a liberálisokkal, akik nem egye­bek, mint az ország régi bűneinek megtestesítői. Beszéde végén kijelenti, hogy az antiszemita liga támogatni fogja a kormányt a pártok el­leni munkájában. Az antiszemita képviselők a tribün elé rohan­nak s az elnök az ülést ismét felfüggeszti. Rövid szünet után Cuza tovább folytatja beszédét. A dinasztikus kérdést — mondja — nem ok nélkül hozta fel, hanem azt akarja, hogy a liberális párt a monarchikus érzésből valamit sajátitson el. A király körül ércfal­ként állanak hivei azonban, mint történelem­mel foglalkozó ember, megállapítja, hogy a liberálisok sohasem voltak őszintén dinasztikus érzelmüek. Utal a humorba fulladt ploestii köztársasági kísérletre és arra az esetre, amikor I. Károly király egy ízben le akart mondani s elhatáro­zásáról csak Lascar Catarginak, a konzervati- vek elnökének közbenjárására mondott le. Cuza ezután az antiszemita liga zsidó-prog­ramjáról beszél. A megoldásra készen kidolgo­zott programjuk van, — mondja — amelyet ha kormányra kerül, alkalmazni fog. (Nagy de­rültség.) A zsidókat tövényes utón el fogják távolítani az országból és azt, aki nem akar jószántából menni, erő­szakkal teszik át a határon. A király mellett Hibáztatja az eddigi kományokat, hogy ke­veset törődtek a mezőgazdasági kérdéssel. Fog­lalkozott a trónbeszédnek azzal a kitételével, amely az országban élő több népről szólt és ki fogásolja a liberálisok és nemzeti parasztpár­tiak kritikáit. Letagadhatatlan, hogy az országban több nép él, amelyek között vezető sze­repet tölt be számarányánál fogva a román nép s a románság éppen számarányánál fogva ren­delkezik ezzel a vezető szereppel és nem azért, mert a békeszerződések vezető szerepet adtak neki. • Nagyon helyes megoldásnak tartja azt, hogy az ország vezetését az uralkodó egy pár- tonkivüli kormányra bízta. Ha a jelenlegi kor­mány megbukna, helyét egyetlen párt sem ve­— a pártok ellen hetné át. A liberálisokról szó sem lehet, a nem­zeti parasztpárt egy ellankadt, programjától eltért organizmus, a többiek kicsiny csoporto­kat képviselnek. Más megoldás nincs, mint a pártonkiviili kormány. Az uralkodónak külön­ben alkotmányban biztosított joga, hogy olyan kormányt hívjon az ország élére, amelyet a leghelyesebbnek lát. Nagyon jó volna, ha a pártok vezetői az alkotmánynak ezt a rendelke­zését szem előtt tartanák. Cuza beszédét a többség hangos óvációval kisérte. Cuza után Slatupcsuk ukrán képviselő az ukrán kisebbség sérelmeit sorakoztatta fel. Marinescu többségi a kisiparosok sérelmei­ről beszélt és kérte a kormányt, hogy erre az eddig elhanyagolt, az állam életében azonban nagyon fontos társadalmi osztályra több gon­dot forditson. A kolozsvári Patria megint csak a kisebb­ségektől fél (Kolozsvár, junius 27.) A nemzeti paraszt­párt vidéki propagandistáinak régen is szoká­suk volt a többi román pártokról azt elhitetni, hogy a kisebbségeket támogatják. A román szélsőséges sovinizmust igyekeztek ezzel a ma­guk számára kibérelni s e bérlet nagyon rosz- szul sült el, mert többek között ez téritette le a pártot a programról. Most is ez a vicinális meggondolatlanság akar ismét belekapaszkod­ni abba a szélsőséges sovinizmusba s azt akarja elhitetni azokal, akik ilyen mesékben hisznek még, hogy a mostani kormány a kisebbségekre támaszkodik. Csak ilyen magyarázata lehet annak, hogy a Patria mindegyre kitalálja azt a mesét, hogy a Magyar Párt támogatja a Iorga-kormányt. Tegnapi számában is híradásként jelenti, hogy a Magyar Párt csatlakozott a kormány kor­mányzási programjához. Aki józan ésszel tud helyzeteket megítélni és ilyen újságcikkeket mérlegelni, az előtt fel­merül a kérdés: hol lett volna módjában a Ma­gyar Pártnak, hogy csatlakozzon, vagy támo­gasson? Az ügyek mai stádiumában paktumok nem születhetnek akkor sem, ha valakinek pák* tumcsinálási kedve támadna. A parlamenti vi­tában a Magyar Párt alaposan kivette a részét. Még passzivitásba sem vonult, mint a nemzeti párt egy része. Minket nem kell félteni, hogy letérünk az eredeti programunkról, akárki le­gyen a kormányon. De még akkor sem térnénk le, ha véletlenül a kormányzást nekünk adnák át, mint ahogyan mások letértek. Miniszteri tárcákat nem kaptunk s nem is kérünk belő­lük. Maradunk, akik voltunk és harcolunk aho­gyan lehetséges. És szomorúan látjuk, hogy a Patria nem talál más kifogásolni valót a mos­tani kormányrezsimben, csak attól fél, nehogy a kisebbségek valamilyen sérelmére orvoslást hozna. Ez a magatartás sokkal kicsinyesebb, semhogy demokratikusnak lehetne mondani. 0 Minden külföldi ásványvíznél üdilőbb P a EM25ÄSI PJ 1 PHONIX I gj viz. Kapható mindenütt. gj Cuza nekiment a liberálisoknak

Next

/
Thumbnails
Contents