Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-27 / 142. szám
K&sjzrsmatáj XIV. EVF. UZ. SZÁM. 35*WP«ÄCaES3 XI X X X X X X X X 8 Akkor vegyen er s 8 8 B B 8 főtópsiseiet sgísz Fomániáíia: Emanuel Wisneir, Bucureşti» Eoitard Maria fio. H. b B Akar Ön jó gépselymet dolgozni ??? termáim gépselymet SPORT Budapest székesfőváros által adott díszsírhelyen, a Jókal- iepellel fogiák Kuncz Aladárt ma délután eltemetni Kolozsváron nincs úszómester és nem lehet úszni tanulni! A sportok közül feltétlenül ki kell emelnünk az úszást, mint olyan sportnemet, amelyik a sport'értékének szokásos kereteit áttöri és sok esetben emberileg véve a legnagyobb közvetlen haszonnal járhat: életmentéssel! Természetes dolog tehát, hogy a nagy közönség körében azt látjuk, hogy — talán *— az egyetlen sportnem, az úszás, amelyiknek értékét legáltalánosabban és helyesen fogják fel. Az is érthető, hogy ennek következtében az úszás megtanittatásával járó kiadások a legrokonszenvesebbek közé tartoznak a családi kiadások sorában. Azaz, hogy Kolozsváron csak tartoznának, mert jelenleg a helyzet az, hogy Kolozsváron nem lehet úszást tanulni. Hiába óhajt tehát valaki aszni tanulni, vagy hiába óhajtja gyermekét, családtagjait uszóleckékben részesiteni, a terv kivihetetlen! Hihetetlenül hangzik, de a százezres lakója Kolozsvárnak nines kimondott uszodája, ahol ezt a valóban nélkülözhetetlen és minden ideget, izmot edző és nevelő sport-tudományt el lehetne sajátítani A kolozsvári strandfürdő vezetőségének pe dig — agylátszik — az a felfogása, hogy, aki tud úszni, az ússzék, aki pedig nem tud, ne ta nulja meg a szabályos úszást, ügy is benépesítik a strandfürdőt a „vad“ úszók vizzuhatago- kgt csapkodó százai. Amilyen szégyene ez egy strandfürdőnek, éppen olyan baj a fürdőközönségre nézve is. A városnak s a strand vezetőségének pedig szolgáljanak intésül azok a sorozatos szerencsétlenségek. amelyek a fürdőszezonban a szabadban fürdők közül szedik áldozataikat. Csak most legutóbb történt Kolozsvár határában nehány megdöbbentően szomorú eset, amelyek egész családoknak okoztak egy életre kiható gyászt. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk a következőkre. Az ember magasfoku testi és.lelki fejlődésében annyira meghaladta a természetes, ős állapot által nyújtott ösztönszerü lehetőségeket, hogy például az úszást, amelyiket csaknem mindén állat, mint született tulajdonságot hoz magával a világra, tanulnia kell. Sőt e tekintetben egy lépéssel tovább mehetünk, mert. úszni csak az az ember tudhat, kifogástalanul, aki azt tanulta. Tanulta, még pedig nem kontároktól, hanem szakavatott úszómestertől, aki tanítványát a testi oktatás mellett olyan lelki oktatásban is részesíti, hogy az úszás fizikailag való'elsajátítása mellett, az megbarátkozik a víznek azzal a rémséges fogalmával, amit a legkisebb pocsolya is jelent az úszni nem tudók számára. Az, aki az úszást nem tanulta úszómestertől, soha sem biztos a dolgában! Minduntalan előtte lebeg'a „görcs", az „örvény“ fogalma. Állandóan attól fél, hogy a görcs, vagy örvény az úszóra nézve feltétlenül végpusztulást jelentenék és ha véletlenül görcs fogja el valmelyik végtagját, vagy pedig a folyóvíznek erősebb áramlásába kerül, bekövetkezik a katasztrófa, nem azért, mintha nem győzte volna izommal, de hiányzott erre az eshetőségre a lelki felkészültsége. Mert régi megállapítás az, hogy gyenge úszó is kikerül a legerősebb örvényből és hogy a legerősebb görcs sem válik végzetessé arra nézve, aki fejét nem veszíti el. A szabályszerűen vett uszólecke és az olyan úszómester tanítása, aki az egy-kettő-három- négy tempókon kivül lelki oktatásban is részé- siti tanítványait, a görcs és örvény legjobb ellenszerei. Az ilyen módon iskolázott úszó még akkor sem fogja fejét 'elveszíteni; ha történetesen válságos helyzetbe sodródnék. Az elmondottakat pedig figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akiket illet, főképpen pedig • strandfürdő vezetőségének! dr, —z. —z. Kuncz Aladárt, az erdélyi irodalom nagy halottját a budapesti sajtó rendkívül meleg szavakkal parentálja el. A Pesti Napló-ban Laczkó Béla búcsúztatja és töbek között a következőket írja: Kuncz Aladár mehalt. S éppen most. amikor a magyar tolinak ez a nemes trónkövetelője végre megalapiotta a maga birodalmát, fejedelem lett a magyar irodalomban, amelynek oly sokáig volt hü és csendes, de a beavatottak előtt régóta ismert és elismert munkása, most nem rég megjelent hatalmas könyvével, a Fekete kolostor-ral, amelyben noirmoutier-i méltatlan, testet-lelket szennyező s az örökkévaló szépségekbe menekülő ra- boskodását irta le a művész részletező naturalizmusával, a történetiró pontosságával, a tudós nagy perspektívákat vető törvényszerűség- keresésével, a fogoly ideges érzékenységével, a remete szentantalosan bőömlésü, fékezhetetlen fantáziájával, a riporter elevenségével s a jövőnek, tán az örökkévalóságnak iró szent megrendülésével. A Magyar Hírlap igy ir Kuncz Aladárról: A magyar irodalom egyik légdisztingvál- tabb egyénisége hallgatott el örökre: Kuncz Aladár, a fiatalabb évjáratok legkiemelkedőbb (Csíkszereda, junius 25.) Sajnos, elég gyakori eset, hogy a közbirtokosságok vezetőinek agilis, becsületes munkássága, amelyet a közvagyonok megmentése érdekében kifejtenek, nem mindig talál megbecsülésre és elismerésre a falvak lakói között. Nem mintha az nem volna jó, hanem az emberek legtöbb esetben maguk szeretnék irányítani saját ügyeiket s gyakran az egymásközötti pereskedés végtelen betegsége üt be közéjük. Csikkarcfalván Both Ágoston és két társa, Gidó János és Székely János még 1925-ben pert indítottak a falu közbirtokosságának vezetői ellen, hűtlen vagyonkezelés címén. A Csíkszeredái járásbíróság az ügy megvizsgálása után elejtette a vádat, sőt, beigazolást nyert, hogy a bevádoltak a legbecsületesebb kezelői a közvagyonnak! Erre Both és társai a marosvásárhelyi táblához vitték feljelentésük vádjait s a karcfalvi közbirtokosság vezetőségéről a táblánál is megállapították, hogy a legkifogástalanabbul működik s az ellene emelt vádak teljesen alaptalanok. Most. mégis hirtelen letartóztatták az egész derék vezetőséget. A letartóztatásra semmiféle más ok nem forog fenn, mint az, hogy a közr ségi jegyzőnek az édes testvére halálos beteg s a jegyzőt fivérének a beteg ágyához hívták. Porszky Ferenc községi jetgyző ugyanis a közbirtokosságnak is jegyzője s Magyarországon súlyosan beteg testvéréhez utazott, rendes útlevéllel. A közbirtokosság falusi ellenségeinek az intrikus besugása alapján Vasú ügyvéd megbízásából újabb feljelentést adott be az ügyészséghez, amelyben azt adta elő, hogy Potorszky jegyző a közbirtokosság ingó vagyonának nagy részéi magához tehetségű kritikusa, aki röviddel halála előtt egy rendkívüli feltünéstkeltő regényével érkezett be a magyar szépirók élcsapatába, szerda délután 45 éves korában meghalt. Kevés írónk akadt, akire az „európaiság“ meghatározás inkább illett volna, mint e hiánytalan képzettségű és biztosizlésü erdélyi magyarra, akinek transsylvanizmusa valóban az volt, amit ez a jelző eredetileg jelentett: a környezet és a nyelv legszebb hagyományainak és civilizált eredményeinek összekapcsolását, a legnemesebb értelemben vett nyugateurópaisággal. Kuncz Aladár temetése péntek délután 5 órakor lesz a Kerepesi-nti temetőben, ahol Budapest székesfőváros tanácsa díszsírhelyet adományozott. A temetés a Jókai-lepellel történik és a temetésen részt vesz a budapesti iróvilág testületileg. Kolozsvárról a Helikon részéről Kós Károly, a kisebbségi szervezet részéről Szász Endre, az Ellenzék és Erdélyi Irodalmi Társaság részéről Krenner Miklós tartanak búcsúbeszédeket és helyeznek koszorút a sirra. A1 Nyugat gárdájának utolsó üdvözletét Mórica Zsigmond fogja tolmácsolni. vette s ezzel Magyarországra szökött. A jegyző iránt a falusi vezető emberek részvéttel voltak s a családi szomorúság iránti részvétből a megszöktetés vádját kovácsolták. Az ügyészség kiszállott Karcfalvára s a közbirtokosság vezetőségének tagjaitól a közbirtokosság .könyveinek a kiadását követelték. A könyveket természetesen nem adhatták elő, mert azokat a távollevő jegyző kezeli s zárta el a szekrényébe. Ezért letartóztatták a vezetőségi tagokat: Karda Károly birót, Gidró István birtokossági elnököt, Bálint István volt elnököt és Ferenc János segédjegyzőt, Bünrészesség vádját emelték velük szemben. Karcfalva és Jenő- falva községek népe megdöbbent a letartózta- tási hírre és tömegakció indult meg a vezetőemberek kiszabadítása érdekében. Valamennyien közismert, puritán becsületességü emberek. Porszky jegyző pedig jogvégzett, köz- tiszteletben álló derék íntellektueije a vidéknek, aki a napokban haza fog érkezni és nagy lesz a meglepetése, hogy mi történt az ő elutazása miatt. A vád nevetségességbe fog fulladni, de meghuţcoltattak igen kiváló falusi vezetőembereket, teljesen ártatlanul. Verzár Frigyes: Életről, betegségről és halálról. A lelki és lesfl élet funkcióiról, az , orvostudomány mai állásáról ad tökéletes képet a világhírű tudós müve. 232 oldal Régi ár 136. újáról lei. Küldje be bélyegben Lepagenak, Kolozsvár és portómén- tesen kapja, vagy utánvéttel portóval. Kérje az eleső könyvek jegyzékét. Csikkarcfalva derék vezetőembereit azért tartóztatták le, mert a jegyző elutazott Egy beteglátogatásból kovácsoltak rémes vádakat
