Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-22 / 138. szám

A trónbeszédben megemlékeztek a kisiparosságról Is Milyen törvényjavaslatokon dolgozik a Jorga-k ormány, amelyek a kézmiUparosságol érdeklik ? (Kolozsvár, junius 20). A törvényhozó tes­tület. megnyitása alkalmából a királyi tr<5äbo> szédben a Jorga-kormány még a jelenlegi par­lamenti ülésszakban az alábbi ipari érdekii tör­vényjavaslatoknak az előkészítését és törvé­nyeknek a megszavazását helyezi kilátásba. I. A fixösszegekben való adóztatás. A kéz- müiparosok az összes eddigi üléseiknek értekez­leteiken és kongresszusaikon azt a követelést hangoztatták, hogy az adóztatási rendszert mó­dosítani kell. A jövőben a kézmüiparosok adóz­tatása ne olyan mérvű legyen, mint a nagyipa­rosoké. vagy a kereskedőké, vagy olyan ipar- vállalatoké, amelyek kereskedelmi könyveket vezetnek. Az iparosságnak állandó kívánsága mindig az volt, hogy a kézmüiparostól ne kí­vánjanak kereskedelmi könyvvezetést, mert az a múltban solia sehol elő nem volt Írva s azt a legtöbb iparos vezetni sem tudja. Viszont az adókivető bizottságok, ha az iparos nem tudja felmutatni kereskedelmi könyvvitelét, tetszés szerinti, de mindig a jövedelmét jóval túlhaladó adókkal nyomorítják meg a kisiparost. Remél­jük, hogy Manoilöseu iparügyi miniszter, mél­tányolni fogja az iparosok régi óhajtását s az adózási rendszert olyan értelemben módosít­tatja, mór az iparosokat illetőleg, hogy az adóz­tatás terén eddig mutatkozó anomáliák meg­szűnnek s a kézműiparban is visszaállítják azt az adóerkölcsöt, amely az adózót nem támadja meg egzisztenciájában, nem zárja el előtte az életlehetőséget és csak olyan állami és községi adókkal operál, amely az iparos termelésével és jövedelmével egyenes arányban áll. II. A betegsegélyző pénztári törvények egy­ségesítéséről is szó van. Maga a kisipari szö­(Déva, junius 20). Az ország kisiparos tár­sadalmának rengeteg sérelme van. Ezeknek a sérelmeknek valóságos halmaza fekszik a mi­nisztériumban és a lokális hatóságok asztalain. A sérelmek azonban nem nyernek elintézést, nemcsak a hatóságok szokták meg, hogy a kis­iparosok állandóan panaszkodnak, de még a más társadalmi rétegek sem viseltetnek valami nagy érzékkel a kisiparos társadalom élethar­cával szemben. A dévai ipartestület közgyűlésén felvetődött az a kérdés, hogy tulajdonképpen miért fizetik a tagdijakat az aradi iparosszövetségnek, ami­kor eddig jóformán alig látták a szövetség mű­ködésének valamelyes hasznát. Mbiorits Lu­kács, a déveai testület alelnöke a jelenlevőket íelvilágositotta, hogy az aradi szövetség a múltban óriási erőfeszítéseket tett, nagyon so­kat dolgozott s nem rajta mullott, hogy akciói nem jártak kellő eredménnyel. A szövetséget továbbra is pártolni kell, mert akkor az ipa­rosság nagyobb és jobb megszervezése több ered­ményt fog biztosítani abban a harcban, mezek­nek elvesztése egyenlő volna az ország kisipa­rosságának teljes pusztulásával. Ezen a plattformon állva a dóvei ipartestü­let választmánya a legutóbbi ülésén foglalko zott a kérdéssel, s nem látott más célravezető utat, mint az egész ország kisiparosságának a megszervezését. Ezért elhatározta, hogy akciót indít a kisiparosok országos megszervezése érdekében, előbb a me­gyében. tömöríti egy táborba az ipa­rosokat, azután a megyéknek lesz egy külön szerve tartományok szerint s végül a tartományok szervei egy fel­ső kisipari szövetségei fognak alkotni. A dévai ipartestület elgondolása szerint az országos intézmény vezetői sikerrel interveniál­hatnak és léphetnek fel minden egyes esetben vétség Sarnoil elnök által képviselve, szintén egy bizottsági tagsági helyet kapott az előké­szítő bizottságban. Ez az előkészítő bizottság kapott megbízást a tervezet előkészítésére. Már az öszes fiókok megkapták a kérdőiveket, ame­lyekben a tervezet alapelveire vonatkozólag fel­világosításokat kérnek, ügy tudjuk, hogy ké- .sőbb újabb kérdőíveket bocsátanak szét, amely­ben az iparosszervek még a részletkérdésekhez is hozzászólhatnak és javaslatokat tehetnek. Ha nem csalódunk, a kormány azt fogja eredmé­nyezni. hogy a jövőben az iparosok is igénybe- vehetik a betegsegélyző pénztárak gyógykeze­lését, orvosságait és esetleg az országos nyug­díjintézményt is. III. Szó van a szindikálizálási törvény el­készítéséről, illetve benyújtásáról is. A kéz- müiparosság ezzel a törvénnyel szemben már a múltban állást foglalt. Manoilescu miniszter ur azonban még sem mondott le kedvenc ter­véről, mert a törvényt a mostani ciklusban tető alá akarja hozni. Még nem ismerjük a tervet, de ha a régi alapokon fog mozogni, akkor az uj törvény megvalósításától az iparosság sem­mi jót sem várhat és az uj törvény ellen az egész iparosság tiltakozást jelent be, Ezekről a törvénytervezetekről még egyelő re csak sző van. Mindenesetre a kormány akció­képességétől fog függni, hogy a tervek valóra ivállnak-e? Az ország iparosságának azonban éber figyelemmel kell kísérnie a törvényhizás- nak rávonatkozó akcióit, mindent el kell kö­vetnie, hogy a törvényhozó házak elé kerülő javaslatok az iparosság érdekeit ne sértsek. úgy a hatóságokkal, valamint a minisztériu­mokkal szemben. A dévai ipartestület körlevelet bocsátott szét, amelyben egyelőre a hunyadmegyei ösz- szes meglevő ipartestületeket felkérte, hogy csatlakozzanak az akcióhoz, gyűjtsék össze sé- relmi anyagukat s minden erővel támogassák az országos tömörülést. Felszólítja ez a levél továbbá a testületeket arra is, hogy a maguk körzetében megfelelő propagandával szolgálják az eszmét, mert csak igy lehet a cél megvalósítását elérni. Azokon a helyeken, ahol nincsenek testületek, felhívja a dévai ipartestület az iparostársadalmat, hogy több községből együttesen száz iparos alakítson egy testületet és csatlakozzanak az országos ak­cióhoz. Minden egyes megyebeli testület az orszá­gos szervezethez bizottsággal fog hozzájárulni. Ez a bizottság a megyeközponti egyesületnek lesz a tagja, amelynek jogában áll összeköt­tetést tartani fenn a többi megyeközpont ha­sonló szerveivel s együttesen fogják majd meg­alkotni a bukaresti vezetőséget. Ezzel a demokratikus elgondolással véli a dévai testület a kisiparosság már-már tartha­tatlan helyzetét megjavítani és a minden me­gyében azonos érdekek képviseletét ellátni s a borzalmas gazdasági helyzeten javítani. Ugyanakkor a dévai ipar testület átir a többi megyeszékhelyek ipartestületeihez és várja a csatlakozást. A testület meg van győződve ar­ról, hogy az aradi iparosszövetség egy ilyen országos akció támogatásával sokkal több ered ményt log elérni. Bármennyire szép és nemes az akció, amit a dévai ipartestület megindított, annak mégis bizonyos lokális jelentősége van és nincs tisz­tán és precízen körvonalazva, hogy milyen ala­pon. milyen keretek között s milyen erők igénybevételével akarják a déviak az országos szervezkedést megcsinálni. A magunk részéről nem akarunk ebben a kérdésben állást foglalni, hanem felhívjuk az iparos vezető embereket, hogy lapunk hasábjain a kérdéshez szóljanak hozzá és .egy ankétot indítsanak, amelynek a célja legyen az, hogy az országos akció való­ban megoldható, megépíthető és eredményes munkát végző kereteket kapjon. IPAROS HÍREK rA munkanélküliek kényszer alkalmazása. Egy minisztertanácsi döntvény jelent meg, amely a közmunkák vállalkozóit arra kötelezi, hogy a szerződések aláírásakor kötelezzék ma­gukat arra, hogy a munkálatoknál legalább harmincöt olyan munkanélkülit alkalmazza­nak, akiket a munkaügyi minisztérium, vagy ennek külső szervei fognak ajánlani. A munka­nélküliek fizetése ugyanolyan lesz, mint a többi alkalmazotté. A döntvény az összes köz- intézmények vezetőségeit felelőssé teszi, hogy az abban foglalt rendelkezéseket betartsák. A minister tan ácsi döntvény valóban szociális gon­doskodást árul el, csak az a szépséghibája, hogy a munkenéikülieket a hatóságok ajánlják, ami egyet jelent azzal, hogy csak azok a munkanél­küliek kapnak munkát, akik a mindenkori kor­mánynak hü csatlósaivá szegődnek. Ha a mi­nisztertanács döntvénye azt mondotta volna ki, hogy a vállalatok munkanélkülieket kötelesek alkalmazni s a hatóságok csak ezt a tényt el­lenőrzik, akkor helyeselnök az intézkedést. így azonban a minisztertanácsi döntvénynek kor­tesize van s azzal adott alkalommal vissza is lehet élni. Az ipari és kereskedelmi minisztérium — rendeletet bocsátott ki, amely kötelezi az Ösz- Szes gőzgépeket, lokomitivokat. félstabil gépe­ket, gőzkazánokat, különböző rendszerű moto­rokat. gőzcsöveket, gázcsöveket előállító és ezek árusításával foglalkozó gyárak és intézmények bejelentését az energiaosztályhoz, ahol ezeknek az intézményeknek a neveit és cimét nyilván­tartják. Be kell még jelenteni az 1924. julius 1-étől jelen időig hasonló anyagokat szállító cé­geket is. A jövőre vonatkozólag szintén elren­deli, hogy minden év jaunár elsején jelentsék be azokat, akiknek az elmúlt esztendőben ha­sonló gépeket, vagy anyagokat szállítottak. Miért? Erre a kérdésre is szeretnénk választ adni. ______ ■ Amortizációs kölcsönöket Lei értékben, 10—40 évi időtartamra folyós!Itatunk. Kolozsvári Népbank As Zálog Hitelintézet Részv.-T. Szép ucca 1. (Vidékieknek 20— leies bélyeg be­küldése el'enében válaszolunk. v,o, amro. ->m- o A dévai ipartestület nagyszabású akciója a kisiparosság országos megszervezése érdekében Ankétet nyílnak, amelyhez minden kisiparos és érdekeli hozzászólhat

Next

/
Thumbnails
Contents