Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-09 / 103. szám
XIV. tVF. 103. SZÁM. XtMMtâWrtVfe 2. (Tudósítás eleje az első oldalon) szólaltak fel. ügy hírlik, hogy mindkettőjüket nagyon bántja Ducaék paktuma. Gkeorghe Bră- tianu mellett a régibb politikusok közül Vai- toianu tábornak áll szilárdan, aki kijelentette, hogy ők a Duca-féle liberálisokkal egy kombinációban nem vehetnek részt. mert ezzel alapjában támadnák meg létjogosultságukat. A Gbeorghe Brátianuék elhatározása politikai körökben nagy visszhangot váltott ki és újból felmerült a belpolitikai kisantant gondolata, ami azonban csak akkor lesz aktuális, ha Lupu dr. pártja is megszakítja a tárgyalásokat a kormánnyal. Az ónálló pártok. Ezidőszerint önálló listával indul a választási harcba a Magyar Párt, a nemzeti parasztpárt, a Stere besszarábiai pártja, a szociáldemokraták és a néppárt. A Magyar Párt elhatározása élénken foglalkoztatja a politikai köröket, annál a politikai súlynál fogva, amelyet a magyarság képvisel. A Stere-i'óle parasztpárt és a szociáldemokraták között bizonyos közeledés volt és sok tárgyalás folyt, de eddig eredmény nélkül. A másik, most alakult zsidó párt is bejelentette önálló választási jelét a központi irodához. .Ylaniu szerint a legélesebb belső harcok következnek (Kolozsvár, május 7.) A nemzeti parasztpárt erdélyi és bánáti százas bizottsága csütörtökön délután tartotta értekezletét Kolozsváron. Mánia súlyos kijelentései. Mánia Gyula, akit a párt nagy üneplésbem részesített, több, mint két órán át tartott beszédben szabta meg a nemzeti paraszt párt, álláspontját és ismertette a helyzetet. Mondott többek között intimitásokat is a legutóbbi események kulisszái mögött történtekből s elszánt harcot hirdetve az erdélyi románság számára, súlyos idők bekövetkezését jósolta. Tett olyan kijelentéseket is. amelyek igen érdekesek, de olyanokat is, amelyek tőle szokatlanul határozottak az élességben. Ismertette beszédében azt a helyzetet, amiben az ország a nemzeti prasztpárti kormányzás előtt volt s a kormányzás eredményeivel bőven foglalkozott. Beszédében többek között a következőket mondotta, annak az elmondása után, hogy ö mindenben hozzájárult a koncentrációs kormány alakításához; Titulescu utolsó tervét a király nem fogadta el. Titulescu elhatározta, hogy szakértőkből álló kabinetet fog összehozni, amely a nemzeti parasztpárt parlamentjére támaszkodna. Titu lesen javaslatát magunkévá tettük. Titulescu meg is jelent az Uralkodó előtt, de közismert, hogy nem kapott megbízást kormányalakításra, bauern lorgát nevezte ki miniszterelnöknek. Igazat mondott é Iorga! — Egy közbeszólás formájában rögtön megcáfoltam lorgának fezt az állítását, hogy megtagadtuk tőle a .támogatást. A Neamul Romanesc- ben megjelent egész kommüniké annyira igaz, mint az a kijelentése lorgának, hogy sohasem akart miniszterelnök lenni. — Amikor arra kért ama bizonyos beszélgetésen, hogy fogadjuk el Argetoianu miniszterségét, én ezt válaszoltam: — Sohasem űztünk személyi politikát, előttünk mindig az állam érdeke lebegett. Azonban ha mint magánember semmi kifogásom sem lehetne is Argetoianu ellen, noha megjárta már az Averescu-pártot, a nemzeti parasztpártot és a liberális pártot és mindegyiket a legnehezebb pillanatban hagyta el, nem tekinthetem őt szakértőnek, hanem politikusnak, akinek a kormányban való jelenléte komoly aggodalommal töltené el a pártot. Ha Argetoianu miniszterségébe beleegyezünk, még csak csodálkoznunk sem szabad majd, ha olyasmit tesz, ami előző ígéreteivel ellentétben áll, hiszen ő lenne az, aki joggal mondhatná: Miért fogadtatok el, ismertétek múltamat. A legélesebb harcok korszaka. A nemzeti egység kormányából; a nemzeti ellenségeskedés kormánya lett és ezzel beköszöntött a legélesebb pártharcok korszaka. Ahelyett, hogy az összes erők egyesültek volna, »okkal élesebben állanak szemben, mint valaha. A parlamentet feloszlatták. Akárhogy is kívánja ezt a felelős miniszterelnök indokolni, tény az, hogy másfél évvel hamarabb történt a feloszlatás, mint a parlament alkotmányos ciklusa lejárt volna. Egy ilyen feloszlatás indoka csak az lehet, ha valamelyik kormány konfliktusba jut a koronával, vagy ha valamely párt nem osztja többé saját kormányának nézeteit, vagy ha bizonyos jelekből arra lehet következtetni. hogy az uralmon levő párt és korpaány elvesztette az ország többségének a bizalmát. — A nemzeti parasztpárt két súlyos korszak után szervezte meg a normális államéletet. Először 1918-ban Erdélyben és a Bánátban. Másodszor 1928-ban az egész országban. Első kormányzását az esztelen centralizmus valóság dühe és szekatúrája követte, amely különöséin ‘Erdély és Bánát népében rendkívüli elégedetlenséget keltett, s különösen bennünket, akik az egyesülés élő- harcosai voltunk, rendkivül fájdalmasan érintett, amikor gyűléseken és egyebütt gyakran hallatszott a panasz: — Miért hoztak bennünket ide? De mindez csak megacélozta erőnket és vállvetve törekedtünk egyenesen előre, hogy a román nép tiszta lelkét megmentsük. Káosz korszaka a diktatúra előtt. , — Komoly aggodalom fog most el, nem fenyegetne veszedelem mindazt, amit tettünk? A kormány nem áll oly emberekből, akikből sok jó kitelik, hanem olyanokból, akiket isme- • ránk és akiknek káros oldalait volt alkalmunk tapasztalni— Meg vagyok győződve, hogy a páriámén* feloszlatásával a káosz korszakába jutottunké Hogy a kormány, amely nem támaszkodik politikai pártokra, hogyan fut a pártok választási kartelljei után, ez legjobban bizonyítja e kijelentésemet. — Azt hiszem és meg vagyok győződve, hogy, Őfelsége nem akar diktatúrát és még az árnyékát is kerüli annak a látszatnak, hogy nem aL kotmányosan akarna kormányozni, de mai tanácsadói között vannak olyanok, akik a parlamentárizmus ellen szónokoltak és írtak, akik talán növelni is akarják a káoszt és tovább lejáratni a parlamentarizmust, hogy terveiket valóra váltsák. Ezek lépésről-lépésre haladnak, hogy céljaikat elérjék és a szabad nemzetet a maguk igájába hajtsák. Maniu ezután a harcot hirdette, azzal a kijelentéssel, hogy az európai nemzetek a nemzeti parasztpárt kormányában látták a belső béke biztosítását s ezt a garanciát nem látják ma. * Bihar! jelölések. A biharmegyei és nagyváradi magyarpárti tagozat közös választmánya csütörtök délután Kotzó Jenő dr. elnöklete alatt megtartotta a képviselőjelölő ülést. A jelölések megejtésére bizottságot küldtek ki s ennek javaslatát a választmány egyhangúlag eíiogadta. Eszerint a biharmegyei Magyar Párt listavezető képviselőjelöltnek ismét Hegedűs Nándort jelölte. A listára felveszik még: Soós Istvánt, dr. Sehriffert Béla róm. kát. kanonokot, Tu- nyoghy Lajos dr. bankigazgatót Tőnkéről, Kocsis Béla gyógyszerészt Élesdről, Szabó Zoltán református lelkészt Székelyhidról, Walner Győző róm. kát. plébánost Fugyivásárhelyről, K. Balogh Ferenc földbirtokost, Toperczer Tibor földbirtokost. Szenátor jelöltek: Thury Kálmán dr., Markovits Manó dr., Szabó Károly, Kálmán Béla mérnök, mig a községi szenátor- jelölt: Ujfalussy Sándor dr. élesdi ügyvéd. A pénzügy!gazgatók ezentúl a befolyó Jövedelmeket a tisztviselők és nyugdíjasok kifizetésére fordíthatják A miniszteri „akreditivek“ késedelmes leérkezése miatt állandóan akadályai vannak a fizetéskiutalásnak elegendők-e a fizetések (Kolozsvár, május 7.) Egy dési tudósitás alapján irtunk arról, hogy Désen az a hir terjedt el, hogy a kormány betiltotta a tisztviselői fizetések és nyugdijak további folyósítását. Jellemző a viszonyokra, hogy ez a hihetetlen bir is hitelre talált, mert hiszen ha rendelet nem is mondotta ki eddig a tisztviselői járandóságok visz- szatartását, de a gyakorlatban ez történt. Ma alkalmunk volt beszélni Tosa Gyula dr. kerületi inspektorral, aki megnyugtató kijelentéseket tett a dési információ téves voltára vonatkozólag és megerősítette azokat a hireket, amelyek szerint a kormány valóban igyekszik megköny- nyiteni a pénzügyigazgatóságok munkáját a kifizetések terén. Sajnos, Tosa dr. nyilatkozata sem alkalmas a minden irányban való megnyugtatásra, mert a fizetések és nyugdijak zavartalan kiutalásának akadályai ezidőszerint sem múltak el , és el lehetünk készülve ezentúl is egyes kategóriák járandóságainak visszatartására. — Éppen Désen voltam s ott olvastam én is a Keleti Újságot, amelynek közlését rektifikál- nom kell. A valóság az, hogy a pénzügyminiszter megkönnyítette a fizetéskintalások lebonyolítását. Eddig az történt, hogy a pénzügyigazgatóságok csak a minisztériumi akreditivek birtokában fordulhattak a Banca Naţionala helyi fiókjaihoz, ahova mindennemű adóhivatali és pénzügyigazgatósági pénzt be kellett szolgáltatni. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a befolyt pénzeket nem kell a Banca Naţionala-hoz juttatni, hanem azokat a fizetések kielégítésére kell forditani. Ez az intézkedés lényeges segítség, bár a kérdést radikálisan ez sem oldja meg. — Mi tehát most a helyzet? — kérdeztük. Hogy Kolozsvárról beszéljünk, az adóhivatalnál történt befizetések tel jesitésére ? — Sajnos, nem. A mai gazdasági viszonyok között az adók rendkívül késedelmesen folynak be, de ettől eltekintve is az a helyzet, hogy Bukarestből, illetve a Banca Naţionala pénztáraiból kell pótolni az adóhivatali bevételeket, hogy a pénzügyigazgatóságok fizetési kötelezettségeiknek teljes mértékben eleget tudjanak tenni. A magunk részéről mindent elkövetünk, erélyesen sürgetjük az akreditiveket, ainig azonban ezeket kézhez nem kapjuk, a tisztviselők és nyngdijasok egy része nem kaphatja meg illetékeit. Ez áll Kolozsvárra, de Désre is, mert Számos- megye az úgynevezett „deficites“ vármegyék közé tartozik s bevételei nem fedik a kiadások összegét. Mindenesetre sokat jelent a pénzügy- miniszter rendelete, mert a naponta befolyó ösz- szegekből mégis csak ki lehet fizetni az állami alkalmazottak egy részét. Ezeket mondta Tosa dr. és azt már mi tesz- szük hozzá, hogy a kormánynak ez a szépségtapasza korántsem tünteti el azt a súlyos bajt, mondhatni európai szégyent, hogy a tisztviselők pontatlan fizetésével az állam iskolát teremtett és egész csomó magánvállalat az állam példájára való hivatkozással huzza-halaszţja alkal mazottai kifizetését. MOBAVCTZ KOTTA HIRDKTESE1K í 13 1 &tj@s operákat már 40 lesért és feljebb kaphat. — Kérjen jegyzéket Ingyen lOBAVETZT<H„ TK^IESVAIS