Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-04 / 99. szám

Kürten végrendelete

Mostanában volt alkalmunk eléggé kicso- daikozni magunkat az emberi gonoszságok fö lőtt. Ott van legelsősorban Kürten, a düsseldorfi tömeggyilkos, aki már gyermekkorában

néhány gyilkosságot abszolvált. Ott van Fischl, aki szívességből kalapáccsal verte agyon Stein- herzet. Legutóbb ott van annak a fiatal pesti suhancjiak esete, aki cinikusan megfojtotta és késsel összeszurkálta azt a tizenötéves cukorkaárus leányt, mert az első szép szóra nem volt magát hajlandó odaadni. I)e ilyen és más hasonló fenevadság állandóan napirenden van, néha csupán pár sorban húzódik meg, mart elnyomják a többi szenzációk.

Nem állíthatjuk azt, hogy ezek a gyilkosságok egy tőből fakadtak, mert minden eset: individuális- Az egyik ezért tört össze emberi életet, a másik meg amazért. A körülmények, a módszerek egyénenként váltakoznak. Lehetetlen összecserélni őket egymással. De vannak gyilkosságok, amelyek bizonyos vonatkozásban egy csoportba osztályozhatók, egy külön alcsoportba, amelynek tanulságai más következtetésre nyújtanak alkalmat- mintha általában kutatjuk a gyilkosságok pszihológiáját. Nem a szekszuális naturáju gyilkosságokra gondolunk, bár önkéjnt adódóan ez is egy külön alcsoport.

Arra, amire maga Kürten Péter mutatott rá védőbeszédében, az utolsó szó a végrendelkezés jogán.

Kürtén Péter esete lélektani rejtély, állapítják meg a szakértők és bizonyos vonatkozásban ez a rejtély megmarad még akkor is. ha Kürtén katedrái modorban elkezdi magyarázni és okadatolni. De amikor arról beszélt, hogy milyen vigasztalan. volt az ifjúsága, mennyire magára volt hagyatva, mennyire csak az emberi gonoszságot látta maga előtt, — félelmetesen rátalált az igazságra. Nem lehetetlen, hogyha jobb gyerekszobája lett volna, úgy ezek a gyilkosságok el is maradtak volna, talán tisztességes ember lett volna belőle.

Mert bármennyire is szépek azok a gyer- mekme.sők a gonosz mostoháról és a jóságos, ártatlan gyermekről, csak a romantika sugárzó fótij jen valóseinüsithetőek. Hiszen lehetnek szórványos kivételek, amikor a gyermeki lélek környezetének gonoszsága ellenére is megőrzi hamvas szoplőtlenségét és ezzel győzni is tud a gazságon. Az élet tényei ellenben mindinkább azt mutatják, hogy a rossz környezet: fertőz, a gyermeki lélek, akarva nem akarva, az őt körülvevő világ öntőedényéhez formálódni. A legtöbb fiatalkorú gyilkosság, ha nem is egy tőből fakad, de egyazon tolevényből: a mi rettenetes, erkölcsileg alázüllött korszakunk vad- vizes, moesárgőzös ingoványából.

Ez a korszak mindennek kedvez, csak a növésben levő test és a növésben levő lélek harmonikus kifejlődéséinek nem. Amit meg megment a gondos szülő óvó tekintete, azt elrontja az ucca. Ami még igy is visszapattan az impressziók befogadására kész gyermek leikéről, azt összemorzsolja a mai gazdasági élet nyomorúsága. A növény kifejlődésére és élotreka- paszkodasára a napfényinek és a termőföldnek szintézise szükséges. Ha egyik is elmarad e két tényező közül, a növényzet elcsenevészesedik- Hiában van tüze a napnak, ha szikes a föld, göröngy es nem nedvekkel gazdag humusz. Hiába van éltető ereje a talajnak, ha csak az ég csatornái zúdítják záporukat a növényzetre. A föltápláló föld, az élet materiális kelléke és a melegítő nap, az élet ultraviolet sugarai nélkül az egyén léte kettéhasad és felemásan, a jó és a rossz sarkpontjai között bukdácsol a világban. Maga a kor lelke is ilyen harmoniátlan, kettéhasadt valami. Ott, ahol politikailag nyugodtság van, a tehetősek közömbössége magára hagyja a tehetetleneket. Ott, ahol szociális forradalmak vívódnak, ott is a jószándék és rossz szándék egyaránt felfokozódnak és a fény és árny kontrasztját még élesebben felszínre hozzák. A minap olvastunk egy megrázó cikket a Berliner Tageblattban, elfogulatlan utazótól, aki leírta megérkezését és első hat óráját Moszkvába. A nagy téren, ahol Lenin büszke mauKIV. ÉVF. 81. SZÁM.

13

ffllenma emelkedik, az esti órákban, immár ivek óta százszámra bújnak meg a kapualjában, farakások mögött, apátián, anyátlan gyermekek. Lám, egy világot akarnak megmenteni és erőtlenek, hogy legalább a Vörös térről, az idegenek szállodája elöl egy gyermekmenhelyre helye^ék el a forradalom apró számkivetettjeit.

Kürten arról panaszkodott, hogy sohasem volt embe<rszeretetben része és ba a legtöbb I

gyilkos és öngyilkos tettei mögé nézünk, legtöbbször azt találjuk, hogy hiányzott »létükből az emberszeretet. Az emberszeretetnek a hiánya az ifjú lélek világában még inkább kiütközik, mert a felnőtt talán birja filozófiával, férfias önmegnyugvással, reménnyel, karjainak bizakodó erejével, de a szeretetnélküli gyermek azonnal elveszti a biztonságérzését és érzékenyen, vagy melankóliába téved, vagy a gyilkosság és öngyilkoság tébolyos aktivitásába. A gondviselés külön megrendítő csapása, hogy a sokat szenvedett emberiség, ahelyett, hogy közeledne egymáshoz, elidegenedik és

mindenki azon veszi észre magát, hogy egyes- egyedül csak a sajá-t iránytűjére Bzámithat. Az emberszeretet a segitő kéz hiányában az amúgy is kettéhasadt lélek önkéntelenül belesodródik a rossz golf-áramába, kivonja magát az erkölcsi élet törvényei alól, ferde síkon egy ferde tornyot épit föl magának, amely bármely pillanatban összedőléssel fenyeget. Fájdalom, Írott mulaszt emborszeretetről prédikálni egy olyan I korszaknak, amelynek pillére az embertelenség. Azt szokták mondani, hogy az ilyen beszéd: kiáltó szó a pusztában -.. Mennyivel megrá- zóbb, ha e kiáltó szó az emberek sűrű tömegében, bérkaszárnyak folyosóin, autók forgatagában, ezer és ezer ember testi közelségében hangzik el és megiş^ kiáltó szó marad.

De ha ez ig^ is van, mit sem változtat azon a precíz, kísérletekkel és tapasztalatokkal beigazolható, úgyszólván tudományos ténymegállapításon, hogy az emberi és különösképen a fiatalkorúak bűnözésének legfőbb oka az emberszeretet hiányában keresendő. fi. e.)

A Zeppelin egyetlen erdélyi utasa beszél a léghajón szerzett tapasztalatairól

A pompás ehéú és a laxuriözus hercncüazés eíieSedteUe a hóvihart A repülőgép és léghajó honkssrrenclá'a

(Saját tudósítónktól.) Dr. Tulogdy János, a református főgimnázium tanára a „Zeppelin“ magyarországi látogatása alkalmából Budapestre utazott és résztvett, mint utas a „Zeppelin" magjmrországi körrepülésén.

Dr. Tulogdy János volt a „Zeppelin" egyetlen romániai utasa. Most érkezett haza útjáról és munkatársunknak elmondotta a „Zeppelin" -en szerzett tapasztalatait. Dr. Tulogdy János nemcsak az intelligens ember kíváncsiságával nézte a Zeppelint, hanem a látottakat a tudás szemüvegén is átszűrte s igy előadott tapasztalatai, elmondott élményei a legáltalánosabb érdeklődésre tarthatnak számot. Dr. Tulogdy János a következőkben mondotta el utján szerzett benyomásait.

Az indulás

— A „Gráf Zeppelin" nem érkezett menetrendszerű pontossággal Budapestre, — mondotta dr. Tulogdy — mert a jelzett időnél korábban kötött ki a csepeli kikötőhelyen. A leszállásnál a földön uralkodó szél irányát égő petróleum füstjével jelezték- Közvetlenül a földfelszín közelében köteleket dobtak ki és a kivezényelt 250 főnyi katonaság húzta földre a hatalmas kolosszust, amely mellett az ember érzi, mint törpiil el. A Zeppelin léghajó hoaaza 236 méter, vagyis közel egy negyed kilométer, legnagyobb magassága 34 és szélessége 30 méter.

A szeles időjárás miatt Lehmann kaşitiay, aki ezen az utján a Zeppelint vezette, azonnal a leszállás után elrendelte, hogy az utasok szánjanak be, mert a léghajónak indulnia kall.

így aztán több utas le is maradt.

Az utasok közvetlenül az utas gondolába szállanak be, amelyiknek elején a vezető foglal külön fülkében helyet. A társalgó 5X5 méter méretű szoba, asztalkákkal, kényelmes karos- székekkel és szép szőnyegekkel. Az ablakpárkányon virágvázák állanak, virágokkal diszit- ve. Az ember szinte nem is hiszi, hogy nem egy előkelő hotel halijában ül — sőt annyiban kellemesebb a helyzet, hogy a Zeppelinen nem szabad az ott tartózkodóknak cigarettázniok.

Az utasok névsorából kiemelem Gömbös Gyula honvédelmi minisztert, dr. Hűti Elemér orvosprofesszort és báró Schön német követ neveit. Rajtuk kivül az előkelőségek között több magasr&ngu magyar repülőtiszt utazott a „Zep- pelin"-e n.

A „Graf Zeppelin" teljesen simán szállt fel, csak a folyton kisebbedé alakokról láttuk, hogy gyorsan emelkedünk. Öt motor-gondolában öt darab 530 lóerős motorral, mint egy sebesen úszó hal, fúrta előre magát a „Zeppelin“ a légóceánban.

Budapest gyönjrörü képet nyújtott a „Zeppelin" -ről nézve! A Vár, a Margitsziget feledhetetlen látvány voltak.

Közben végignéztük a „Zeppelin" pompás berendezését. A társalgó mögött utasfülkék vannak, ággyal, 20 utas számára. Lehmann kapitány bevezetett az utas-gondola első részén- levő „szentélybe“ is, ahonnan a „Zeppelin“ léghajó útját irányítják. A legmodernebb műszerek és eszközök biztosítják a léghajó útját mil den eshetőségre. Térképészek, meteorológusok, szikratávirászok egészítik ki a „Zeppelin" vo*