Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-04 / 99. szám

10 XIV. ÉVF. 99. SZÁM. RöxcatdasAg gsagasaiai^^ mu uimi ffiii - 1 Nyilvánosságra hozták Mad* gearu és Manoilescu tervét a román tervgazdaságról I Mírcea mérnököt, az UGIR vezérigazgató­ját jelölték erdélyi ipari szenátornak. Az or­szággyűlési képviselők és szenátorok jelölései­vel kapcsolatosan a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara körzetéhez tartozó kereskedelmi és ipari kamarák ipari csoportjába tartozó válasz­tók nagy része újólag Mircea C. R. mérnököt, az UGIR vezérigazgatóját kérte fel szenátorje­löltnek. Mircea mérnök, aki eddig is az ipari jellegű gazdasági érdekcsoport szenátora volt, eredményes munkát fejtett ki, vállalta a jelö­lést, még pedig éppen úgy, mint a múltban, függetlenül az összes politikai pártoktól, pár- tonkiviili programmal. I. (Bukarest, május 2.) Végre nyilvánosságra került az a hatalmas gazdasági terv, melyet az élező kormány két tagjának, Madgearunak és Manoilescnnak két külön tervezetéből állított össze annakidején a legfőbb gazdasági bizott­ság. Ez a hatalmas munka, melyről eddig any- nyi szó esett, néni más, mint katekizmusa egy nehány évre terjedő tervgazdaságnak, mely a gazdasági élet minden ágát felölelve, uj elveket fektet le és egész sereg praktikus intézkedést tartalmaz a belföldi termelés újjászervezése s igy: a világgazdaság egyre nyomasztóbb dekon­junktúrájával szemben való védekezés céljából. A terv ismertetését annál is inkább szüksé­gesnek tartjuk, mivel a jelenlegi kormány, ha üem is tette magáévá teljes egészében a nemzeti parasztpárti rezsim gazdasági elveit, nyilatko­zataiból kiolvashatóan n.j gazdasági politikát akar inangurálni, jóelőre megállapítva azokat a kereteket, melyek között gazdasági életünk átszer­vezésének meg kell történnie. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy az előző kormány gazdasági tervét a jelenlegi kormány is meg fogja vitatni és a szükségesnek mutatko­zó módosításokkal akár törvény, akár szabály­zat formájában alkalmazni fogja. Csökken a nemzeti vagyon és nem­zeti jövedelem. A gazdasági terv bevezető részében azzal in­dokolja egy egységes és a gazdasági élet min­den ágára kiterjedő programra szükségességét, hogy a stabilizációval kapcsolatban lefektetett 3 éves programra (1929. febr. 7-től 1932. febr. 1-ig) tekintettel arra, hogy csak a monetáris, költségvetési, kincstári s a Cfr. újjászervezését célzó kérdésekre vonatkozik, nem nyújt elég alapot a belföldi termelés egyetemes átszervezé­séhez. Erre pedig haladéktalanul szükség van. „Romániára — mondja az indokolás — annál súlyosabban hatnak a világgazdaság mai dep­ressziójának különböző megnyilvánulásai, mi­vel országunk még átmeneti stádiumban van, egyfelől a radikálisan végrehajtott agrárreform, másfelől a nemzeti tőkét devalorizáló és tönk­retevő nacionalista politika következtében.“ A nemzeti jövedelem (venit national) az utóbbi években állandóan csökkent. 1928-ban 159.552 millió volt s ez 1930-ban 117.8,SÍ millió lejre esett le. Ez a jelenség főképpen a gabona és faárak katasztrófáiig zuhanása következté­ben állt elő. A mult év 1,154.000 vagon gabona- termése az 1928-iki árak szerint 52 milliárd, az 1929-es árak szerint valorizálva pedig 25 mil­liárd plusz jövedelmet kellett volna, hogy ered­ményezzen. Ezzel szemben a helvzet az, hogy a gabona elértéktelenedése 1928-al szemben 60 és 1920-el szemben 91 százalékos. Az az 5 milliárd 600 millió lej többlet, mely a mult év kereske­delmi mérlegében mutatkozik, a behozatal kom- primálása folytán állt elő. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a körülmény, hogy bár az 1929-iki gabonakivitel 10.000 vagonról 160.000 vagonra emelkedett, a jövedelem az előző 7 mil­liárd 48 millióval szemben alig haladta meg a 7 milliárd 800 millió lejt. 1930-ban pedig a be­vétel 300.000 vagon után mindössze 9 milliárd 61 millió lej. Az ország kára az árak zuhanása miatt 1930-ban csupán két kiviteli cikknél: a ga­bonánál és a tűzifánál az 1928-as árakhoz viszo­nyítva 16 milliárd lej volt. Mivel kellene dós hiányt? pótolni a 45 milliár­Szükség van tehát egy gazdasági tervre, mely a belföldi termelés átszervezését olyan mó­don hajtaná végre, hogy a nemzeti jövedelem­nél mutatkozó 45 milliárd Iejes hiányt valami­képpen pótolhassák, helyreállítva ezzel gazda­sági életünk egyensúlyát, melynek hiánya a mai nyomasztó helyzetet eredményezte. Másfe­lől kell egy munkaprogramra a külföldi tőke szempontjából, melynek támogatására csak ak­kor számíthat az ország, ha megadja neki mind­azokat a biztosítékokat, melyek nélkül komoly tőkebefektetések nem képzelhetők el. A gazdasági programúinak a következő kér­désekkel kell foglalkoznia: 1. A belföldi termelés irányításával és tá­mogatásának módozataival. Át kell szerveznie a hiteléletet s intézkednie kell a nemzeti termelés értékesítésének technikai megkönnyítése tekin­tetében. 2. A belföldi tőkebefektetések kérdését pro- grammszerüen kell rendeznie, különös tekintet­tel a mezőgazdaságra, a belföldi hitelre, a szál­lítási és nemzetvédelmi kérdésekre. 3. Intézkedéseket kell tartalmaznia az'állami költségvetés konszolidálása céljából. 4. Gyakorlati útmutatásokat kel 1 tartalmaz­nia a beruházási programra finanszírozása te­kintetében. (Folytatjuk.) Óvakodjunk a rossz adósoktól. Ezt a célt szolgálja a Credit-Informátor Rt. „Hitclellen- őrző“ lapjával, melynek harmadik száma teg- uap jelent meg. Városok szerint alfabetikus sorrendben felsorolja minden szakmából azo­kat a cégeket, melyeknél az elmúlt héten vala­melyes változás állott be és azonkívül ezúttal if egész sereg oh an cég neve is szerepel a Inp­tján, melyekrő lap előfizetői 30 lejes árban kaphatnak teljesen újonnan beszerzett részle­tes információt. Érdeklődők közelebbi felvilá­gosítást kaphatnak a Credit-Informátor Rt, ko­lozsvári központjánál vagy a vállalat fiókjai­nál Bukarestben, Brassóban, Nagyváradon és Temesváron. * Közhírré tesszük, hogy néhai Grátz Hermann műkereskedő magángyűjteménye, u. n. antik- és modernképek, rézkarcok, antik- bútorok, kristályok, szobrok, porcellánok, lám­pák és más műtárgyak, bírói árverésen má­jus 6-án, 10 órai kezdettel Str. Memorandu­lui 7. sz. alatti üzlethelyiségben, becsáron alul és darabonként kerülnek árverésre. A Consnm legújabb száma. Argetoiang pénzügyminiszter a Creditul Agricol hosszadal­mas és költséges beszervezése helyett azt a ter­vet fogadta el, hogy a Creditul Agricol szere­pét bízzák a több, mint félszázad óta működő Creditul Funciar Rural jelzálogintézetre. Ez­zel a nagy horderejű kérdéssel foglalkozik rész­letesen a Consum május 3-i legújabb száma. A Consum legújabb száma ezenkívül néhány rendkívül érdekes, eredeti közgazdasági ese­ményről ad hirt. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Consum Cluj, Str. îuliu Ma- niu 3. A Vendéglősök Országos Szövetségével létesített megállapodás szerint »* n I I rendes világos A zsibói országosvásárok. Zsibón május 6-án. szerdán és május 7-én, csütörtökön tart­ják meg a tavaszi országosvásárokat, amelyek iránt egész Szilágy, vármegyében nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Május 6-án lesz az orszá­gos állatvásár, május 7-én pedig az országos kirakóvásár. c oksé texMIáruház ui árai a „Milyen legyen az otthonom?“ kiállítás tartama alatt, 1931 ápr.3U-tól, 1931 máj. 10-ig. 13 lej métere 16 20 5* 5> Fehérnemű batiszt minden sziliben---------------­Mintás ruha crepp------------—---------- —-----­Színtartó voll ok —-----------------------------------­Fehérnemű vászon-------------------- 18 Ágynemű vászon-------------------------------—------33, 39 Dama t, 90 cm. széles, ágyneműnek--------— — 45 .Mint mii selyem — — — — —-----_____ 33 Ivetu-sejyem maradékok--------------------------------60 „ Tiszta gyapjú női f uhaszövet-------------------------120,135 Garnitura, l abrosz <> szalvétával----------------------128 ,, Frottír lörűlközö-----------------------------------------28 55 55 55 55 55 55 55 55 55 NŐS ruhaselyznek óriási választékban. Cluj-Kolozsvár, Strada Genera! Neculcea (volt Korniss uc* ?.) 1 sz, Belár-1 a kapu alatti í; í Leszállított őröli mellett vegyileg fest, „1110“, Holozsvír!

Next

/
Thumbnails
Contents