Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-25 / 116. szám
XIV, tVF. Itt. SZTjttí. ból a nemzeti autonómia a végén teljes mértékben kimaradt, mert hiszen azt a korcsszüleményt, amelyet az élet- képtelen tartományi igazgatóságok jelentenek, semmiképpen sem tarthatjuk, nemhogy politikai, de még adminisztratív autonómiának sem. — Legfeljebb az ügyek megnehezítésére alkalmas, hiszen még ma is, ha egy külföldi tartózkodási engedély meghosszabbításáról van azó, s azt gondoljuk, hogy ez, ha nem is a rendőr- prfefektura, de legalább is a tartományi igazgatóság hatáskörénél tovább nem terjedhet, a végén mégis kiderül, hogy Bukarestbe tartozik. Ezért mondottam, hogy életképtelen és hogy korcsszülemény. Ez lett volna a durványa a hi tes nemzeti autonómiának, amelyet azok a bizonyos gyulafehérvári határozatok tartalmaztak, A nyelvhasználat és a népszámlálás. De mehetek tovább is. Például felemlítem, hogy a közigazgatási törvényből a nyelvhasználat tekintetében való rendelkezések kihagyat tak és amikor mi ezt szóvá tettük, akkor vagy azt mondották, hogy az előbb említett kisebbségi törvényben rendezik és amint méltóztat- nak tudni, a vége az lett, hogy itt, Kolozsváron is a városházán állandó nyelvhasználati botrányok voltak és még a múltkoriban is ott láttam a falakon azt a felirást, hogy csak románul lehet beszél ni. íme ez is az egyik példa a nemzeti paraszt párt kisebbségi politikájából. Áttérek egy másik ilyen esetre. Itt van előttünk a népszámlálás. A népszámlálás, amint halljuk, az országnak százmilliójába, vagy még többjébe is került, de azt ígérték, hogy majd hü képét fogja adni az ország társadalmi és népi rétegeződésének, azt hirdették, hogy annyi román polgára van az országnak, hogy nincsen szükségük nekik több románra, pláne arra, hogy a magyarokat románositsák. Mégis mit láttunk? Akkor, amikor a statisztikai tudomány és a gyakorlat szerinti eddigi nemzetközi megállapitás alapján a nemzetiségnek leghívebb mutatója, kritériuma az anyanyelv, mert ha talán nem is száz százalékban esik ösz- sze a nemzetiséggel, de mindenesetre biztosabban és több esetben, mint bármely más kritérium, vallás, stb. — amikor ezt az egyik rovatba betették, a másik rovatba odatették a faj megjelölését is s ez volt az a csapda, amely azután alkalmas volt arra, hogy a népszámlálás hirdetett tisztaságát megcsu Tolja, hogy a bevallást lehetetlenné tegye és ennek következtében .jártak százan és százan polgártársaink közül itt is a városháza nem tudom hányas szobájába ahova beidézték őket. hogy szabad akaróiból beirt vallomásukat, a hírlapok közlése szerint, ugyancsak szabad akaratból javítsák ki. Az eredményt nem fogadjak el. A népszámlálás eredményeit nem ismerjük még. Számszerű eredmények egy részét már tndjuk, de a feldolgozás még évekig fog eltartani. Azt sem tudjuk, hogyan fogják ezeket az adatokat nyijvánosságra hozni, de bármilyenek is legyenek ezek az előmunkálatok, azt már megállapíthatjuk a felvétel alapján is — mert ez országszerte igy történt, és éppen a pártunk központjához nagyon sok panasz érkezett be — hogy tényleg ez nem a lakosság szabad bevallása alapján történt, hanem igenis hatósági beavatkozással s igy ennek következtében, ahogyan már a parlamentben is bejelentettük, e helyen is nyomatékosan tiltakoznom kell ez ellen a népszámlálás ellen és ennek eredményeit sem hiteleseknek, sem megfelelőknek elfogadni hajlandók nem vagyunk. (Nagy taps.) Röviden megemlítem a Ionescu vasúti igazgató által kiadott uyelvrendeletet is, amelyet Sokféleképpen magyaráztak, csűrtek, csavartak, tagadtak, de magam is meggyőződtem arPausvászon, fénymásoló PauspapSr Isgjabt», legolcsóbb Lepage -nál Cíuj-Kolozsvár Kérjén díjmentes mintaküidemépyí, árajánlatot! ról, hogy a gyakorlatban mégis folyt és folyik rna is az a rendszer, amelynek során nemcsak a közönséget zaklatják, hanem a vasutasokat is, akik a vasúti tisztviselői karnak és az alkalmazottaknak éppen a legkiválóbb rétegét képezik, áthelyezik, üldözik, zaklatják és mindenféle molesztálásnak teszik ki. Az iskolarendszer. Mindnyájan tudjuk, hogy az iskolapolitika is, a névelemzés, a vizsgáztatási rendszer, maguknak az iskoláknak alakítása, felállítása, felesleges iskolák létesítésének rendszere tovább tartott és tovább is behajtották a törvény ellenére azt a bizonyos tizennégy százalékos hozzájárulást. a községekben s tovább is kettős terhet jelentett, a legtöbb helyen az iskolafenntartás a kisebbségi polgártársak részére. A költségvetési helyzet katasztrofálissá fordulta következtében végre reájöttek arra — nem tudom hány millió, vagy milliárd elherdálása után — hogy ezeknek az iskoláknak egy része, nagy része, felesleges. Késő bánat fogta el s kormány férfiakat s az iskolák egy részét teljesen megszüntették, más részét pedig átszervezték, átépítették. Szóval minden tekintetben, amint a tények mutatják, feleslegesek voltak ez iskolaalapítások és semmi egyéb szempont nem diktálta azokat, mint a soviniszta felfogás, amely tiz óven keresztül ezzel kapcsolatban nagyon súlyos terheket rakott népünkre. A gazdasági krízis — Nem akarok közhelyeket ismételni, mivel tudom, hogy mindnyájan mennyire érezzük a saját bőrünkön a rettentő gazdasági helyzetnek a súlyát:. Szinte azt kell hinnünk, hogy talán már ki se bírjuk és talán elérkeztünk a mélyponthoz. De hiszen ugyanezt, hittük két évvel ezelőtt is. Itt ősszel)ásónlithatom Romániának, mint. győztes államnak, mint jóvátételt élvező és természeti kincsekkel megáldott országnak gazdasági helyzetét, például a levert, megcsonkított. és mondhatni mindenéből kifosztott Magyarországnak helyzetével. Arra az eredményűé kell jutnunk, hogy ott jobb a gazdasági helyzet, .mert, a gabona ára is magasabb és a kamatláb is jóval alacsonyabb, mint itt. Egyebeket is mondhatnék, de azt hiszem ezzel sikerült lényegében bizonyítani és az eredményt levonni és mások által is levonhatóvá tenni. Ezek meggondolásával arra a következtetésre kell jussunk, hogy a mi gazdasági nehézségeinknek más oka kell legyen, amikor tárgyi oka nincs, valami más hiba kell legyen, amely ezekhez a siralmas állapotokhoz vezetett. Valóban tudjuk is, hogy például az agrárreform ilyen ok volt, ennek nemzeti áldásaiért nem is kell messze mennünk, mert hiszen arról a mi hóstáti gazdáink tudnának legjobban beszélni. Most már emlégetik az összes román politikusok az agrárreförrnöt, ínint a gazdasági nyom« ruság okát. A kifosztott Erdély. — Ez egyik kútfeje a mai helyzet előidézésé nek. Emellett mindnyájan ismerjük azt a kizsákmányoló, kifosztó közgazdasági politikát, amely elsősorban Erdélyre feküdt rá, de az ország iöbbr részeit *tm kímélte 8 olyas gondolatokkal volt, mint az aranytojást tojó t.yuk tulajdonosa, aki hogy több aranyhoz juthasson, elpusztította a tyuk életét. így tettek itt is az országgal és igy járt a kormány az ő politikájával. S ez a politika egyáltalában nem javult, sőt rosszabbodott a letűnt kormány- rendszer alatt is. Igaz, hogy mentségül hozták fel azt, hogy a bajok egy részét örökségül vették át és az átvételkor már rendkívül rossz volt a gazdasági helyzet s csodákat ők sem művelhettek, a helyzet azonban azután is rosszabbodott. Azonban ha megvizsgáljuk az ő gazdasági politikájuk jelentősebb állomásait, például a nagyszabású autonóm intézmények felállítását. amelyek hatalma« rezsiköltségekkel csak a kiadások emeléséhez járultak hozzá és amelyeknél igazi mammutfizetéseket kreáltak, csak azt látjuk, hogy a helyzetet semmivel sem vitték előbb, hiszen még a gyufa ára is emelkedett. A gazdasági politika jellemzésére csak a közismert szeszrendszert kell említenem, amellyel kapcsolatban azt hirdették, hogy a bortermelést akarják pártolni s ennek folytán olyan adóval sújtották a termelési. amellyel valósággal belekénykzeiritették és kísértésbe vitték az embereket "(áz' adórendszer kijátszására. Olyan mértékű kijátszására, az állam olyan nagyarányú megkárosítására, amely semmi szín alatt sem történhetett a kormányközegek tudta nélkül, mert az lehetetlen, hogy ilyen mértékű visszaélések és a közvagyonból való elvonások megtörténhessenek, amikor máshol annyira látjuk éppen a fináncrendszer szigorú beavatkozását. A költségvetés középkori módszere — Amikor ezáltal a kegyelemdöfést megadták az ország gazdasági életének és a költségvetési helyzetnek, akkor ahelyett, hogy helyes szanálási módokkal a termelő polgárság helyzetét segítették volna elő s igyekeztek volna a rettentő krízisben a megélhetést elviselhető!) bé tenni, a költségvetést egyszerű ceruzamüve- letlel úgy javították ki, hogy olyan adókat vezettek be, vagy emeltek fel, amelyek a legsúlyosabban érintettek az ország lakosságát. Legutóbb is ebben az évben igy felemelték ;> községi adók legmagasabb tételének kulcsát, drágították a postát, szóval a költségvetési mii vészét középkori módszereihez folyamodtak, arai talán beválhatott és sikerre vezethetett volna akkor, ha az adóalanyok nem lettek volna a vég letekig megterhelve. Odavezetett ez a helyzet, hogy a mai napig tizenegy, vagy nem tudom hány milliárdos deficit van, amely havonta körülbelül egy milliárddal növekszik s igy könnyen kiszámítható, hogy mekkora lesz és hogy ki fogja tenni a költségvetésnek legalább is a felét. Az iskolák és egyházak kényszerbérlője. — Idetartózik, sajnos, hogy amikor ilyen idők vannak, akkor természetesen ott szakítanak, ahol a leggyengébb helyen szakad a lánc. Ezt a hasonlatot úgy értettem, hogy a költség- vetés tételeiből ott törülnek, ahol a legkönnyebben lehet és a legcsekélyebb ellenállásra számi- tanak, vagyis éppen a mi iskoláink számára adott csekély filléreknél, — mert csak fillérek —- -írjnîni=^rSZl£=Iji!3iSS5B^Sij^S^ azok — ős a lelkészi kongruáknál. — A lelkészi kongruákról ugyanis valamilyen számtani művelettel kimutatták — nem tudtam ellenőrizni ezeket a számokat, de még ha helyesek is, kétségbevonom a belőlük vont következtetést, — kimutatták azt, hogy a kisebbségi egyházak létszámuk ■ arányában több segélyt kapnak, mint a többségi egyház és ezért űzonyos arányosításra van szükség úgy, hogy ildozaţi adókat, vagy más levonásokat, kell eszközölni s végül a kérdés a mai napig sincs rendezve. Még ha igaz is volna ez a számszerű kimutatás. arra való tekintettel azonban, hogy a» ókirályságbeli lakósok csaknek kizárólag orthodox vaUásúak, egy tömegben laknak, hogy ezt a szót használjam, olcsóbban és könnyebben pásztorát bűtök,'mint a mi kisebbségi tömegeink. Ott egy lelkész elvégzi azt, amit nálunk a szórványokban élő híveknél, nem tudom hány lelkésznek kell elvégeznie. Itt nem az az eset, mint fi hivatalokban, hogyha ötven hivatalnokból elbocsátanak ötöt, negyvenöt elvégezheti ugyanazt a munkát. Tehát ha a számszerüség igaz in lenne, a következtetés nem lehet igaz, a józan ész, a méltányosság s a valódi' célok megvalósításának lehetősége szempontjából. Jó utazást biztosit -LLOYD magyar útikönyvekkel Svájc 3U0 —j Ausztria 300'—, Riviera 240 — lei Vidékre utánvéttel küldi. Lepage Kvár. ggâg"«SBS» Női,férfi ruhákat szintelenitfest, tisztit tZINK, Cluj
