Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-25 / 116. szám

XIV, tVF. Itt. SZTjttí. ból a nemzeti autonómia a végén teljes mérték­ben kimaradt, mert hiszen azt a korcsszüleményt, amelyet az élet- képtelen tartományi igazgatóságok je­lentenek, semmiképpen sem tarthatjuk, nemhogy politikai, de még adminisztra­tív autonómiának sem. — Legfeljebb az ügyek megnehezítésére al­kalmas, hiszen még ma is, ha egy külföldi tar­tózkodási engedély meghosszabbításáról van azó, s azt gondoljuk, hogy ez, ha nem is a rendőr- prfefektura, de legalább is a tartományi igaz­gatóság hatáskörénél tovább nem terjedhet, a végén mégis kiderül, hogy Bukarestbe tartozik. Ezért mondottam, hogy életképtelen és hogy korcsszülemény. Ez lett volna a durványa a hi tes nemzeti autonómiának, amelyet azok a bi­zonyos gyulafehérvári határozatok tartalmaz­tak, A nyelvhasználat és a népszámlálás. De mehetek tovább is. Például felemlítem, hogy a közigazgatási törvényből a nyelvhasz­nálat tekintetében való rendelkezések kihagyat tak és amikor mi ezt szóvá tettük, akkor vagy azt mondották, hogy az előbb említett kisebb­ségi törvényben rendezik és amint méltóztat- nak tudni, a vége az lett, hogy itt, Kolozsváron is a városházán állandó nyelvhasználati botrányok voltak és még a múltkoriban is ott láttam a falakon azt a felirást, hogy csak románul lehet beszél ni. íme ez is az egyik példa a nemzeti paraszt párt kisebbségi politikájából. Áttérek egy másik ilyen esetre. Itt van előt­tünk a népszámlálás. A népszámlálás, amint halljuk, az országnak százmilliójába, vagy még többjébe is került, de azt ígérték, hogy majd hü képét fogja adni az ország társadalmi és népi rétegeződésének, azt hirdették, hogy annyi ro­mán polgára van az országnak, hogy nincsen szükségük nekik több románra, pláne arra, hogy a magyarokat románositsák. Mégis mit láttunk? Akkor, amikor a statisztikai tudo­mány és a gyakorlat szerinti eddigi nemzet­közi megállapitás alapján a nemzetiségnek leghívebb mutatója, kritériuma az anyanyelv, mert ha talán nem is száz százalékban esik ösz- sze a nemzetiséggel, de mindenesetre biztosab­ban és több esetben, mint bármely más krité­rium, vallás, stb. — amikor ezt az egyik rovat­ba betették, a másik rovatba odatették a faj megjelölését is s ez volt az a csapda, amely az­után alkalmas volt arra, hogy a népszámlálás hirdetett tisztaságát megcsu Tolja, hogy a beval­lást lehetetlenné tegye és ennek következtében .jártak százan és százan polgártársaink közül itt is a városháza nem tudom hányas szobá­jába ahova beidézték őket. hogy szabad aka­róiból beirt vallomásukat, a hírlapok közlése szerint, ugyancsak szabad akaratból javít­sák ki. Az eredményt nem fogadjak el. A népszámlálás eredményeit nem ismerjük még. Számszerű eredmények egy részét már tndjuk, de a feldolgozás még évekig fog eltar­tani. Azt sem tudjuk, hogyan fogják ezeket az adatokat nyijvánosságra hozni, de bármilyenek is legyenek ezek az előmunkálatok, azt már megállapíthatjuk a felvétel alapján is — mert ez országszerte igy történt, és éppen a pártunk központjához nagyon sok panasz érkezett be — hogy tényleg ez nem a lakosság szabad beval­lása alapján történt, hanem igenis hatósági be­avatkozással s igy ennek következtében, aho­gyan már a parlamentben is bejelentettük, e helyen is nyomatékosan tiltakoznom kell ez el­len a népszámlálás ellen és ennek eredményeit sem hiteleseknek, sem megfelelőknek elfogadni hajlandók nem vagyunk. (Nagy taps.) Röviden megemlítem a Ionescu vasúti igaz­gató által kiadott uyelvrendeletet is, amelyet Sokféleképpen magyaráztak, csűrtek, csavar­tak, tagadtak, de magam is meggyőződtem ar­Pausvászon, fénymásoló PauspapSr Isgjabt», legolcsóbb Lepage -nál Cíuj-Kolozsvár Kérjén díjmentes mintaküidemépyí, árajánlatot! ról, hogy a gyakorlatban mégis folyt és folyik rna is az a rendszer, amelynek során nemcsak a közönséget zaklatják, hanem a vasutasokat is, akik a vasúti tisztviselői karnak és az alkalma­zottaknak éppen a legkiválóbb rétegét képezik, áthelyezik, üldözik, zaklatják és mindenféle molesztálásnak teszik ki. Az iskolarendszer. Mindnyájan tudjuk, hogy az iskolapolitika is, a névelemzés, a vizsgáztatási rendszer, ma­guknak az iskoláknak alakítása, felállítása, fe­lesleges iskolák létesítésének rendszere tovább tartott és tovább is behajtották a törvény el­lenére azt a bizonyos tizennégy százalékos hoz­zájárulást. a községekben s tovább is kettős ter­het jelentett, a legtöbb helyen az iskolafenntar­tás a kisebbségi polgártársak részére. A költ­ségvetési helyzet katasztrofálissá fordulta kö­vetkeztében végre reájöttek arra — nem tu­dom hány millió, vagy milliárd elherdálása után — hogy ezeknek az iskoláknak egy része, nagy része, felesleges. Késő bánat fogta el s kormány férfiakat s az iskolák egy részét telje­sen megszüntették, más részét pedig átszervez­ték, átépítették. Szóval minden tekintetben, amint a tények mutatják, feleslegesek voltak ez iskolaalapítások és semmi egyéb szempont nem diktálta azo­kat, mint a soviniszta felfogás, amely tiz óven keresztül ezzel kapcsolatban na­gyon súlyos terheket rakott népünkre. A gazdasági krízis — Nem akarok közhelyeket ismételni, mivel tudom, hogy mindnyájan mennyire érezzük a saját bőrünkön a rettentő gazdasági helyzetnek a súlyát:. Szinte azt kell hinnünk, hogy talán már ki se bírjuk és talán elérkeztünk a mély­ponthoz. De hiszen ugyanezt, hittük két évvel ezelőtt is. Itt ősszel)ásónlithatom Romániának, mint. győztes államnak, mint jóvátételt élvező és természeti kincsekkel megáldott országnak gazdasági helyzetét, például a levert, megcson­kított. és mondhatni mindenéből kifosztott Ma­gyarországnak helyzetével. Arra az eredményűé kell jutnunk, hogy ott jobb a gazdasági helyzet, .mert, a gabona ára is magasabb és a kamatláb is jóval alacsonyabb, mint itt. Egyebeket is mondhatnék, de azt hiszem ezzel sikerült lénye­gében bizonyítani és az eredményt levonni és mások által is levonhatóvá tenni. Ezek meggon­dolásával arra a következtetésre kell jussunk, hogy a mi gazdasági nehézségeinknek más oka kell legyen, amikor tárgyi oka nincs, valami más hiba kell legyen, amely ezekhez a siralmas állapotokhoz vezetett. Valóban tudjuk is, hogy például az agrárreform ilyen ok volt, ennek nemzeti áldásaiért nem is kell messze mennünk, mert hiszen arról a mi hóstáti gazdáink tudnának legjobban beszélni. Most már emlégetik az összes román politiku­sok az agrárreförrnöt, ínint a gazdasági nyom« ruság okát. A kifosztott Erdély. — Ez egyik kútfeje a mai helyzet előidézésé nek. Emellett mindnyájan ismerjük azt a kizsákmányoló, kifosztó közgazdasági politikát, amely elsősorban Erdélyre fe­küdt rá, de az ország iöbbr részeit *tm kímélte 8 olyas gondolatokkal volt, mint az aranytojást tojó t.yuk tulajdonosa, aki hogy több aranyhoz jut­hasson, elpusztította a tyuk életét. így tettek itt is az országgal és igy járt a kormány az ő politikájával. S ez a politika egyáltalában nem javult, sőt rosszabbodott a letűnt kormány- rendszer alatt is. Igaz, hogy mentségül hozták fel azt, hogy a bajok egy részét örökségül vet­ték át és az átvételkor már rendkívül rossz volt a gazdasági helyzet s csodákat ők sem művel­hettek, a helyzet azonban azután is rosszabbo­dott. Azonban ha megvizsgáljuk az ő gazdasági politikájuk jelentősebb állomásait, például a nagyszabású autonóm intézmények fel­állítását. amelyek hatalma« rezsiköltsé­gekkel csak a kiadások emeléséhez járul­tak hozzá és amelyeknél igazi mammutfizetéseket kreál­tak, csak azt látjuk, hogy a helyzetet semmivel sem vitték előbb, hiszen még a gyufa ára is emelkedett. A gazdasági politika jellemzésére csak a közismert szeszrendszert kell említenem, amellyel kapcsolatban azt hir­dették, hogy a bortermelést akarják pártolni s ennek folytán olyan adóval sújtották a terme­lési. amellyel valósággal belekénykzeiritették és kísértésbe vitték az embereket "(áz' adórendszer kijátszására. Olyan mértékű kijátszására, az ál­lam olyan nagyarányú megkárosítására, amely semmi szín alatt sem történhetett a kor­mányközegek tudta nélkül, mert az lehetetlen, hogy ilyen mértékű vissza­élések és a közvagyonból való elvonások meg­történhessenek, amikor máshol annyira látjuk éppen a fináncrendszer szigorú beavatkozását. A költségvetés középkori módszere — Amikor ezáltal a kegyelemdöfést meg­adták az ország gazdasági életének és a költ­ségvetési helyzetnek, akkor ahelyett, hogy he­lyes szanálási módokkal a termelő polgárság helyzetét segítették volna elő s igyekeztek volna a rettentő krízisben a megélhetést elviselhető!) bé tenni, a költségvetést egyszerű ceruzamüve- letlel úgy javították ki, hogy olyan adókat vezettek be, vagy emeltek fel, amelyek a legsúlyosabban érintettek az ország lakosságát. Legutóbb is ebben az évben igy felemelték ;> községi adók legmagasabb tételének kulcsát, drágították a postát, szóval a költségvetési mii vészét középkori módszereihez folyamodtak, arai talán beválhatott és sikerre vezethetett volna akkor, ha az adóalanyok nem lettek volna a vég letekig megterhelve. Odavezetett ez a helyzet, hogy a mai napig tizenegy, vagy nem tudom hány milliárdos deficit van, amely havonta körülbelül egy milliárddal növekszik s igy könnyen kiszámítható, hogy mekkora lesz és hogy ki fogja tenni a költségvetésnek leg­alább is a felét. Az iskolák és egyházak kényszerbérlője. — Idetartózik, sajnos, hogy amikor ilyen idők vannak, akkor természetesen ott szakíta­nak, ahol a leggyengébb helyen szakad a lánc. Ezt a hasonlatot úgy értettem, hogy a költség- vetés tételeiből ott törülnek, ahol a legkönnyeb­ben lehet és a legcsekélyebb ellenállásra számi- tanak, vagyis éppen a mi iskoláink számára adott csekély filléreknél, — mert csak fillérek —- -írjnîni=^rSZl£=Iji!3iSS5B^Sij^S^ azok — ős a lelkészi kongruáknál. — A lelkészi kongruákról ugyanis valami­lyen számtani művelettel kimutatták — nem tudtam ellenőrizni ezeket a számokat, de még ha helyesek is, kétségbevonom a belőlük vont kö­vetkeztetést, — kimutatták azt, hogy a kisebb­ségi egyházak létszámuk ■ arányában több se­gélyt kapnak, mint a többségi egyház és ezért űzonyos arányosításra van szükség úgy, hogy ildozaţi adókat, vagy más levonásokat, kell esz­közölni s végül a kérdés a mai napig sincs ren­dezve. Még ha igaz is volna ez a számszerű ki­mutatás. arra való tekintettel azonban, hogy a» ókirályságbeli lakósok csaknek kizárólag ortho­dox vaUásúak, egy tömegben laknak, hogy ezt a szót használjam, olcsóbban és könnyebben pásztorát bűtök,'mint a mi kisebbségi tömegeink. Ott egy lelkész elvégzi azt, amit nálunk a szór­ványokban élő híveknél, nem tudom hány lel­késznek kell elvégeznie. Itt nem az az eset, mint fi hivatalokban, hogyha ötven hivatalnokból el­bocsátanak ötöt, negyvenöt elvégezheti ugyan­azt a munkát. Tehát ha a számszerüség igaz in lenne, a következtetés nem lehet igaz, a józan ész, a méltányosság s a valódi' célok megvalósításának lehetősége szem­pontjából. Jó utazást biztosit -LLOYD magyar útikönyvekkel Svájc 3U0 —j Ausztria 300'—, Riviera 240 — lei Vidékre után­véttel küldi. Lepage Kvár. ggâg"«SBS» Női,férfi ruhákat szintelenitfest, tisztit tZINK, Cluj

Next

/
Thumbnails
Contents