Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-25 / 116. szám
3 XIV. SVF. 115. SZAM. Ehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy a mi egyházainktól elvették fenntartó alapjainkat, vagyonúnkat és ott se pótolták, ahol azt törvény szerint kellett volna. Az orthodox egyházaknak ott is adtak vagyont, ahol tálán egyetlen .orthodox hivő sincs. Mindezzel azonban azt hiszem eléggé bizonyi- tottam, hogy a költségvetés tételeit ilyen szempont szerint igyekeztek kijavítani. A parlamenti munkarendszer. De különben, ami a Magyar Pártnak ebben a tekintetben úgy kulturális, mint gazdasági felelősségét illeti, — nem azért, hogy meneküljünk a felelősség elől — hiszen Önök úgy is fi gyelemmel kísérhették működésűnket, ami nyitott könyv a közönség előtt, de mégis meg kell említenem a román parlament légkörét. A legjobb igyekezet is kárbaveszett sokszor abban a rendszerben, melyet megmagyaráz az a tény, hogy miután egy, vagy két hónapot interpellációkkal és más Igyéil pdtttikái ^itákkat eltöltőitek, közvetlenül a karácsonyi szünet előtt egy délután keresztülhajszolták a költségvetés harminc és egynéhány milliárdját, nem tudom hány tételével úgy, hogy szó se lehetett ilyen körülmények között azok megvitatásáról és letárgyalásáról. Méltóztassanak képet alkotni arról, hogy milyenek ekkor a parlamenti munka esélyei és a sikerre való kilátás. Ezek után legyen szabad röviden taglalnom a nemzeti parasztpárt politikájának mérlegét, visszatekintve az utolsó tizenkét évre s eltekintve a szorosan vett kisebbségi szempontoktól és csak teljesen erdélyi szempontból nézve a kérdést. Erdély sorsának intézését az itt élő nemzetek vegyék kezükbe! — Ha most visszapillantunk az utolsó 12 évre és eltekintünk külön magyar kisebbségi sérelmeink végnélküli sorától, a legszomorubb képet nyerjük. Újból elmondhatjuk, hogy a mindennemű tartalékokat könnyelműen elpusztították, felélték. Erdélyt gyarmati sorban tartották és ma bárhova tekintünk, csak a romok halmazának szomorú képét, letört, tönkrement egzisztenciák, birtokosok, íöldmivesek,_ iparosok, kereskedők, gyárosok, továbbá az árverések, kényszeregyezségek és csődök újabb és újabb tömegét látjuk és halljuk. — Hogy azonban ide jutottunk, ennek nem egyedüli okozói az annyit ócsárolt ókirálysági jelleggel bíró politikusok és pártok. A nemzeti párt ugyanis előbb, mint kormányzótanács, utoljádra pedig, két és félévig, mint nemzeti parasztpárti kormány tartotta kezében a végrehajtó hatalmat. E párt az, amely .örököse a magyar- országi /comáa> nemzeti pártnak és — hogy .ezután hogy lesz, nem tudom — eddig magába foglalta és képviselte az erdélyi rámán nép túlnyomó többségét és közvéleményét. — Ez követelte a magyar uralom alatt Erdély autonómiáját, amelynek gondolata feltalálható a gyulafehérvári határozatokban is, amelyek minden nép nemzeti autonómiáját is kimondják. Azóta, sajnos, fokozatosan eltávolodott mindeme pontoktól és tudjuk, hogy az általa megalkotott közigazgatási törvény és követett kisebbségi politika valóban gúny tárgyává tette és megszegte mindeme ünnepélyes kinyilatkoztatásokat. Azért oly súlyos a nemzeti parasztpárt történelmi felelőssége, hegy amidőn kezében volt a hatalomnak minden eszköze, midőn jóformán ellenzéke nem is volt, ahelyett, hogy programújához híven hozzáfogott volna Erdély kérdésének gyökeres ren dezéséhez, a többi pártok és kormányok nyomdokain haladt tovább és ezért alatta nemhogy javultak, de még rosszabbodtak az erdélyi közállapotok. fej ^ I Körutazási jeggyel if nagyon kedvezményesen utazhatik a I C. F. R. összes fontosabb vonalain. Siessen megvásárolni a legújabb i „Hermes“ menetrendkönyvet I 5# Leiért ♦ I és abból könnyen összeállíthatja I úti programját és megtudja vasúti jegyeinek árát! Kapható, minden könyv- és ujságárusitó helyen I flz egész országban — Ezért ne is csodálkozzék a párt azon, hogy nem táplálunk vele szemben jó emlékeket, Az erdélyi kérdést és a kisebbségi kérdést ök kellett volna hogy megoldják és meg is oldhatták volna, hogyha meg lett volna bennük az erre való jóigyekezet. — E kérdések ezután is csak úgy lesznek megoldhatók, hogyha az évszázados együttélés folvtán kialakult soisközösség.kényszerét magaSajtkészitők! Jó SAJTOT csakis a hatásos és nem romlandó Schweiz! tejoltőval készíthetnek. Egpr&Go. R.T. Vegyész éti gyára, Glujj. fcsi'iá sabb államférfim belátással felismerve, Erdély sorsának irányítását az itt élő nemzetek, egymással összefogva, veszik kezükbe. Ennek első feltétele adva van azáltal, hogy a nemzeti párt térjen vissza eredeti programm- jára, ami által valóra válhatna az itt élő nemzetek és azok tagjainak egyenjogúsága. Mert az erdélyi problémának ez az egyedüli megoldási módja, amelyhez felajánljuk támogatásunkat. — Természetes, hogy e megoldás nem választási paktum lenne egynéhány mandátum kedvéért, hanem ez azt jelentené, hogy Erdély újra megtalálná önmagát és végre talán az a sok energia, amely a kisebbségek lenyügözésére for- dittatik, az összes itt élő népek egyenlő boldogulását szolgálhatná. Van kisebbségi államtitkár A hosszas éljenzés és taps után az elnök még a következőket mondotta: Mélyen tisztelt választó polgárok. Áttérek most már a kormánybukás után bekövetkezett eseményekre. Röviden meg kell említenem azt. hogy.a kormány megalakulását megelőzően hosszú eredménytelen kísérletezések folytak, amelyeknek rendjén megkérdeztek olyanokat is, akik mögött talán csak két emberből álló párt áll megkérdeztek mindenkit, de a magyar kisebbséget, amely az ország lakosságának tiz százalékát teszi ki. s a többi kisebbségeket is, amelyeknek if.iái és. öregei sokszor olyan ünnepélyeken is jelen vannak, ahol olyan dolgokat kénytelenek hallani, amelyek a mi nemzeti érzéseinket, sértik. teljesen elfelejtették, nem tartották szükségesnek tekintetbe venni, hogy vájjon ennek a másfélmilliónál nagyobb számú kisebbségnek milyen véleménye van az állam- politika újabb fordulatáról. — Mély sajnálattal kell megállapítani ugyancsak azt is, hogy amidőn azután végül megszületett, mint a nemzetiségi politika vívmánya a kisebbségi államtitkárság, azt a német párt hivatalos szerveinek meghallgatása nélkül töltöttek be, egy a német párt kötelékébe tartozó egyéniséggel, s nem gondoltak arra, hogy a magyar kisebbségé kellett volna legyen az elsőbbség és ez a hely öt illette volna meg. Más kérdés azután az, hogy vájjon a politikai körülmények és feltételek olyanok lehettek volna-e. hogyha fel is ajánlják nekünk ezt az államtitkárságot, mi azt elfogadhattuk volna-e, yagv sem? Más kérdés ez és tisztán politikai kérdés, de magát a tényt meg kellett említenem és ki kellett hangsúlyoznom. Szólnom kell arról is, hogy ezt az állást az ismert Brandsch Rudolf képviselővel töltötték be, akivel kapcsolatban tisztán tárgyilagosan meg kell állapítanunk azt. hogy ezt a személyi kiszemelést biazlommal és megnyugvással nem fogadhatjuk, mert hiszen tudjuk, hogy Brandsch .a szászok között azok közé a — hála Istennek kevesek közé tartozik, akik régi idő óta állandóan és sohasem mulasztották el a magyarság iránti ellenszenvükről bizonyságot tenni. Ezt a tényt minden személyeskedés nélkül ezálkalommal meg kellett állapítanunk. Törvényi helyeztek hatályon kivSI A kormány rövid idő alatti ténykedését érintve, meg keli említenem azt, hogy aggodalommal tölt el bennünket az is, hogy megtörtént egy törvénynek rendelettel hatályon kívül való helyezése. Mi ez ellen, ha más okunk nem is lenne, de elvi okokból, akkor is a leghatározottabban kifogást és óvást emelünk. A kényszerszindikalizálás. — A mi a kormány gazdasági terveit illeti, amelyekkel a mai rettentő súlyos, mondhatni katasztrofális helyzetet orvosolni gondolják, ezekben meg lehet a jó szándék, azonban a jó szándék nem elegendő. Azt hallottuk, hogy főtervük az ipar lábraállitására ama bizonyos szindikalizálási terv végrehajtása. Ezt kapcsolatba hozzák itt a kartellkérdéssel, amelyre nem akarok én külön kitérni, de hiszen külföldön mindenütt szükségesnek látták a kartellekbe való tömörüléseknek gátat vetni, azokat törvényekkel szabályozni. Előbb kényszerszin- dikalizálásvol volt szó, kés'őbb azt mondották, hogy nem lesz kényszer, de ha nem nevezik annak. mégis az lehet. Ebben az irányban súlyos B árhol látott egy könyvet, és olvasni szeretné árhOÍ hal lőtt egy könyvről, egy pár lesért kölcsön kapja a aggodalmaink vannak, mivel szomorú tapasztalatunk van arról, hogy hova vezet az állami hatalom túlzó beavatkozása. Ezek az intézkedések majdnem ugyanazok, amilyenekkel az orosz szovjet-rendszer a maga gazdasági helyzetét igyekszik fenntartani. Olyan módszerek, amelyek kizárják a magán- igyekezetet, megsulyosbitják a termelést a központi adminisztrációval és rezsivel, egyáltalában nem érik el a kitűzött célt, hanem annak éppen az ellenkező célját szolgálják. Minket ez a jelszó, vagy programpont a legkomolyabban érint és különös aggodalommal kell kisérjük annak megvalósítási kísérleteit. — Azt hiszem azonban, abban egyetértünk, hogy amidőn teljes mértékben való hozzászólási jogunkat fenntartjuk, kijelenthetem, hogy a gazdasági helyzet megjavításához, teljes erőnkből való munkánkkal hozzájárulni kívánunk és a gazdasági talpraállitáshoz támogatásunkat szintén felajánljuk. ; (Folytatása a 6-ik oldalon.) köiCEÖKíiönyv- tár fedi. Cl«; Sár. N. Joígra. Ko. 5.
