Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-20 / 112. szám

m XIV. ÉVF. 112. SZÁM. IBIS ÉSjSiSESZET Az Opera Mozgó legközelebbi premierje Szerdán, május 20-án a Cinema Opera MolSjó a kolozsvári közönségnek a filmművé­szet egyik leghatalmasabb alkotását, a „Két lé­lek“ (A fehér barát) eimii darabot fogja bemu­tatni, amely Voss Riebardnak világhírű regé­nyéből, a „Két ember“-ből készült. A film scenáriumát l)r. A. Sehirokauer és A. Zerlitt Írták, akik a lehetőség szerint ra­gaszkodtak az eredeti műhöz, amelyet átültet­tek. A „Két' ember“ arpa kevés regények egyi­ke, amelyek rendkívüli kinematograíiai lehető ségeket nyújtanak. A „Két lélek“-ben Voss re gcnyének megható oldalaival újból találko­zunk. A cselekmény Tirol hegyeiben játszódik le, festői díszletként egy gyönyörű szerelmi meséhez. Más jelenetek Rómában folynak le és a rendező igyekezett az olasz főváros legszebb részeit elénk varázsolni. Különösen egy árviz képe Ígérkezik igen hatásosnak. A film, amely egy vallási konfliktusból indul ki, állandó iz­galomban tartja a nézőket. A „Fehér barát“ a németnyelvű zenés, hangos, filmek egyik legki­tűnőbbje, az összes európai nagyvárosokban hónapokig nem került le a műsorról. A film fő­szereplői: A szép Charlotte Susa és a hírneves művész: Gustav Fröhlich. Partnereik mind is­mert német művészek: Friedrich Kaysler, Lucy Englisch, Theodor Loos, Hermine Steller, Fritz Alberti, Harry Nestor. A filmet Erich Wasch- nek rendezte, zenéjét Karl May állította össze. A darabot Romániában a Balcan-Film kép­viseli. Kedden, május 19-ép a Marokkó-film utolsó nagy előadása. Szerdán, május 20-án és a következő napo­kon 3, 5, 7 és 9 órakor a „Két lélek“ (Fehér ba­rát) és még két kedves vígjáték. A véres szüret (Dolores del Rio világfilmje') A Szinkör-Mozgó mindent elkövet, hogy a mozik nagy versenyében kiküzdje magának az első helyet. Ma nemcsak, hogy a legolcsóbb mo­zija Kolozsvárnak, hanem műsorában is a vi­lágprodukció legjobb filmjei szerepelnek immár. E filmek közé tartozik a Színkör mostani újdonsága is, A véres szüret. Ez az egészen grandiózus film a világháborúnak egyik legna­gyobb stilusu kinematográfiái realizálása, ame­lyet nemcsak rendezőjének, Raoul Walshuak ki­próbált művészete, hanem Dolores del Riónak elragadó egyénisége is az el nem múló emlékű filmek sorába emel. A véres szüret tiszta pacifista tendenciájú film, amely két jóbarát örökös szerelmi versen­géseinek hol érzelmesen emberi, hol dérijén vi­dám keretei között adja vissza a nagy háború pokoli lényegét. Dolores del Rio, Edmund Lowe és Mac Laglen a film főszereplői s ez a bárom nagyszerű színész garantálja, hogy a film soha­sem téved a propaganda ingatag talajára, ha­nem minden megmarad a művészet biztos fen- sikjain. A pompás kisérő zene hű aláfestését adja a változatos hangulatú cselekménynek s amellett sohasem tolakszik a film igazi lényege elé. (•) (•) Vizsga-hangverseny. S. Kouba Paula zenekonzervatóriumi tanárnő, akit hangverse­nyeken sokszor tapsolt a közönség művészi he- gedüjátékáért, ezúttal, vasárnap este mint is­mert és kitűnő zenetanárnő, hegedűs növendé­keinek vizsgáját vezette, a ref. teológia pompás dísztermében. A hatalmas termet zsúfolásig töl­tötték meg a növendékek iránt és a vizsgahang­verseny műsora iránt érdeklődők. A vizsga első részében az alsóbb osztályok növendékei játsz- ták el bátran és értelmesen zeneszámaikat, ta­núságot téve arról, hogy kitűnő módszer szerint Piák. Szünet után a haladottabbak már pe- 1; I. v.-'bb számokat, hangversenydarabokat is ad- i 1 elő. Valamennyi megérdemli a dicséretet, i : y játékuk tisztasága, mint némelyik nehéz darabban is nyugodt és korukhoz képest kifeje­zi- előadása által. Néhány darabot vonós zene­kar kisért, a kedves és kiváló tanárnő vezényle­tével. E csoport növendékei valamennyien azt is száüitasoKnál A Ford teherkocsi a legkönnyebbéit oldja i meg az ipari szállítások problémáját, Megtakarítás a vételárnál, megtakarítás a javításnál, megtakarítás a fenntartási költ­ségeknél, megtakarítás az olajban és benzin­ben, mintán tonnánként és kilométerenként ke­vesebbet fogyaszt, mint más hasonló kategó­riája kocsi. Ezt Ön is megállapíthatja, ha az uíczákon a Ford teherkocsik napról-napra nö­vekedő szánját megfigyeli. De egyúttal érté­ke!::! fogja a rendkívül eüentáüó megépítést, az ácséi minőségét, síb. is. A javítások eszközlése czéljábó! egy „szolgálatot” szerveztünk, a mely a legnagyobb garanciát nyújtja. Minden Ford viszonteladónál talşl egy szakértőt. Kérje a legközelebbi viszonteladótól a kocsik be­mutatását. megérdemelnék, bogy nevüket közöljük, de hely hiányában külön kiemeljük elsősorban a kis Fenyvessy Viktor nevét. Kélernek egy magyar darabját, Wieniawski egy mazurkáját játszta oly biztonsággal és melegséggel, hogy a szűnni nem akaró tapsokra ráadást is kellett adnia: Hubay Jenőnek egy alpesi étudejét. Ebből a gyerekből művész lehet, ha tovább is szorgal­masan tanul. Markos Albert, Papp József és Dani Árpád és a többiek is már szépen haladott hegedüjátékosok. Végül a növendékekből és egy­két kisegítő régi muzsikusból vonós zenekar adta elő Mendelssohn Hebridák-nyitápyát és Farkas Ödönnek, ennek a nagy magyar, kolozs­vári zeneszerzőnek vonós szerenádját. Élvezettel és nem csekély meghatottsággal hallgattuk ezt az érzéssel tele, finom és bájos müvet. Szerzője, aki magyar operáival, nagyszerű énektanításá­val, mélységes tudásával annyi érdemet szer­zett, sajnos, régen porladozik a kolozsvári te­metőben és ime, elég a jóizlés és a figyelem, hogy valemelyik müve megelevenedjék és igy szelleme megjelenjék köztünk. Teljes elismerés illeti Kouba Paulát, a kitűnő tanárnőt és eré­lyes dirigenst. (Gy.) ( ) Hevesi Piroska és Pfeiffer Alfréd utol­só hangversenye. A kiváló müvészpár hosszabb külföldi utazása előtt nagyszabású magas nívó­jú műsor keretében búcsúzik a kolozsvári kö­zönségtől. Junius másodiki hangversenyükön, melyet a kath. gimnázium dísztermében tarta­nak meg, először fogjuk hallani Liszt—Paganini összes koncerteíüdjeit, valamint Kodály—Ma- rosszéki táncait, az énekszámok főbb pontjai Brahms—Händel—Kodály dalai, valaminţ Mo­zart, Verdi stb. áriak.. A közönség szeretete, mely eddig is minden koncertjükön megnyitva nult, most még fokozódni fog, miután aligha­nem hosszabb ideig fogjuk nélkülözni hangver­senypódiumunkon a kitűnő müvészpárt. Eldőli a kolozsvári bajnokság Az Umversitalea a bajjnok (Kolozsvár, május 18.) A vesztett pontok tekinteté­ben egyenlően á;ió Universitatea és Románia játszottál! le vasárnap a bajnokság kimenetelére nézve döntő fon­tosságú mérkőzésüket. Az Universitatea lett az elsőbb­ségért folyó küzdelem győztese s így az 1930—31. évi sze­zonra Kolozsvár bajnokcsapata. A két csapat találkozá­sa különben régen látott gyönyörű küzdelmet és szép sportot hozott, úgy, hogy ennek láttán reménykednünk kell abban is, hogy Kolozsvár reprezentánsa az országos bajnokság küzdelmeiben is meg fogja állni helyét. Az Universitatea 4:1 (2:1) arányban győzött s győ­zelme leginkább csatársora kitűnő formájának köszön­hető. A balszárny volt az a csapatrész, amelynek min­den mozdulata veszélyt jelentett az ellenfél kapujára s a gólok nagy része is ennek a támadásaiból ered. A csa­pat többi részei is mind kifogástalant nyújtottak, úgy, hogy jelenleg az Universitatea-nak nincs olyan pontja, ahol megfelelő erővel ne rendelkezne. A Románia nélkülözte csapatának legjobbját, Se- pit, de igy is némelykor kitünően futottak támadásai. Şepi hiánya a lövésekkel való fukarságban nyilvánult csak meg. A gólarány különben egy kissé eltolódott, mi­vel a Románia is éppen eleget támadott s az U. védel­mének szilárdságát dicséri, hogy mégis csak egy gólt tudtak elérni. A vezető gólt a 25. percben Cipcigán lövi, amelyre Abrudan, majd Baciu felelnek, A II, félidő hét éc bar-

Next

/
Thumbnails
Contents