Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-18 / 111. szám

BUDA P £S T TAXA »OS'-ALA PLĂ­TITĂ IN iriMERAR No. 242S&—927. Clvj'KoIozs vár, 1931 mijús 18 Hétfő ELöFiZETES BELFÖLDÖN: I trrt 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le} egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP izerkeaztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 5-08, 6-04. f XIV. évíclyaü szám ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGOJt X 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Egyes szám ára 2d fillér. Hétfőn kezdik meg a választási igazolványok kiosztását Nem kell tolongástól félni, időveszteség nélkül kapja meg mindenki szavazőjogyét — Minden magyar ember teljesítse kötelességét (Kolozsvár, május 16.) Az Országos Magyar Párt választási kampánya kezdetét vette és már most örömmel kell megállapítanunk, hogy a magyar választók ezúttal is értékelni tudják a választásoknak óriási korderejét. Minden ro­mániai magyar tudatában kell legyen annak, hogy tulajdonképpen nem is a jelöltekre, ha­nem önmagunkra szavazunk. Azok a közéleti férfiak, akik vállalták e korántsem könnyű fel­adat elvégzését, bennünket, a választókat kép­viselnek a parlamentben és a mi érdekeinknek lesznek önzetlen szószólói. Erdély különböző részeiből beérkezett jelentések arról számolnak be, hogy a magyarság mindenütt megmozdult és sürgeti a választói igazolványnak kibocsá,- iását. Kolozsváron is, szombaton délelőtt tekin­télyes számban jelentek meg magyar választók a jáiásbiróságnál, hogy kiváltsák igazolványai­kat. A bíróságnál azonban azt az információt adták, hogy csak hétfőn, május 18-án kezdik meg az iga­zolványok kiosztását a járásbíróság Honvéd ucca 2. szám alatti földszinti helyiségeiben és pedig a következő,beosztással: Az A., D., E. kezdőbetüs nevüek igazol­ványát Gh. A. Gheorghescu birónál a földszint 16. szám alatti irodában. B, betűsök földszint 25. szám alatti iro­dában dr. Petersberger Frigyes birónál. C. és J. betűsök dr. Vasile Farcas biró­nál a földszinti 65-ös számú szobában. F. , H. betűsök igazolványait dr. Nistor Popa biró osztja a 15. számú iroda he­lyiségben. G. , N. betűsöket dr. Joan Drecin biróuál a 64-es szobában. I.. L., O. betűvel kezdődő szavazók iga­zolványaikat dr. Nicolae D. Matei biró­nál vehetik át az 5-ös szobában. A kolozsvári, illetőleg kolozsmegyei ma­gyar listát a Magyar Párt tagozatának veze­tősége szombaton délelőtt nyújtotta be a tör- .vényszék elnökéhez. Az önálló , magyar listát a törvényszék elnöke elfo­gadta. Listavezető Bethlen György gróf pártelnök s 9 listán a következők vannak még: Paál Árbád dr- tagozati elnök, Demény Andor iparos, Szász Ferenc dr., Hexner Béla, Török Bálint, a me­gyei és kolozsvári tagozatok alelnökei. Minden magyar kisebbségi érdeknek a megfontolásával állították össze a listát, amely igényt tarthat minden magyar embernek a támogatására. A Magyar Párt listája előtt már 9 más jelö­lést adtak be a kolozsvári törvényszéken, úgy hogy a magyar jelölő lista a 10. számot kapta. Ilyen párttorlódás itt még sohasem volt. , tiz párt jelentkezett eddig a választási küzdelemre s az utolsó napokban ez a szám még emelked- hetik, mert uj jelölések még befuthatnak. Ez a N. betűsök dr. Vasile Coza birónál a 20-ik szobában. K., Sch., Z. betűsökét Corneliu R. Bra- dea birónál a 19. szobában. P., U. betűsökét Gheorghe Stanescu biró a 17. szobában. S. betűsökét dr. E. Sâmpetrean birónál a 13. szobában. R., S. betűsökét dr. Ambrosiu Butur biró a 26. számú irodában. T. és V. betűsökét pedig Constantin N. Tanase biró a 14. szobában osztja ki. Abban az esetben, hogyha a magyar válasz tők valamilyen okból nem kapják meg igazol­ványaikat, panaszaikkal forduljanak dr. Eugen Sâmpetrean táblabiré' oz, aki a sérelmek orvos­lása érdekében a . a intézkedik. A kiosztás minden nap délután 4—7 óráig történik. A kiosztóhelyek mind a földszinten vannak. Az igazolványokat mindenki köteles személyesen kivenni és kilétüket vagy a régi választási iga­zolvánnyal, vagy pedig személyazonossági bi­zonyítvánnyal igazolhatják. A kiosztás napjai: május 18., 19., 20., 22., 23-, 25., 26., 27., 28.t 29. és 30. Mindenki kötelességének kell tekintse, hogy igazolványát feltétlenül kézhez vegye, mert most történik meg először, hogy senkit idővesz­teség Dem érhet s azonnal hozzájut mindenki igazolványához. Egyetlen magyar ember sem indokolhatja majd később elmaradását azzal, hogy nem volt ideje, vagy nem akart tolongani. Ugylátszik ezuttal végre akarják hajtani azt a törvény pa­ragrafust, mely pénzbírságot ró arra, aki nem adja le szavazatát s ezekből a bírságokból akar­ják fedezni az állam választási kiadásait. A ma­gyarságnak életkérdése, hogy egytől-egyig mindenki leszavazzon. Nem érdemiünk meg jobb sorsot, hogyha egzisztenciális kérdésein­ket könnyű nemtörődömséggel kezeljük. még soha nem látott torlódás a magyarság si­kerének esélyeit növeli, ha a magyar öntudat olyan nagy lesz a cselekedetekben, mint ami­lyen felemelő volt az elhatározásban. Jelölés a szenátori választásra. A szenátorválasztásra vonatkozólag még nincsen végleges döntése a kolozsvári Magyar Pártnak. A városi tagozat intézőbizottsága elv­ben elhatározta, hogy a jelölést kívánatosnak tartja, a megyei tagozattal azonban nincsen még .meg a megállapodás Ha a pártközpont is kívánatosnak tartja a jelölést, a listának a le­tételére még lesz idő. A prefektus a szabad propagandáról. A vármegj’ei prefekturán megjelent szom­baton délelőtt a Magyar Párt megbízottja és felvilágositást kért azokra a hírekre vonatko­zólag, amelyek szerint a mozgási szabadságot utazási igazolványokkal korlátozzák és a ható­sági közegek a választási agitációt megakadá­lyozzák. Colbasiu kolozsmegyei prefektus kije­lentette a következőket: (Folytatása a második oldalon.) Irtózás az önkormányzattól Komolyan hinni mégse lehetett volna, hogy a kormány a mostani választási zavarokat még a közigazgatási szerkezet megingatásával is sú­lyosbítja, illetve a politikai választások gond? jába még a közigazgatás rendszerének a meg­változtatását is egyidejűleg belevonja. Minden jóhiszeműséggel csak azt lehetett elképzelni hogy a kormány elég súlyos feladatot vállalt ar országos választások időszerűtlen elrendelésé­vel, s maid ha túl lesz ezen a nagy munkán, ak­kor kezd csak egy másik súlyos munkába, a köz- igazgatás újabb megreformálásába. A két nagy munkának egyszerre való elvégzése azért is kép­telenségnek látszott, mert hiszen a közigazgatás reformját a fennálló alkotmány szerint csak parlamenti törvényalkotás végezheti el, ehhez pedig előbb a parlament összejövetele szükséges A kormány ezen a parlamenti előfeltételen könnyedén túltette magát, s a meglevő közigaz­gatási rendszert nehány mondatos rendelettel agyszólva gyökeresen megváltoztatta. Mert fel­függesztve a választott megyeválasztmányi el­nök működését, ennek a hatáskörét a kinevezett, prefektusra ruházta. Ezzel a helyi önkormány­zat vezető tisztviselőjét állította félre és az ál­tala képviselt helyi önrendelkezési lehetőséget is az érdekelt közönségtől elvette. Ami kis irány­vétel a decentrálizáció és a helyi önkormányzat irányában mutatkozott, az is igy elveszett, hogy a helyi viszonyokban való önrendelkezés helyé­be a központosító kormányakarat lépjen. ; Súlyos elvi jelentősége van ennek a változ-, tatásnak, ha attól eltekintünk is, hogy a változ tatás módja alkotmányba ütközött. Gyakorlati- irányban is nagy felforgatást jelent, ha azt fi­gyelmen kívül hagyjuk is, hogy talán éppen azért történt a prefektusok hatalmi körének a felszaporitása, mert ezzel a választásokat akar­ják befolyásolni. Elvi jelentősége a változtatásnak az, hogy £ kormány elképzelése szerint a közigazgatás he­lyi önkormányzatokkal nem intézhető. Mmteáy az államszerkezet irányával és szellemével el­lenkezőnek tartja a helyi önkormányzatokat. Nem tud elgondolni államkormányzást úgy, hogy a helyi viszonyokban a nép önrendelkezé­se is helyet foglalhasson. Csali olyan kormány­zati centralizmust tart helyesnek, mely a lakos­ság sajátakaratu ügyintézését, az egészséges de­centralizációt teljesen kizárja. Ez annál sajno- sabb felfogás, mert hiszen a világkerekségén mindenütt az Önkormányzatok mellett nyilat­kozik meg úgy a közvéleménynek, mint a szak tudományoknak a követelménye. Ma már vi- lágmüveltség kérdése az, hogy az államok ne a centralizáció felé, hanem az önkormányzatok irányában haladjanak. Ettől a világmüveltségi törekvéstől való hátramaradást jelent, mikor az önkormányzati eszmét egy állam a maga életé­ből kizárni akarja. Gyakorlati tekintetben az a kis önkormány­zat is, amit az 1929-iki közigazgatási törvény, megkezdett, lehetőségeket nyújtott a helyi kö­zönségnek, hogy saját vagyoni ügyeiben, népjó­léti és közművelődési érdekeiben a maga gaz­dája lehessen. Most a rendeletben kiadott vál­toztatás ezt a lehetőséget is megszünteti, a kö­zönséget a saját vagyona fölötti rendelkezéstől is elüti. így pedig a lakosságnak semmi bizalma nem lehet, hogy a maga ügyeiben való áldozó­készsége és vagyongyüjtő gondossága a saját céljaira fog megmaradni. A magántulajdoni esz­mében való hit megrendülése után a helyi kö­zösségek tulajdonának a szilárdságában való bizakodás is végzetesen meg fog rendülni. Az­tán elkövetkezik még annak a közhangulatnak a kialakulása is, hogy kár minden fáradság, hiá­bavaló minden nemes törekvés és önzetlenség. Tizedik a magyar lista a kolozsvári választáson

Next

/
Thumbnails
Contents