Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-18 / 111. szám
BUDA P £S T TAXA »OS'-ALA PLĂTITĂ IN iriMERAR No. 242S&—927. Clvj'KoIozs vár, 1931 mijús 18 Hétfő ELöFiZETES BELFÖLDÖN: I trrt 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le} egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP izerkeaztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 5-08, 6-04. f XIV. évíclyaü szám ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGOJt X 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Egyes szám ára 2d fillér. Hétfőn kezdik meg a választási igazolványok kiosztását Nem kell tolongástól félni, időveszteség nélkül kapja meg mindenki szavazőjogyét — Minden magyar ember teljesítse kötelességét (Kolozsvár, május 16.) Az Országos Magyar Párt választási kampánya kezdetét vette és már most örömmel kell megállapítanunk, hogy a magyar választók ezúttal is értékelni tudják a választásoknak óriási korderejét. Minden romániai magyar tudatában kell legyen annak, hogy tulajdonképpen nem is a jelöltekre, hanem önmagunkra szavazunk. Azok a közéleti férfiak, akik vállalták e korántsem könnyű feladat elvégzését, bennünket, a választókat képviselnek a parlamentben és a mi érdekeinknek lesznek önzetlen szószólói. Erdély különböző részeiből beérkezett jelentések arról számolnak be, hogy a magyarság mindenütt megmozdult és sürgeti a választói igazolványnak kibocsá,- iását. Kolozsváron is, szombaton délelőtt tekintélyes számban jelentek meg magyar választók a jáiásbiróságnál, hogy kiváltsák igazolványaikat. A bíróságnál azonban azt az információt adták, hogy csak hétfőn, május 18-án kezdik meg az igazolványok kiosztását a járásbíróság Honvéd ucca 2. szám alatti földszinti helyiségeiben és pedig a következő,beosztással: Az A., D., E. kezdőbetüs nevüek igazolványát Gh. A. Gheorghescu birónál a földszint 16. szám alatti irodában. B, betűsök földszint 25. szám alatti irodában dr. Petersberger Frigyes birónál. C. és J. betűsök dr. Vasile Farcas birónál a földszinti 65-ös számú szobában. F. , H. betűsök igazolványait dr. Nistor Popa biró osztja a 15. számú iroda helyiségben. G. , N. betűsöket dr. Joan Drecin biróuál a 64-es szobában. I.. L., O. betűvel kezdődő szavazók igazolványaikat dr. Nicolae D. Matei birónál vehetik át az 5-ös szobában. A kolozsvári, illetőleg kolozsmegyei magyar listát a Magyar Párt tagozatának vezetősége szombaton délelőtt nyújtotta be a tör- .vényszék elnökéhez. Az önálló , magyar listát a törvényszék elnöke elfogadta. Listavezető Bethlen György gróf pártelnök s 9 listán a következők vannak még: Paál Árbád dr- tagozati elnök, Demény Andor iparos, Szász Ferenc dr., Hexner Béla, Török Bálint, a megyei és kolozsvári tagozatok alelnökei. Minden magyar kisebbségi érdeknek a megfontolásával állították össze a listát, amely igényt tarthat minden magyar embernek a támogatására. A Magyar Párt listája előtt már 9 más jelölést adtak be a kolozsvári törvényszéken, úgy hogy a magyar jelölő lista a 10. számot kapta. Ilyen párttorlódás itt még sohasem volt. , tiz párt jelentkezett eddig a választási küzdelemre s az utolsó napokban ez a szám még emelked- hetik, mert uj jelölések még befuthatnak. Ez a N. betűsök dr. Vasile Coza birónál a 20-ik szobában. K., Sch., Z. betűsökét Corneliu R. Bra- dea birónál a 19. szobában. P., U. betűsökét Gheorghe Stanescu biró a 17. szobában. S. betűsökét dr. E. Sâmpetrean birónál a 13. szobában. R., S. betűsökét dr. Ambrosiu Butur biró a 26. számú irodában. T. és V. betűsökét pedig Constantin N. Tanase biró a 14. szobában osztja ki. Abban az esetben, hogyha a magyar válasz tők valamilyen okból nem kapják meg igazolványaikat, panaszaikkal forduljanak dr. Eugen Sâmpetrean táblabiré' oz, aki a sérelmek orvoslása érdekében a . a intézkedik. A kiosztás minden nap délután 4—7 óráig történik. A kiosztóhelyek mind a földszinten vannak. Az igazolványokat mindenki köteles személyesen kivenni és kilétüket vagy a régi választási igazolvánnyal, vagy pedig személyazonossági bizonyítvánnyal igazolhatják. A kiosztás napjai: május 18., 19., 20., 22., 23-, 25., 26., 27., 28.t 29. és 30. Mindenki kötelességének kell tekintse, hogy igazolványát feltétlenül kézhez vegye, mert most történik meg először, hogy senkit időveszteség Dem érhet s azonnal hozzájut mindenki igazolványához. Egyetlen magyar ember sem indokolhatja majd később elmaradását azzal, hogy nem volt ideje, vagy nem akart tolongani. Ugylátszik ezuttal végre akarják hajtani azt a törvény paragrafust, mely pénzbírságot ró arra, aki nem adja le szavazatát s ezekből a bírságokból akarják fedezni az állam választási kiadásait. A magyarságnak életkérdése, hogy egytől-egyig mindenki leszavazzon. Nem érdemiünk meg jobb sorsot, hogyha egzisztenciális kérdéseinket könnyű nemtörődömséggel kezeljük. még soha nem látott torlódás a magyarság sikerének esélyeit növeli, ha a magyar öntudat olyan nagy lesz a cselekedetekben, mint amilyen felemelő volt az elhatározásban. Jelölés a szenátori választásra. A szenátorválasztásra vonatkozólag még nincsen végleges döntése a kolozsvári Magyar Pártnak. A városi tagozat intézőbizottsága elvben elhatározta, hogy a jelölést kívánatosnak tartja, a megyei tagozattal azonban nincsen még .meg a megállapodás Ha a pártközpont is kívánatosnak tartja a jelölést, a listának a letételére még lesz idő. A prefektus a szabad propagandáról. A vármegj’ei prefekturán megjelent szombaton délelőtt a Magyar Párt megbízottja és felvilágositást kért azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek szerint a mozgási szabadságot utazási igazolványokkal korlátozzák és a hatósági közegek a választási agitációt megakadályozzák. Colbasiu kolozsmegyei prefektus kijelentette a következőket: (Folytatása a második oldalon.) Irtózás az önkormányzattól Komolyan hinni mégse lehetett volna, hogy a kormány a mostani választási zavarokat még a közigazgatási szerkezet megingatásával is súlyosbítja, illetve a politikai választások gond? jába még a közigazgatás rendszerének a megváltoztatását is egyidejűleg belevonja. Minden jóhiszeműséggel csak azt lehetett elképzelni hogy a kormány elég súlyos feladatot vállalt ar országos választások időszerűtlen elrendelésével, s maid ha túl lesz ezen a nagy munkán, akkor kezd csak egy másik súlyos munkába, a köz- igazgatás újabb megreformálásába. A két nagy munkának egyszerre való elvégzése azért is képtelenségnek látszott, mert hiszen a közigazgatás reformját a fennálló alkotmány szerint csak parlamenti törvényalkotás végezheti el, ehhez pedig előbb a parlament összejövetele szükséges A kormány ezen a parlamenti előfeltételen könnyedén túltette magát, s a meglevő közigazgatási rendszert nehány mondatos rendelettel agyszólva gyökeresen megváltoztatta. Mert felfüggesztve a választott megyeválasztmányi elnök működését, ennek a hatáskörét a kinevezett, prefektusra ruházta. Ezzel a helyi önkormányzat vezető tisztviselőjét állította félre és az általa képviselt helyi önrendelkezési lehetőséget is az érdekelt közönségtől elvette. Ami kis irányvétel a decentrálizáció és a helyi önkormányzat irányában mutatkozott, az is igy elveszett, hogy a helyi viszonyokban való önrendelkezés helyébe a központosító kormányakarat lépjen. ; Súlyos elvi jelentősége van ennek a változ-, tatásnak, ha attól eltekintünk is, hogy a változ tatás módja alkotmányba ütközött. Gyakorlati- irányban is nagy felforgatást jelent, ha azt figyelmen kívül hagyjuk is, hogy talán éppen azért történt a prefektusok hatalmi körének a felszaporitása, mert ezzel a választásokat akarják befolyásolni. Elvi jelentősége a változtatásnak az, hogy £ kormány elképzelése szerint a közigazgatás helyi önkormányzatokkal nem intézhető. Mmteáy az államszerkezet irányával és szellemével ellenkezőnek tartja a helyi önkormányzatokat. Nem tud elgondolni államkormányzást úgy, hogy a helyi viszonyokban a nép önrendelkezése is helyet foglalhasson. Csali olyan kormányzati centralizmust tart helyesnek, mely a lakosság sajátakaratu ügyintézését, az egészséges decentralizációt teljesen kizárja. Ez annál sajno- sabb felfogás, mert hiszen a világkerekségén mindenütt az Önkormányzatok mellett nyilatkozik meg úgy a közvéleménynek, mint a szak tudományoknak a követelménye. Ma már vi- lágmüveltség kérdése az, hogy az államok ne a centralizáció felé, hanem az önkormányzatok irányában haladjanak. Ettől a világmüveltségi törekvéstől való hátramaradást jelent, mikor az önkormányzati eszmét egy állam a maga életéből kizárni akarja. Gyakorlati tekintetben az a kis önkormányzat is, amit az 1929-iki közigazgatási törvény, megkezdett, lehetőségeket nyújtott a helyi közönségnek, hogy saját vagyoni ügyeiben, népjóléti és közművelődési érdekeiben a maga gazdája lehessen. Most a rendeletben kiadott változtatás ezt a lehetőséget is megszünteti, a közönséget a saját vagyona fölötti rendelkezéstől is elüti. így pedig a lakosságnak semmi bizalma nem lehet, hogy a maga ügyeiben való áldozókészsége és vagyongyüjtő gondossága a saját céljaira fog megmaradni. A magántulajdoni eszmében való hit megrendülése után a helyi közösségek tulajdonának a szilárdságában való bizakodás is végzetesen meg fog rendülni. Aztán elkövetkezik még annak a közhangulatnak a kialakulása is, hogy kár minden fáradság, hiábavaló minden nemes törekvés és önzetlenség. Tizedik a magyar lista a kolozsvári választáson