Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-18 / 111. szám
2 mellyel a helyi közügyeket szolgálni akarjuk, mert állandóságot, folytonosságot az alkotásokban nem lehet elérni. Minden kormányváltozás felfordithatja a helyi közélet minden megkezdett alkotását. A kormány bizonyára csak a választások eredményének a befolyásolását látta maga előtt, mikor igy beletaposott a helyi önkormányzatokba. De nem látta azt a sok rossz kihatást, amit ez a rapszódikus közigazgatási reform a közönség lelkiiietében és a társadalmi állapotokban elő fog idézni. Amúgy is az utóbbi években a közönség lelkét sok elégedetlenség bántotta és sok bizonytalanság gyötörte. Az önkormányzat állandósága és maga bajait érző öntudatossága az, ami ezt a helyzetet megjavíthatná, s az állapotokat bizonyos helyi rend és megnyugvás felé terelhetné. Ha ez sem történhetik meg, akkor vagy fásult közönyösség, vagy romboló elkeseredés vesz erőt a telkeken, s az emberek bizalma elvesz minden iránt. Hiszen még helyi ügyeikben se lehetnek a saját sorsuk intézői és nem segíthetnek magukon. Nem volna szabad, hogy idáig fajuljanak az állapotok. Akármi változás folyik is a maga sabb hatalmi polcokon, ennek a politikai idí gessége nem kellene hogy behatoljon a helyi erők kialakult egyensúlyába és önmagáért való munkafolyamatába. Vihar járhat a rögök fölött, de a rögöknek élniök kell a maguk életét, hogy kenyér teremhessen. Ahol a levegő minden vihara földrengéssel is jár, ott sohase biztos az élet. Nos, a helyi önkormányzatok állandósága, folytonossága és zavartalan munkája a termő kény földrögöknek a stabilitását jelenti. Ez az, amibe a román kormányzati politika gyakori változásai sohase akarnak belenyugodni, s a maguk viharzásaival mindig földrengéseket is akarnak végbevinni. A helyi élet rendje emiatt nem tud kialakulni, s emiatt nem tud aztán az országos rend állapota se elkövetkezni. Valami csodálatos rövidlátás, ahogyan az önkormányzatoktól félnek, s ahogyan presztízskérdéssé teszik, hogy mihelyt egy uj államkormány jön, a helyi önrendelkezés jogai és gyakorlásai okvetlenül megbénuljanak. Etekintet ben igen jellemző a mai kormány- elnök hírlapi cikke, mely fejtegeti, hogy az ön- kormányzati testületek feloszlatására hogyne volna a királynak joga, mikor ö a parlamentet is feloszlathatja. Aki Őfelségének ilyen felfogással ad tanácsot, az megtéveszti Őfelségét a királyi hatáskör alkotmányos határai felől. Egészen más az ország törvényalkotó testületét feloszlatni, mint az ország mindennapi életfolyu matának a köreibe belenyúlni. Más a törvényhozási hatáskör és más a közigazgatás intézése. És az alkotmányosság éppen abból áll, hogy a különböző hatáskörök egymásba ütközését és egymással való fölcserélését kizárja, s igy a különböző hatásköröknek megadja a magukon belül való érvényesülés állandóságát és nyugalmát. Ha megálllmtua az a logika, hogy mivel a parlamentet föl lehet oszlatni, tshát a helyi önkormányzatokat még inkább szétoszlásra szabad parancsolni, akkor ezt a logikát ad absurdum lehetne vinni. A család még kisebb kör, mint a parlament, tehát a kormányelnök logikája szc rint királyi leirattal a családokat is fel lehetne oszlatni. Nos, amennyi abszurditás van ebben a következtetésben, éppen olyan abszurditás az is. mely a helyi önkormányzati körök feloszlatására akarná igénybe venni a királyi felségjogot. De éppen ez az abszurditás jellemzi legjobban, hogy az önkormányzat lényege felől mennyire nincs még Románia leghíresebb tudósának se helyes fölfogása. Ő az önkormányzatokban is csak politikai és államhivatali alárendeltségeket lát, s nem a helyi élet természetes és elvitat- hatlan jogát a maga ügyei felől való önrendelkezésre. Minket, népkisebbségeket aggodalmasan érint, hogy az önkormányzati eszme ennyire tá- voláll a mai kormányzat előtt is az igazi megértéstől. A népkisebbségek kérdésének, az ő népi életük megnyugtató elrendezésének nincs más megoldása, csak az önkormányzat. Ha tehát ennek az eszméjétől a kormány annyira távolaik akkor a mi sorsunkat se fogja soha helyesen elrendezni. És hogy az önkormányzatok elleni ir- tózatát még a választások irányításába is lendítő erőkéut fogja bele, ez nekünk annál harso- góbb figyelmeztetés, hogy a választásokban az önkormányzati eszmét, is védenünk kell a kormány helytelen felfogása ellen. (P.) füsfímmsjdb (Tndásifás eleje — Két nappal ezelőtt szigorú rendeletet adtam ki és küldöttem szét, a választási propaganda szabadságának a biztosítására. Nemcsak nem célom a pártok propagandájának a megakadályozása, de semmiféle akadályozó kísérletet nem tűrök meg■ — Tudomásul vehetik és az újságban meg- írhatják, hogy bárhol bárki szabadon kritizálhatja úgy az előbbi kormányoknak, mini a mostaninak a. ténykedéseit, de szigorúan tilos az uralkodónak és az uralkodó háznak az érintése. Felhívom önöket és mindenkit, •A kolozsvári Munkás Újság, a szociáldemokraták lapja, minden ok és előzmény nélkül a legdurvább támadást intézte a magyarság és a Magyar Párt ellen. Hogy.piilyen politikai bölcsesség ragadta erre a váratlan támadásra a szociáldemokratáknak ezt a magyarnyelvű :apját, azzal nem törődünk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a támadó cikknek magyarellenes kirohanásai, mniősithetetlen durvaságai és úgy a múltra, mint a jelenre vonatkozó valótlan állításai lelke mélyen, igaz érzéseiben bántotta meg a szervezetükhöz tartozó magyar munkást is. Nem is foglalkoznánk vele, ha a cikkre nem érkezett volna meg egy frappáns válasz, illetékes (Kolozsvár, május 16.) Nyilván a nemzeti parasztpárt propagandájához tartozik az a le vélváltás, amelyet Vaida kezdett meg és most Mariin folytat Vaidához intézett válaszában. Mánia nem fukarkodik a dicséretekben s a köz- igazgatási törvényt ,A' aida legfényesebb müvének“ mondja. A levél egyébként igy szól: „Kedves Barátom! Mély megindulással olvastam leveledet, amelyben arról tudatsz, hogy' jelölésedtől visszalépsz. Teljesen megértem lelki állapotodat és azon érzelmeket, amelyek Téged ezekben a pillanatokban ellepnek a mai borzalmas vergődésben. Te Tőled, aki 40 év óta töretlen energiával és habozás nélkül állottái a román nemzeti mozgalmak élén, az idegen uralom alatt dacos és legyőzhetetlen harcos voltál, az egyesült Romániában nagy hazafi, csodálatraméltó szervező és nemzeted lelkes irányítója. A román ügynek bel- és külföldön páratlan védője, örökké a nemzeti ideál szolgálatában. Magától értetődik, hogy én, a Te barátod és társad, ugyanilyen érzelmekkel vagyok eltelve. Ugyanabból a törzsből származva, ugyanabban a szellemben nevelkedve, teljesen érzem és osztom felháborodásodat. Megértem hazafias aggodalmadat, amikor azt látod, hogy hozzá nem értő és lelketlen emberek most rendre lerombolják azt, amit Te és mi építettünk az ország javáért és a román nemzet boldogulásáért. Megértem teljesen a fájdalmadat akkor, amidőn látnod kell, hogy egyike a Te legfényesebb müveidnek, a közigazgatási törvény, amely arra volt hivatva, hogy biztos alapokra fektesse az állam életét és a helyi közületek gazdálkodását, ma gúny tárgya cinikus és meggyőződés nélküli epigónok részéről. A lorga-kormány első napjától fogva, amely meglepetésszerűen a parlamentáris tradíciók és az alkotmányos szokások tekintetbe vétele nélkül jutott az ország élére, Veled teljes összhangban megállapítottam, hogy az ország kormányát egy olyan kabinet vette kezébe, amelynek minden érdeke és minden törekvése arra fog irányulni, hogy kompromittálja a parlamentá- rizmust és Romániába a diktátori kormányzás rendszerét vezesse be. Ama tények következtében, amelyek aáóta lejátszódtak és ama aktusok folytán, amelyek azóta történtek, meg van a szomorú elégtételem, hogy teljesen igazam volt. Meg vagyok győződve Veled együtt, hogy ez a kormány nem fog meghátrálni semmiféle intézkedéstől, hogy a nemzet akaratának szabad megnyilvánulását megakadályozza. Megértettem én is, hogy a közigazgatási törvény alkotmányellenes dekrétummá! való felfüggesztése is ezt a célt szolgálja. Különösen felháborít Argetoianu ur, ideiglenes belügyminiszternek XIV. SVF. 111. SZÁM. ’ az első oldalon) hogy ha bárhol bármilyen törvénytelenség és visszaélés fordul elő, hogy azonnal jelentsék nekem s minden egyes esetben drákói szigorral fogok nyomban eljárni. A prefektus olyan hangon mondja ezeket a kijelentéseket, amely hang erős meggyőződést és határozottságot árul el. Eddigelé tényleg olyan rendeletet adtak ki Kolozsmegyében, mely a szabad propagandának az útját biztosítja. Nem lehet tudni azonban, hogy mit hoz a holnapi nap — Bukarestből. helyről. Szatmáron — amint éjjeli táviratunk jelenti — mintegy kétszáz magyar földmunkás, kilépett a szociáldemokrata pártból és a Magyar Párthoz csatlakoztak, éppen a Magyar Párt és a magyarság elleni agitáció következményeképpen. Minden továbbá megjegyzés nélkül közöljük ezt a hirt és azt ajánljuk a Munkás Újságnak, hogy csak folytassa továbbra is ilyen eredményesen a támadásait. Ugylátszik, hogy a szociáldemokrata párt vezetéséből teljesen kiszorították a jelölésekkel azt a kevés magyar elemet is, amit a román polgári pártokkal fenntartott eddigi paktumok még mostanig meghagytak. 1 eljárása, aki nem riadt vissza attól, hogy meghamisítsa a tényeket őfelségéhez intézett előterjesztésében, amikor azt állította, hogy a közigazgatási törvény nem volt teljes mértékben alkalmazva, holott tudta és tudnia kellett, hogy még 1930 januárban királyi dekrétum jelent meg, amely konstatálja a közigazgatási törvény hatályba lépését és még bizonyos költségvetési megtakarításokat is eszközölt és tudta azt is, hogy az ominózus dekrétum által most felfüggesztett megyei tanácselnökök működése 1930 február havában megválasztattak és megkezdték működésüket. Megértem motívumaidat, amelyek arra Indítanak, hogy illegálisnak tekintsed a választásokat, amelyeket olyan kormány vezet le, amely az alkotmány fundamentális szabályait megszegi és kénye-kedve szerint rendezkedik be az országban. De amikor a nemzeti örökség van veszélyben, nem mondhatunk le az összes lehetséges törvényes eszközök felhasználásáról, hogy azt méltósággal végső reményünkig megvédelmezzük. Anélkül, hogy elismernök, hogy a választások szabadok volnának és anélkül, hogy prejudiltálnánk a jövő törvény- hozás törvényességét illetően, elszánt és kérlelhetetlen harcot kell vívnunk a nemzet összes eleven erőivel, mert a felelősség nehezedik reánk mindannyiunkra is és mert a szerencsétlenség, amely a nemzetre rázúdulhat, elsősorban bennünket is, az általunk képviselt népet sújtja. Ebben a harcban, amely a győzelembe vetett rendíthetetlen hittel kezdődött meg, de amelynek következményei beláthatatlanok, nem nélkülözhetünk Téged. Nem nélkülözhetjük a Te fényes képességeidet, a Te meleg szivedet, tapasztalataidat és kimeríthetetlen energiádat. Nem hiányozhat a sereg éléről Vaida-Voevod Sándor, aki 40 éve, minden viharban a harcosok és vezetők bátoritója és lelkesítője volt. Kedves Barátom, az annyi véres harcban megszentelt zászló előttünk lobog, de ellene vonultak az ellenfelek szilaj tömegei. Lehetetlen, hogy az, aki mindig hajthatatlan hittel küzdött e zászló alatt, hiányozzék a grandiózus rohamban Mindnyájunknak Veled együtt kell haladnunk előre! Meg fogjuk tenni kötelességünket abban a meggyőződésben. hogy a munka, melyet kifejtünk és a súlyos küzdelem, amelyet megvívunk, az ország javát és a román közélet normális, nyugodt fejlődését fogja szolgálni és lehetővé tenni. Testvéri öleléssel: Maniu Gyula. Kéí&zÁx munkás választ adott a szocialista támadásra ff Osztom felháborodásodat I“ — írja Mamii Vaidához .„ . intézett Heveiéiben amis arra kési Vállfái vegyen részt a választási harcban
