Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-15 / 108. szám
» XIV. ÉVF. 108. SZÂM% oíozswári Wl arókpénzt físteibankRt, LQZEVÁR, P. UNIRH (MÁTYÁS KR.-TÚt) l k x££> I itlfcíí i : Eí'f, Licsűszentmárton, Gyulaíóíiánrár Ä 81C6vásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Sí; Iái tökéi 143 millió lel AlíiMlt intézetei: Tordaaranyosv.ir nagy îl Ti karékpónztár Rt Tordán, Alsófehér vár .negyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- cn>e:i, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szisz- régcnvidéki Takarék és Hitel Rt. Sziszrégaa- teii és Népbank Rt Bánííyhunyadon, Sza aos- uivr.ri Hitelbank Rt. Szamosuj várna i. titétekst elfogad l Mir.c.k:,. äankägyleiai Sajaii* végez. Sejadéi/e* sitiit devixa&ely« Áruiaktára a vasút meikitk FáQYEtSM! AtiVELE»! 5 inert szenzációt keltők a Rottmann és Nagy cég kézimunka, rövidáru, csipke, harisnya és gyermek zoknik árai: Gobelin párnák már .......................Lei 50'— feljebb Gobelin képek inár .................. Mozaik és kelim párnák ... Mozaik és kelim abroszok Csipkék ............................ Cérna flór harisnya, tartós Tiszta selyem harisnya ... ... Valódi bcmberg harisnya ... Tiszta cérna férfi zocknik Lei 15 •— feljebb Lei 50’— feljebb Lei 500'— feljebb Lei 3*— feljebb Lei 60-— feljebb Lei 110'— feljebb Lei 135*— feljebb Lei 35-- feljebb Konyha garnitúrák, perzsa liárászok, felvető fonalak, kézimunka anyagok és rövidáruk legelőnyösebb bevásárlási forrása. Rottmaron és voit „Gobelin“ Uj helyisége. Wesselényi Miklós ucca 11/a. Piatsintár Testvérek mellett. evésárfás Takarékossági könyvecskére is. A Minerva Biztosító Rt, különös kedvezményei a Jégkár allen biztosító felesnek 1. Kár esetén nem a piaci árakat, hanem a gazda által választott és biztosított árakat téríti meg a Minerva Biztosító Rt. 2. Azt a szokást, hogy kár esetén a biztosított összeg 5%-át a megállapított kárösszegből, mint a fél önrészesedését levonják, a Minerva ebben az évben sem vezeti be. A felek tehát franchist ez évben sem viselnek. 3. Ha a gazda a folyó évben nem jelent jégkárt, a tiszta díj 10%-át visszakapja és pedig úgy, hogy az' a fizetéskor a váltó értékéből le is vonatik. 4. Engedmény a későbbi években: Mindaddig, inig a gazda jégbiztosítását a következő években is rendszeresen a Minerva Biztosítónál adja fel és nem jelent jégkárt, a 10%-os alapengedmény évrői-évre 5%-kal emelkedik, amig a 30%-ot el nem éri. — Azok a felek tehát, akik a mult évben is a Minervánál biztosítottak és jégkárt nem jelentettek, most 15% kármentességi engedményt fognak élvezni. 5. Készpénzfizetési engedmény: Ha a biztositó gazda a biztosítási diját a kötvény átvételekor készpénzben kifizeti, a tisztadij 5%-át kitevő engedményben részesül. 6. A károk rendezése, igazságosan és a legméltányosabban történik az Erdélyi Gazdasági Egyesület szakközegeinek közbenjöttével. 7. A díjtételek teljesen azonosak a mult évi és a többi társaságok díjtételeivel, miután az alapdijakat a fennti igen jelentékeny kedvezmények ellenére sem emelte fel a Minerva. 8. A folyó évben még a károk kifizetésével felmerülő költségeket sem számítja fel a felek terhére a Minerva Biztositó Rt. 9. Amint köztudomású, a Minerva a kisebbségi magyarság hivatalos biztositóvállalalata és igy minden magyar testvérünknek kötelessége biztositását itt feladni, amivel önmagának anyagi előnyöket is szerez, mert lényegesen olcsóbban jut a biztosításhoz, mint a többi társaságoknál. 10. A Minerva Biztositónak minden városban és a legkisebb községben is képviselete van, ahol a biztosítások akadálytalanul feladhatók. A gazdaság súlyosbította a és kormányzás média romániai fogyasztási híteikrizist Irta: Dr. BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR, a kolozsvári UGIR ügyvezető-igazgatója (Kolozsvár, május 13.) Az 1930. év a romániai nagyipari termelésre még súlyosabb volt, mint az 1929. esztendő. Mig az 1929. évben csak a termelési válság tünetei voltak kótségbevon- hatatlanul megállapíthatók és ezen a bajon a válságba került szakmák megszervezésével, illetve a termelés megfelelő redukálásával és racionalizálásával igyekeztek segíteni, addig az 1930. évben a fogyasztási válság, sőt a teljes gazdasági bénulást előidéző hitelkrizis legszo- morubb következményei szakadtak a romániai iparosokra és ezekkel a következményekkel szemben az érdekeltek gyakran tanácstalanul, sőt tehetetlenül állottak. Tehetetlenül állottak és állanak az ipari termelés tényezői ma is a Romániában végigsöprődön fogyasztási és hitelkrizis hullámaival szemben, mert azok Romániában gazdasági erőviszonyainkhoz mérten kifejlettebbek és nagyobb vereségüek, mint bárhol a világon. Az agrárcikkek árkatasztrófája a mi minőségi termelésben elmaradt paraszttömegeinket sújtja legjobban, tehát a mi fogyasztási válságunkat mélyíti ki a legérzékenyebben. A keleteurópai országokban elhatalmasodott pénzszűke is nálunk a legnagyobb s éppen ezért a fogyasztási krízissel már amúgy is jelentkező hitelkri- zist nálunk tette a legelszenvedhetetlenebbé. Ezeken a bosszú évekre visszamenő, tehát régebbi kormányaink hibáiból fakadó legsúlyosabb okokon kiviil az épp uralmon volt Maniu, majd Mironescu-kormány által elkövetett súlyos hibák egész sorozata is hozzájárult azonsa § §t francia Ilii forrás DHY-CELESTIH iwm EHY-HOPM vese-hdíyag-köszvény, cukor-értágulás ff jrp máj és epe s:e?vi- EiliU betegségeit is gyomor és béibajok E eyediiíáSSó kedélyes, fiatal minő vagyok, einelyezk :-d A.t keresek egyedülálló, vidéki urnái mint házvezetőnő,anyahelyettes, vagy titkárnő, irodai gyakorlatom van, üdülő beteg mellé, esetleg mint úti társ is elmennék. Komoly elhelyezkedést keresek. Megkeresést a kiadóba „Otthon“ jeligére. 2 szoba, kony- fürdőszoba ée speiz. Erzsébet ut 3L K isdó ha, ban ahhoz, hogy nálunk a gazdasági válság hullámai szinte áradásszerüen öntöttek el mindent s hogy ennek következtében nagyipari vállalataink gazdasági alapjai is robajszerüen omlottak össze szinte minden szakmában. Nem a mult rekriminálása, hanem a jövő befolyásolásaképpen felemlítjük az 1930. év folyamán elkövetett kormányzási hibák közül azokat, amelyek ipari termelésünk legyöngülé- séhez legjobban hozzájárultak. A legsúlyosabb hiba kétségtelenül a gazdasági kormányzás módja volt. Miközben demokráciát hirdettek, a legtökéletesebb diktatúrát léptették életbe. A termelő és közterheket viselő gazdasági rétegeknek, illetve azok érdekképviseleti szerveinek a meghallgatása nélkül a legtöbbször egy-egy parlamenti képviselő csoport javaslatára s természetesen a pártdiktaturá fenntartása érdekében történtek igen súlyos kormányintézkedések. Örvendetes változás e téren csak Manoilescu Mihálynak iparügyi miniszterré való kinevezése után állott be. ő volt Nagyromániában az első iparügyi miniszter, aki tárcája átvétele után azonnal magúhoz kérette az Ugir vezetőit is s a tőlük hallott propoziciók figyelembevételévé;] szögezte le iparügyi programmja alapelveit, melyeknek részletes kidolgozása céljából ugyancsak az Ugir-vezetők bevonásával az egyes ipari szakmák reprezentánsait országos ankét keretében hallgatta meg. Az 1930. év gazdasági kormányzásának második nagy hibája, amely gyakorlati szempontból az elsőnél is súlyosabb, az, hogy megfelelő szakvélemények hiányában a gazdasági élet majdnem minden ágában olyan tervek, olyan törvényjavaslatok, rendelettervezetek készültek, sőt léptek életbe, amelyek a termelő munkát nehezebbé, irrentabilisabbá tették és a komoly termelő rétegek vállalkozási és munka- kedvét folytonosan csökkentették. Ilyen intézkedések voltak többek között: 1. A külföldi kölesöntárgyalások kedvező felhasználását célzó, az a tiszta politikumból fakadó ötlet, hogy gazdasági viszonyainkat még a ténylegesnél is sötétebbre kell festeni és ebben az esetben a kapitalista Nyugat Románia segítségére fog sietni. Az eredmény a kitűzött célnak épp az ellenkezője lett. Nyugat kapitalistái
