Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-13 / 106. szám

XIV. tVF. m. SZÁM. Az egész magyar társada­lom általános részvéte mellett temették el Várad! Aurélt dr.-í Rüjffiwsui Ä sportolás igazi élvezet mindaddig, amig a test el npm fárad. A gyalogjáró a kirándulás elején még gyönyörködik a természet szépségeiben, de oda van minden varázs, ha testben és lélekben kimerült. Ne menjen szabadságra és kirándulásra PALMA nélkül a cipőjén. Szívesen fog erre a tanácsra vissza­emlékezni minden kilométernél, amit PALMA sarkon tesz meg. A PALMA ruganyossá teszi a járást, kíméli a lábat meg a cipőt és emeli a jókedvet. A PÄLMA kaucsnk sarok növeli a sport élvezetét. aj».« it»!»»«; «St B bii|aresti kémkgáést per tecfinílUEi Iráiifttóft hallgatta M (Kolozsvár, május 11.) Hétfőn délután négy órakor temették el Várady Aurél dr.-t, az Or­szágos Magyar Párt ügyészét és az unitárius egyház iskolai felügyelő gondnokát. Várady Aurél halálával a magyarságnak ismét egy pil­lére dőlt ki. Az élete örök harc volt az igazság­ért, a közéleti puritánizmusért, a szegények gyá- molitásáért és egy szebb magyar jövendő kiépí­tése érdekében. Az utóbbi évtizedben mint a ma gyár mult, magyar karakteresség és becsületes­ség követésreméltó szimbóluma élt közöttünk. Társadalmi és politikai tevékenységének mindig az ellenzékiség adott jellegzetes vonást, de ez az ellenzékiség a konzervativizmusnak és a tradi ciók tiszteletének nemes patinájával .volt be­vonva. Izig-vérig közlcti ember volt, akinek minden tevékenységét emelkedett lelkesség, becsületes­ség és önzetlenség irányították. Mint kiváló jo gász és közigazgatási ember fiatalkorában fel­tűnt s nem volt Erdélyben olyan társadalmi, yagy politikai harc, amelyből önzetlenül a ré szét ne vette volna ki. Az utóbbi évtizedben a régi magyar .múltnak, politikai, társadalmi és szociális harcoknak, tudományos és irodalmi megmozdulásoknak valóságos elő lexikona volt. Nem lehetett hozzá olyan kérdésben fordulni, amire ő azonnal józan, okos és tárgyilagos vá­laszt ne adott volna. Cikkei, megemlékezései, hozzászólásai mindig egy bölcs és logikus kopo­nya, egy tudós megnyilatkozásai voltak. Ravatala előtt az egész magyar társadalom megjelent. Koporsóját az unitárius gimnázium előcsarnokában állították fel. Pontosan négy órakör, mikor hatalmas gyászoló közönség gyűlt egybe és megjelentek a különböző politikai és társadalmi egyesületek kiküldöttei is, az első emlékbeszédet dr. Boross György unitárius püs­pök tartotta. Hosszasan méltatta az elhunyt ér­demeit. Különösen kiemelte jogtiszteletét, igaz- ságszeretetót, közéleti önzetlenségét s rámuta­tott arra, hogy minden harcát az evangélium szerint a szeretet nevében küzdötte végig. Utána dr. Ferenez József, az unitárius egyház főtaná­csa nevében mondott frappáns emlékbeszédet. Váradi Aurél sorsa a tipikus erdélyi sors szim­bóluma. Egész életét nemes idealizmussal, ön­zetlenül harcolta végig. Tudása, felkészültsége, nemes puritánizmusa mindig az élre parancsol­ta és mégis egész életében csak a mellőzés, sze­génység s az igazság védelme jutott osztályré­szül. Egy régi magyar világ minden erénye a tarsolyában volt s mégis elhagyottan, szegényen kellett meghalnia. Élete örök példa az itt élő magyarságnak s emléke legyen áldott. Utána Gálffy Zsigmond igazgató, az unitárius gimná­zium nevében beszélt. Méltatta fáradhatatlan, nemes buzgalmát, önzetlen munkásságát s fel­hívta az ifjúság figyelmét arra, hogy Várady Aurél emlékét és nemes hagyományait példa­képen őrizzék meg. Várj Albert, a Dávid Fe­renc egyesület, az unitárius irodalmi egyesüle­tek nevében, Dragomir, az ügyvédi kamara ne­vében méltatták az elhunyt emlékét. Végül pe­dig Kovács Dezső az Erdélyi Irodalmi Társaság nevében búcsúztatta dr. Várady Aurélt, aki élő lexikona volt minden irodalmi és művészeti ese­ménynek, ami a múltban történt. Mint publicis­ta és újságíró mindig emelkedett szellemet kép­viselt és cikkei a tudásnak és a precizitásnak nemes kifejezői voltak. Várady Aurél temetésén megjelent az egész kolozsvári magyar társadalom. Képviseltette magát azon a Magyar Párt, az egyházak, isko­lák, különböző irodalmi társulatok, az ügyvédi kar stb. A sírnál dr. Gabányi Imre, az Országos Magyar Párt elnöki tanácsának a nevében mon­dott gyönyörű emlékbeszédet, amelyben méltat­ta érdemeit, rámutatva arra. hogy már hosszú idő óta munkásságának jelentékeny részét a Ma­gyar Párt köponti irodájának a szolgálatában töltötte és mint kiváló szónok többizben képvi­selte az Országos Magyar Pártot különböző vi­déki választásoknál. Várady Aurél sirhantjánál az egész kolozs­vári magyar társadalom könnyezett. Ismét el­ment közülünk egy értékes vezető magyar em­ber, akinek emléke örökké élni fog a magyarság szivében. .... A rádió-labsralónusa vezelöjs bár ic) h^noráríutnoi kapoH — A (Bukarest, május 11.) A bukaresti kémkedési per­nek minden nap újabb érdekes fejleményei vaanak. Costandache tábornok, a hadbíróság elnöke és Turbatu ezredes, királyi biztos tovább folytatják a kihallgatá­sokat. A hétfői nap folyamán Kosoher András, bécsi kereskedő kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. A vádlott cinikus válaszokkal felelt a kérdésekre. — Beszélt-e ön Dobrescuval (a hadügyminiszté­rium egyik vádlott tisztviselője) — kérdezte az elnök. — Igén, de csak kizárólag költői dolgokról, — hang­zott a válasz. — Igaz-e, hogy veréssel kényszeritették önt nyilat­kozattételre a szigurancán — tette fel a második kér­dést Costandache tábornok. — Nyilatkozatra nem kényszeritettek, de azért mégis vertek. — Több ízben? — Sajnos, erre a kérdésre nem válaszolhatok — mondja cinikusan Koscher, mivel nem számláltam meg az ütéseket. Ezután Gaudik kereskedőt hallgatják ki, akinek nyilatkozataira rendkívül nagy súlyt fektetnek, mivel ö volt a Grivitai utl Klanda rádió laboratórium egyik vezetője. Ismeretes, hogy ezen a helyen fényképezték le a különböző hatósági okmányokat és itt bonyolították le a kémkedés technikai részét. A vádlott kereskedő először személyi adatait mond­ja el. Hessenben született és 1927-ben, levelezés utján, ismerkedett meg a kémkedési per egyik vádlottjával, akinek a hívására 1928-ban lépte át az ország határát, Az elnök megkérdezi, hogy az ö lakásán találkozott Calinescuval, aki különböző brosúrákat adott volna át neki. — Nem találkoztam Calinescuval s brosúrákat sem találtak lakásomon — válaszolja Gaudik. Érdekes — folytatja nyilatkozatát, hogy a két házkutatás alkalmá­val semmit sem találtak nálam és a hatósági iratokban 3 o.na hónap alatt több mint sa:á*;®*er szerelmi levelezés irányítója mégis úgy szerepelek, mint akinél fontos okmányokat találtak. Vádlott ezután azt igyekszik bizonyítani, hogy amikor a hozzájuttatott okmányokat lefényképezte, sej­telme sem volt arról, hogy kémszervezet számára dol­gozik. Azt viszont Klaude Frigyes megismételt vallo­mása után kénytelen beismerni, hogy három hónapon át több mint százezer lej honoráriumot vett át és ezzel döntő bizonyítékot nyújt bűnösségéről. Nehezebb a bűnösséget rábizonyítani Vulesev bol­gár származású mérnökre, az üzlet másik tulajdono­sára, aki nagy ügyességgel válaszol az elnök kérdéseire. Beszéd közben folyton mosolyog, mintha, ártatlanságá­nak biztos tudata kényszerítené arra, hogy ne vegye tragikusan a dolgot. Azt bizonyitgatja, hogy ő semmit sem tudott Gaudik üzelmeiről. Szerinte az üzletben úgy oszlott meg a munka, hogy ö a rádiószakmával, míg Gaudik a fényképezéssel foglalkozott. Neki sem volt tudomása arról, hogy társa milyen fényképeket hiv elő, azt ő sohasem látta. Elnök: Biztosan azért, mert Gaudik a sötét kama­rában dolgozott. A Becsből érkezett levelek dolgában már sokkal ke­vésbé hihető a vádlott érvelése. Nem tud kielégítő ma­gyarázatot adni arra, hogy miért küldette a leveleket Kavaiava- asszonynak és arról sem, hogy egy pénztári jegyzékbe több hónapon át miért tüntetett fel mindé» megjegyzés nélkül tiz-tizennégyozer lejss bevételeket. A Valcev utján az ügybe belekeveredett Kavaiava asszony sírva lép a bírói emelvény elé. Valcev gyermek­kori ismerőse, mivel a mérnök egyik nővére iskolatárs­nője volt. Egy ideig szívességből vállalta a bécsi levelek átvételét és nem sokat gondolkozott azon, hogy Igaz-e a szerelmi levelezés meséje. Az asszony különben ma­gánosán cl Bukarestben, gyógyszerésznö, aki a Calea Victoriein volt alkalmazva, férje pedig tanitó vidéke» s a kémkedési ügy miatt el Is bocsátották állásából, A tárgyalást kedden folytatják. Női, férfi ruhákat szintelenit, fest. tisztit CZiNK, Cluj.

Next

/
Thumbnails
Contents