Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-26 / 93. szám
3 X/F, ÉVF. 93, SIAM, Pt A sorsüldözött székelységre újabb tragédia súlya nehezedett Hogyan lett földönfutóvá Felsösófolva szóhely népe ? Megindult a segélyakció: minden magyar siessen a koldusbotra jutott székely falu segítségére A LEGMEGBÍZHATÓBB ÓVSZER!! lom hamu jelzi, hogy ott ház állott, máshol egy- egy félig leégett kapufélfa maradt csak meg, jeléül annak, hogy ott szorgalmasan dolgozó emberek gazdasági udvarára lehetett egy nappal azelőtt belépni. A Mr mindenesetre sok millióra rúg, az összeírás még nincsen befejezve és a hivatalos megállapítás végösszegét nem ismerik. Azokból a házakból, amelyek a katasztrófa kezdetén fogtak tüzet, mondhatni semmit sem lehetett kimenteni és igen sok családnak nemcsak élelmiszere, ruhaneműje, bútora, de még a készpénze is bennégett. (Székelyudvarhely, április 24.) Szegény fel - sősöfálvi székelyek! Abban a súlyos csapásban, abban a nyomorban, amely azt a jobbsorsra érdemes falut érte, egy pillanatra sem foglalkoztat más gondolat, mint az igaz részvét, a testvéri együttérzés. A szegény, földönfutóvá lett családok ártatlan gyermekei számára nincsen kenyér, nincsen játékudvar, de nincsen még játék sem. A testvéri segitőkéznek ki kell nyúlnia feléjük, válogatás nélkül s a székely szegénységből, a magyar szegénységből jut a részükre kenyér és támogatás. Szerte a Székelyföldön s azon is túl, máj minden magyarlakta területen ismeretes volt ez a falunév: Felsősófalva. Úgy tudják, itt volt egyik fészke annak a megtéve- lyedett mozgalomnak, amely magyar vérből való embereket akart toborozni az általános székely, az általános magyar érdekek küzdelmei ellen. A megtévesztő porhintés kegyetlen munkája tényleg ebben a faluban tudott magának olyan híveket is szerezni, akiket szembeállított a székely testvériség megtörhetetlen öntudatos táborával. Az egyszerű, megtévesztett falusi emberről akkor is csak azt lehetett mondani: szegény, nem tudja, mit cselekszik. Legyen ez a szomorúság a nagy csapás nagy szomorúsága mellett a múlté, mit az elégett házak hamvai takarnak el. Az az idő elmúlt s most a megtérés örömei következtek volna minden valószínűség szerint, mert a mesterséges választófalak idegen kezeknek volt a munkája s e falak a dolgok természetes rendje szerint önmaguktól össze kellett hogy omoljanak. Most kell megmutatni a kinyújtott segítő kézzel, hogy az együvé tartozóknak együtt van a helyük s ha a súlyos csapás nyomorultjai között a testvériségből kitévelyedettek is volnának, hadd lássák most, bogy a testvéri együttérzés karjai mindenkit egyformán felölelnek és a szeretetben megtartani is akarnak. Ma nem fordulhat közülünk senki arrafelé mással, csak a jó akarattal és igaz, őszinte részvéttel. Most tettekkel meg lehet mutatni minden felsősófalvinak, hogy testvérek vagyunk. Meg kellett ezt Írnunk azért, mert sok székelyföldi faluból olyan hangok hallatszanak, amelyek a régi ellenségeskedésre emlékeztetnek. Nehogy valahol egyetlen egy segítő kezet is visszatartson valami meggondolatlanság. Sőt: a jótékony segítség áldásai maradandók lesz- aek. Az eső oltott, de pusztított is. A borzalmas tűz megfékezését elősegítette az a körülmény, hogy az erős szélvihar a késő esti órákban elállott és jótékony eső hullott le a falura. Minden gazda családtagjaival a saját háza körül forgolódott, hogy óvóintézkedéseket foganatosítson saját épületeinek a védelmezésó- íe, mert a szól az égő zsarátnokokat messzire elüf ORAVETZ KOTTA HIRDETÉSEK LEHÁR SIKER „MOSOLY ORSZÁGA“ KOTTÁJA MEGRENDELHETŐ MÖRAVETZTŐL, TEMESVÁR hordozta. Az eső megjöttével felszabadultak az emberek saját portájuknak védelmező munkája alól és siettek az égő házak oltásához. Az esőnek is meg volt azonban az a rossz hatása, hogy a rétre kimenekült földönfutóknak a holniijait cl áztatta és tönkretette. A szakadó záporban az égő háazkból kimenekült gyermekek dideregve íagyoskodtak, amig jóakarók egyik-másik házba valamennyit bevitték. Csak bamntömeg jelzi a házhelyet. Ma már előttünk áll a borzalmas pusztulásnak egész képe. Sok udvaron csak egy egy haA falu a sóvidékek egyik virágzó községe volt, népének odaadó munkás szorgalma tette virágzóvá. Az országút két oldalán mintegy három kilométer hosszúságban terül el a l^Özség, de egy része a hegy oldalára van építve. A leégett lakóházak száma nyolcvanöt, a leégett gazdasági és más melléképületeké pedig mintegy négyszáz■ Magasan a hegyoldalon Neagrut Lukács sütőháza gyulladt ki a déji órákban. Nagy szárazság volt azokban a napokban s a tűz keletkezésekor ritka erős szélvihar dühöngött a falu uecasorai között. A tüzes szikrákat pár perc alatt vitte a szél a közeli és távoli épületekre. Nemcsak a közvetlen szomszédos épületek gyultak ki, hanem nagyobb távolságokban is lángba borult egy-egy ház. A falunak van szervezett tűzoltósága, de természetesen primitiv tüzfecskendővel s a férfiak a mezőkön dolgoztak. A legelőször összefutott emberek a nagy tűzvésszel szemben ezzel a falusi tüzifecskendő- vel mondhatni teljesen tehetetlenül állottak. A legtöbb ház faház és gyorsan borult lángba. Megkísérelték a szomszédos házakat menteni, de a szél a legszeszélyesebben röpítette a gyújtogató szikrákat minden irányba, s minden irányból hallatszott a kiáltás, hogy itt is, ott is ég a ház. A faluba hazasietett emberek fejveszetten rohantak egyik égő háztól a másikig s nem is tudták, hogy hol fogjanak munkába addig, inig tűzoltó segítségek érkeztek a szomszédos falvakból. így nagy sietséggel érkezett meg a parajdi tűzoltóság, majd a koroíidi, ez utóbbinak' fecskendőit gyalogos emberek húzták a legnagyobb sietséggel. Később a veszélyeztetett házakból sikerült idejében kimenteni a bútorokat és egyéb ingóságokat. Majd megérkeztek a távolabbi falvakból is a tü zol tó - s e g i tsé ge k, kisietett a székelyudvarhelyi jól szervezett tűzoltóság s Pop Aurel dr. udvarbelymegyei prefektus intézkedésére a Székelyudvarhelyen állomásozó csendőrezrednek mintegy két százada. Sok kisebb baleset és sebesülés fordult elő, de szerencsére csak egy vein súlyosabb természetű. Özvegy Farkos Jánosné nagyon súlyos égési sebeket szenvedett, a parajdi körorvos részesítette első segélyben, majd beszállították a székelyudvarhelyi kórházba. Az első este megrázó kép tárult elé Felső- sófalván. Este hét órakor még mindenütt lángolt a tűz, égő parazsak és zsarátnokok repültek szanaszét, fújt az erős szél, az asszonyok és gyermekek jajveszékelve sirtak kinn a réten, ahova kiterelték őket s ahova kivitték azt a csekély holmit, amit meg tudtak menteni. Sokan órkezNégyszáz ember betevő falat nélkül, A szomszédos falvakban már másnap megindult az odaadó gyűjtési mozgalom, amit Se- bossy Ákos alispán szervez, aki a megye gyorssegélyeként az első nap tízezer lejt osztott ki. De több mint négyszáz ember van betevő falat nélkül s a mai gazdasági viszonyok között a szomszédos községek is olyan szegények, hogy nem képesek a sófalvi szerencsétleneket sokáig élelmezni és eltartani. tek a közelebbi és távolabbi vidékekről a tűz hírére a faluba, de a megrázó jelenetek hatása alatt nem akadt érdeklődő, akinek szárazon maradtak volna a szemei. Déltől estig egyetlen nap délutánján teljesen földönfutó nyomorba sü- lyedt ez a szerencsétlen népcsoport. Miből fog megélni, miből fog hajlékot építeni magának? Most segíteni kell rajtuk. A Keleti Újság is készséggel eljuttat hozzájuk minden beérkező adományt. HWWMH'IIHIHIIMIIIIHMtWM» Bernády kijelentette, hogy visszavonul a politikai életből (Marosvásárhely, április 24.) A marosvásárlielyi polgári demokrata blokk csütörtökön este, vezérének. Bernády Györgynek névnapja alkalmából vacsorát rendezett. A vacsora keretében Bernády csaknem két órás beszédben fejtegette- politikai tevékenykedésének fontosabb mozzanatait s beszéde végén azt a kijelentést tette, hogy visszalép megmásíthatatlan elhatározással a politikai élettől, mert nem akarja, hogy személye legyep akadálya a marosvásárhelyi magyarság megegyezésének. Hívei hangoztatták, hogy ők hűségesen ki akarnak tartani mellette, Bernády azonban megmaradt elhatározása mellett. Jorga a lázitó papok elmozdítását kéri a patriarchától (Bukarest, április 24.) A miniszterelnök rendkívül érdekes levelet intézett Miron Cristoa patriarcháboz. Megköszöni a patriarchal áldást s többek között ezeket mondja: Vannak olyan papok, akik nem ismerik küldetésük értelmét és lázitják az embereket, sőt gyűlölködő esküket vesznek be tőlük, amilyeneket az egyház maga is tilt. Mivel ellene vagyunk minden olyan agi- tációnak, amelyet veszedelmesnek tartunk az ország érdekére, lehetséges, hogy bizonyos rendelkezéseket fogunk életbe léptetni s akkor jó volna, ha a szankciók már olyan papokat érnének, akiket az egyházi hatóság már megfosztott papi ruhájuktól. S3 tóiitvWvy wuvwtni in« vúvu iratot truth* irawutravuwu vü tra ira tra ira w w tinit vú Hogyan keletkezett a robogó tűzvész ?
