Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-26 / 93. szám

/ ■XIP. IETF. SS. Wsußvtm ’iLLiS RAB (ARBE) SZIGET DALMACIA Palace Hotel PRAHA *. Hotel BRISTOL —“ .»4U»Aík Teljes penzió (az összes illetményekkel és kiszolgá­lással együtt) a stoöák fekvése szerint Lei 250-től 390-ig. — Kérjenek ill. prospektusokat. továbbá politikai községtől is, melynek lakósai között többszázan földigénylési joggal bírtak (Ditró község). Mindezeket a kisajátított területeket az „Astra“ kapta, mely a volt tulajdonosok­nak, vagy másoknak nagy áron adja bérbe, holott a tulajdonosok még sem a kisajátitási árat, sem annak évi kamatait kézhez nem vették. Az „Astra“ 1928. évi jelentésében 34 csiki községet sorol fel, melyekben belsőségekhez jutott és ame­lyekért bért szed. 3. Sportterületek címén létminimummal sem rendelkező földmivescsaládok és más kisembe­rek fosztattak meg a falvak belterületén fekvő és a családtagok részére belsőségeknek szánt birtokaiktól, Csikszentdomokos, Vacaresti és Gyergyószentmiklós községekben. Mindezeket a területeket a csendőrség, az „Astra“ és a bukaresti sportszövetség bérbeadás utján használják. Igen sok volt tulajdonos na­gyobb évi bért fizet, mint amennyi a terület ki­sajátítási ára volt s amelyet még mindig nem fizettek ki részükre, úgyszintén a 9 év óta ese­dékes kamatokat sem. — Kérjük a Miniszter Urat, méltóztassék el­rendelni, bogy a fenti cimeken kisajátított bir­tokok az agrártörvény 19. cikkében megállapí­tott bér mellett a volt tulajdonosok használatá­ban hagyassanak. Méltóztassék továbbá a Comi- tetnl Agrar-t megkeresni a törvény végrehajtá­si utasításának 59-ik cikke értelmében annak kivizsgálása és megállapítása végett, hogy a fentebb felsorolt intézmények igényjogosult­sággal nem bírtak és kérjük ennek folytán in­tézkedni az elvett földek visszaadása iránt. Huszonhat százalékról öt és fél százalékra apadt le a kolozsvári egyetem zsidó hallgatóinak száma Hz évvel ezelőtt 81 diák szerzett doktorátust, az elmúlt évben csak 4 — A kolozsvári zsidóság vezetői Einsteln-otthont akarnak létesíteni a zsidó főiskolások számára (Bukarest április 24) Lapunk egyik előző számában közöltük a csikmegyei magyar parla- mentúrok memorandumának első részét, mely a román templomok és iskolák céljaira történt ki­sajátítások körül elkövetett égbekiáltó törvény­telenségekre hívta fel az illetékes miniszter fi­gyelmét. Ez alkalommal az emlékirat második s talán legérdekesebb részét, közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy szerinek, ha Xorga miniszterelnök ur fi­gyelmét nem kerülnék el ezek a pana­szok. Az uj miniszterelnök a törvényes­ség s mindeiiekfülöít: a pártoktól való teljes függetlenség jelszavával foglalta el előkelő székót. Kijelentéseinek őszintesé­gét egy pillanatig se vonjuk kétségbe s éppen ezért szavaival összeegyeztethető- nek találnék azt, hogy kis figyelmet szentelve ennek az ügynek, miniszterel­nöki pozíciójában megszüntetné végre a székely népnek ezt a közel tíz év óta tar­tó kálvária-járását az emberiesség és az igazság nevében. A memorandum második része igy hangzik: Hogyan sajátítottak ki Mádéíalván? —Mádéfalva csikmegyei községben a járási agrárbizottság 285—923. sz. határozattal mint­egy 7 kataszteri holdat sajátított ki, mint ház­helyeket a vasúti alkalmazottak részére. Ezzel az aktussal a bizottság a tulajdonosok nagy re szének utolsó birtokát vette el. Á többiek is csak siláyg^qjpiinőségü szántók és csekély értéket képviselő kaszálók fölött rendel­keznek. A tulajdonosok között többen vannak olyanok, kik a háboru-IÜlsftt tűzkár folytán épü­leteiket vesztették el minden kármegtérités nél­kül, továbbá olyanok, kiktől a Cfr vasúti állo­másának kibővítésére sajátítottak már ki földe­ket, ezenkívül vannak hadiözvegyek, árvák és a háborúban résztvett férfiak. Ezeket a kisegzisz- tenciákat fosztották meg attól a csekély belső­ségtől, mely az állami ut mellett a vasúti csat­lakozó állomás közvetlen közelében értéket kép­viselt s amelyet a volt tulajdonosok családtag­jaik részére építkezésre használhattak volna. A vasúti alkalmazottak többnyire elad­ták a kapott földeket jó nyereséggel, ’ minthogy ezt egy külön törvény lehetővé tette. A volt tulajdonosok többször kérték, hogy a törvény szerint más megfelelő értékű földekkel kártalanít!assanak, de kérésük hiábavaló volt. A földkiosztás során mellőzték igényeiket, bár volt lehetőség kielégítésükre. Mádéfalva község­től G—10 kilométerre fekvő két községben (Csik- tapolca és Zsögöd) a kisajátított birtokokból a maximumig elégítették ki a Csíkszeredái gör. keleti és gör. katholikus egyházközségeket, bár az erdélyi agrártörvény 92. cikkének 12-ik pontja szerint • sorrendben csak legutoljára jöhettek vol­na tekintetbe egyéb igényjogosultakkal szemben. Ezek az egyházközségek ezen­kívül még sok milliót érő erdőt is kaptak az elkobzott és az állam tulajdonává vált „Csiki Magánjavak“ birtokából. Az „Astra“ jobbágya lett a csíki székely — Az erdélyi agrártörvény 40-ik cikke sze­rint a kisajátított földekből az állam megtart­hatja magának az általános művelődési, gazda­sági, szociális és nevelési célokat szolgáló terü­leteket. Az állam megtartásokkal a fönti célok­ra az olyan földtulajdonosokkal szemben azon­ban semmilyen körülmények között sem élhet, kiknek birtokát, mint minimumot az agrártör­vény minden kisajátítás alól mentesnek nyil­vánította. — A törvénynek e rendelkezése ellenére (Kolozsvár, április 24.) Az erdélyi zsidó diák­ságéi yző bizottság grafikonokkal illusztrált bro­súrái adott ki a zsidó diáksegélyző akció öt éves működéséről. Ez a kis könyv nemcsak érdekes, de sok tekintetben tanulságos is és hűségesen tükröztél! vissza a kisebbségi sorsközösségben élő erdélyi zsidó diákok kálváriáját a beiratko­zástól a diploma megszerzéséig. A zsidó diáksegélyezés odisszeájának két fejezete van, az egyik a tanuló diákokra, a má­sik pedig a segélyző intézményt fentartó zsidó társadalomra vonatkozik. Ami a zsidó diákokat illeti, felette érdekes, hogy míg 1919—20 eszten­dőben a beiratkozott összes hallgatók közül 458 volt a zsidó, ez a számarány 1928-ban már igy alakult: 3021 beiratkozott egyetemi hallgató és 175 zsidó diák. Az előző évek 21—26 százalékos zsidó arány száma fokozatosan leapadt 8-ra ugyanannyira, hogy ma már Humerus clauzus törvény nélkül is a zsidó diákok száma azon a ponton van, amelyet egy numerus clauzus is engedélyezett volna. Még beszédesebb ez a számarány, ha a ha, - gatók végzettségének statisztikáját forgatjuk. Tíz évvel ezelőtt hat zsidó hallgató szerzett li­cenciát, 14 zsidó hallgató jogi és 67 orvosi diplo­mát, addig a legutóbbi év statisztikája szerint licen­ciát egyetlen zsidó hallgató sem szerzett, jogi doktorátust egy, orvosi doktorátust pedig három zsidó hallgató. A számarányok ily feltűnő eltolódásának bizonyára több oka van. Egyik ok talán az is, hogy a zsidótársadalom az uj generációt nem föltétlenül az egyetemi pályára ösztökéli és más pályákon keres számára elhelyezkedést. Közbejátszó ok lehet az is, hogy a külföldi egye­temeken tanuló zsidó hallgatók száma az utób­bi esztendőkben több volt, mint más években. Nyilvánvalóan befolyásolták a zsidó diák­ságot az elmúlt évek súlyos antiszemita kilen­gései is, amelyek sok zsidó diákot visszariasz­tottak az egyetemek látogatásától. Egy végső főok azonban az, hogy a zsidó egyetemi hallgatók rendkivül sze­gények. E könyv adatai szerint az öt utolsó esztendő­ben, amikor máris leapadt a zsidó hallgatók száma, a diákságnak két és félmillió lejt kellett a zsidó társadalomból felhajtani. Az eddigi tá­mogatások ötletszerű segítésnek bizonyultak és most az erdélyi zsidóság vezetői elhatározták, hogy intézményesen fognak gondoskodni a zsidó diákság jövőjéről. Eddig bérelt helyiségben menzát tartottak fenn, amelynek a múlt évben 64, ebben az év­ben pedig 101 volt a tagja. A vezetők úgy kép­zelik, hogy kétmillió lejből már egy olyan ob­jektumot tudnak megszerezni, amely hajlékot ad úgy a menzának, mint a diákotthonnak. Az uj főiskolai ottbont Einstein-otthonnak fogják elnevezni, a felépítésére szükséges összeget tár­sadalmi utón szerzik meg és akciót indítanak, hogy a külföldön tanuló diákok is hazakerül­jenek. Thury Lajos: & veszedelmes SZSfeiSíTS. Színésznő és költő szerelme. 237 oldal, 163 Lei Lepage könyvkereskedés, Kolozsvár frankó küldi. Kérjen ingyen könyv- jegyzékeket. Vak és munkaképtelen földmivestő! is elvet­ték a földet, csakhogy a csikmegyei „Astra“ 34 község után szedhessen kultursarcot Megdöbbentő részleieket tár fel a csikmegyei magyar parlamenftárok memorandumának második része «lorga mimsztes'elnök ur figyelmébe! Csikmegyében számos földmives vesztette el leg­kisebb birtokát csendőrsóg, kulturházak és sportterüle­tek céljaira való kisajátítások által. Ezek között olyanok is fordultak elő, kik igény- jogosultsággal bírtak meglevő birtokuknak az agrárreform során 7 kát. holdra való kiegészíté­sére és egynek sem haladta meg birtokállomá­nya az agrártörvény 8. cikkében kisajátítás alól mentesnek nyilvánított minimumot. 1. Csendőrség részére elvettek bekerített te­rületeket, melyek a törvény 16-ik cikke értelmé­ben nem esnek kisajátítás alá (pl. Csiksomlyó községben). Továbbá elvettek olyan földmives- től, kinek csupán silány havasi legelője és ka­szálója maradt és aki 14 családtag ellátásáról gondoskodik (pl. Lunca de sus községben Antal György Józsefnétől). Kisajtitották Armeseni községijén a rém. kath. egyházközség birtokát, mely a törvény 6. cikkének 4. pontjában meg­határozott mértéket sem éri el, ezenkívül több szegény családnak legtermékenyebb birtokré­szét. 2. „Nemzeti Kulturházak“ céljaira harminc­nál több községben hajtottak végre kisajátítást. Elvették a munkaképtelen és vak föld­mivcstöl is a földet, kinek öt családtag mellett 4 kát. hold, az összes birtoka,

Next

/
Thumbnails
Contents