Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-24 / 92. szám

X/F- ÉVF. 92. SZÁM. MMM s MOSS Jorga miniszterelnök ­a politika amatőrje JCifjez fékét Qasonlitani Jorga professzort a magyar politikusok közül ? — Tűivel dizonyitotta 62 az oknyomczó történész a szé­ke fyek román eredetét ? - Jorga négy tanulmánya a kiseddségi kérdésről — Vázlatos portré az uj kormány elnökéről Ha analógiát keresünk és Iorga miniszterel­nök személyét az elmalt évtizedek magyar po­litikusainak valamelyikével igyekszünk össze­hasonlítani, őszintén szólva zavarba jutunk. Nem tehetünk róla, de Iorgát sehogy sem tudjuk a hivatásos politikusok közé sorozni, — ami azonban semmiképpen sem kompromittáló, — lelkessége, temperamentumos kiszólásai a diplo­máciai ravaszkodásnak majdnem teljes hiánya nyilvánvalóan a politika amatőrjei közé soroz­zák. Kihez is hasonlít? Valami kevés tagadba tatlanul van benne Apponyiból, tüzes patriotiz­musa, a pártkeretek abroncsát nem tűrő gerin­cesség, amely azonban lorgánál talán inkább következetlenségnek minősíthető. Iorga is — akárcsak Apponyi — gyakori vendége az euró­pai metropolisoknak, előadásokat tart, az agitá­tor szerepét is vállalja hazája érdekében. Precí­zen ismeri a világnyelveket, ha nem is veheti fel a versenyt a szónoklás nagy mesterével, Apponyival, aki mint a magyar nemzet nagy ügyvédje a békekonferencián ugyanazzal a tö­kéletességgel szónokolt angolul, franciául és olaszul, mint Gtthon magyarul, vagy alkalom- adtán németül. Iorga a katedrán egy soknyelvet beszélő professzor, Apponyi az uj kor Kossuth Lajosa, aki ha nem is buktatta meg Nagybri- tánia kormányát, ha nem is tudta a nagyhatal­mak aeropag jút jobb belátásra bírni, de legalább elkápráztatta és egy kissé mintha meg is győz­te volna — igaz, hogy elkésetten, befejezett té­nyek után — a trianoni tükörterem gyüleke­zetét. Ápáthyhoz is gyakran hasonlítják Iorgát. És ez a hasonlat nem is egészen rossz. Apáthy is világhírű tudós volt — valamikor komoly je­löltje a Nobel-dijnak — s gz ország mégis in­kább mint politikust ismerte. Az emberek nem szoktak a tudományos szakirodalom olvasásával szórakozni, ellenben Apáthyért, a lelkes 48-as politikusért, tüzbe mentek volna. Apáthy Ist­vánról a forradalom derítette ki véglegesen, hogy a tudós professzor a politikában csak di­lettáns volt. Egész életén át harcolt a Habsbur­gok ellen, Magyarország függetlenségéért s ő volt a legnagyobb zavarban, amikor rá várt a forradalom proklamálásónak és az Ausztriától való elszakadás kihirdetésének feladata. Iorgát nem a forradalom hozta zavarba, de bizonyára legalább is annyira zavarba jött, amikor mi­niszterelnökké való kinevezését olvasta a Mo­nitorul Oficialban. Azok, akik emlékeznek az Apáthy István erdélyi főkormánybiztosságának tragikus hónapjaira, amikor Apáthynak azt kellett látnia, hogy a hatalomnak csak névleges birtokosa, a kormányzás gyeplői a szó szoros ér­telmében kihulltak a kezéből, bizonyára beis­merte önmaga előtt is, hogy ezt az életet elhi­bázta. Vájjon Iorga azon a napon, amikor ott k8Ü hagynia a miniszterelnöki széket, nem fog ép­pen ngy ő is végzetesen megundorodni a poli­tikától?... Iorga megfordult már néhányszor Kolozs­várt, kopasz homlokát és próféta-szakállát mi is megcsodálhattak. Sokféle kijelentését írhattuk meg már. Egyszer azt mondta, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, de ennek a tételnek bizonyitékaival adós maradt. Hallottunk olyan kijelentéseiről is, amelyek a legnagyobb elisme­réssel szóltak a magyarság kulturképességciről és értékes faji jellemvonásairól. Elismerte, hogy Erdély rendkívül sokat köszönhet a magyar kultúrának. De — ámbár igyekezett megnézni mindent Kolozsvárt — műemlékeinkre csak le­kicsinylő jelzői voltak. Ma sem tudjuk tehát, hogy megbecsül-e bennünket, vagy lenéz? • Annyi bizonyos, hogy Iorga szertelen egyé­niség. Nem régiben röpirat jelent meg Buka­restben, amely azt igyekezett bebizonyítani, hogy Iorgának minden kérdésről két vélemé­nye van. Ha ez igaz, akkor nem volna érdekte­len átbogarászni, mintegy háromszáz kötetre te­hető könyveit, ami nem volna könnyű dolog. Egész könyvtár! Fáradhatatlan munkás. Az oknyomozó tör­ténelem a szakmája, de ugyanakkor, amikor a székelyeket, mint egykori románokat „leleplez­te“, arról nem szeret beszélni, hogy családja gö­rög eredetű, ősei a konstantinápolyi Ageoropus családból származnak. Nem panaszkodhatik ar­ról, hogy elnyomták. Hnszonnégyéves korában már egyetemi tanár, aki a baloldali eszmeáram­latok harcosának vallja magát. Ezidőtájt igy formulázta meg programját: „Minden népnek olyan mértékben van létjogosultsága, amilyen mértékben hozzájárul a kulturfejlődéshez.“ Eleinte következetes is maradt, de aztán sok tá­madásban volt része, annak az elvnek hirdetése miatt, hogy előbb fel keli világosítani a népet és csak azután tarthat igényt politikai jogokra. Ezt az álláspontját sokan retrográdnak mon­dották, de a fiatal Iorga professzor ngy oldotta meg a kérdést, hogy többé nem foglalkozott vele. Kedvenc gondolata volt az is, hogy megte­remtse az ország határain kivül élő románok szellemi közösségét a hazájabeliekkel. Ezt a szép és számunkra, magyarokra ma is aktuális gondolatot, Iorga nemcsak Írásban hirdette, ha­nem igyekezett meg is valósítani. Bejárta Er­délyt, Bukovinát és a többi románok által lakott területeket Európában és mindenütt kulturelő- adásokat tartott. (Vajjen mit szólna hozzá Ior­ga, ha ugyanezt most egy magyarországi ma­gyar tudós kísérelné meg?) 1307-ben lépett fél először képviselőnek és lakiban nemzeti demokrata programmal meg is választották. Ekkor indítja meg a „Neamul Románese“' cimü folyóiratot, amely a mai napig is megjelenik, eziéc'íszeriní mint napilap. Ennek a lapnak kezdetben Cuza professzor is munka­társa volt, aki eleinte csak a kulturális és er­kölcsi megújhodás mellett tört lándzsát, de csakhamar kiderült, hogy ezalatt antiszemita programot ért. iorga ebben a kérdésben már akkor határozott volt és megszakítja Gazával az összeköttetést. Évről-évre, illetve ciklusról-ciklnsra meg­kapja a maga képviselői mandátumát, de poli­tikai sikereket nem igen tud elkönyvelni. A lorga-párt csak keret marad párthivek nélkül. Mai karrierje bizonyára összefüggésben áll az­zal a ténnyel, hogy a fiatal Károly herceg az ő egyetemi kurzusait hallgatja három éven ke­resztül, később magánórákat vesz tőle és gyak­ran ellátogat Váleni-de-Munte-ba, Iorga pro­Hajhullás ti hajkorpázás ellen a legjobb szer az fiGGBR-5*£?R9l.. Kapható minden gyógyszertárban és droguertában fesszor szabadegyetemére, amelyet 1899-ben ala­pított. 1914-ben Iorga háboruellenes. Erkölcsi szem­pontból megengedhetetlennek tartja, hogy az ókirályságbeli románok erdélyi testvéreik ellen harcoljanak. 1916-ban azonban Jasiban megje­lenteti a „Neanxnl Románesc‘*-et, amelyben fel­függeszti elveit és kitartásra bnzditja a katoná­kat. Ezután Iorga szorosabb házasságot köt a po­litikával, sőt van egy felfedezettje is: Mihala- che, aki akkor az országos tanítóegyesület elnö­ki tisztjét tölti be. Iorga személyes ajánlatára kapta Mihalache az első miniszteri tárcát. A továbbiakban Iorga végigviziteli a különböző politikai pártokat. Egyidőben Argetoiannval épit ki szorosabb politikai nexust, 1924-ben párt­ja az erdélyi nemzeti párttal egyesül, de 1926- ban, amikor a nemzeti parasztpárt kibontja zászlóját, Iorga Ismét önállósítja magát. Az a kijelentése, hogy kormányrajntása esetén hívei ne várjanak zsíros állásokat, nem nagyon sza­porítják párttagjainak számát, Az sem növeli népszerűségét, hogy két évvel ezelőtt bizalmas körlevélben arra hivja fel a kulturliga erdélyi frakciójának tagjait, hogy igyekezzenek knltur- kapcsolatokat felvenni a kisebbségekkel. Általában: Iorga időnkénti „kilengései“ el­lenére sem ellenszenves a magyarság előtt, Va­lamit magyarul is tud, állítólag felesége ma­gyar származása. Ha néha ki is rohan a kisebb­ségek ellen, de mégis jjégy tanulmánya foglal­kozik a kisebbségi kérdéssel s ha legutóbbi lé­pése, amellyel kisebbségi államtitkárságot akar felállítani, nem is mondható szerencsésnek, — Iorgának tudnia kell, hogy Brandsch Rudolf nemcsak a magyarság előtt vörös posztó, hanem a németség köreiben sem örvend különös szim­pátiának — azonban elődjének, a „demokrácia miniszterelnökének“, a gyulafehérvári határozat erkölcsi obligója mellett sem jutott ilyesmi eszé­be. Hiába, mintha ez is a Iorga politikai dilet- tán (izmusa mellett bizony") ana! — Féláron utazhatik Budapestre, ha részt­vesz társasutazásunkon. Részvételi dij 1380 lej, melyben bennfoglaltatik a vasúti jegy a határ­tól Budapestig és vissza Budapesttől a határig, a kollektiv útlevél dija, vizumköltségek, vala­mint a belépő jegy a Nemzetközi Mintavásárra. — Az utazás a Kolozsvárról indulóknak Ko­lozsvártól Budapestig és vissza Kolozsvárig 1880 lejbe kerül. Indulás május 7-én déli 12 óra 34 perces gyorsvonattal, a visszautazás tetszés szerint 12-én, vagy 17-én történik. Szükséges iratok: álampolgársági bizonyítvány hiteles másolata, férfiaknál 18—46 évig a katonai iga­zolvány másolata, nőknél, ha férjük nélkül utaznak, férji beleegyezés, kiskorúaknál szülői beleegyezés. Részletes prospektust 6 lej válasz­bélyeg beküldése ellenében a kiadóhivatal küld. Szőlő-, vagy gyümölcs- telepítők figyelmébe! Ha éghajlatunknak megfelelő’, kipróbált é3 egész­séges szőlő, vagy gyümőlcsfaoltványt akarnak ül­tetni, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóth- íalusi és Társa oltvánvtelapéről Tárgu-Mures—Ma­rosvásárhely, Sír. Sít. Gheorgne (Szentgyörgy u.) 9. lllllWllllll!lilW!IIIHII[|lll»l!i!llllílllilMirj!!iilll»; Lébe? fed ónján- és fsslwto’ojíí Oaj- Hgíojssüp, StraSa UoMütti Ha. I w Hatsarkos és mindenféle négyszeg- letes keritésfonatot, sodronyszöve­teket, sodronyágybetéteket és minden fajta vas- és rézbutorokat, nemkülönben diszkeritéseket. Előnyös árak ! Szükséglet beálltával szí­veskedjék árajánlatot bekérni: Cipőgyár 52. T* <!uji S3 CT f m 1 dk* £ 8%pl 1031. augusztus 1-től F Is IF Érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek a „Turul“ igazgatóságánál, a Dermata Müvek épületében.

Next

/
Thumbnails
Contents