Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-20 / 89. szám

xrv. ÉVF. u. SZÁM« i5 f? fuTüdőbajok gfógyilhatók?^ Asztmánál és tüdöcsucshnrntnály idült kühügésnél, elnyálkásoclűsnál, régi rekedtségnél olvassa el min­denki a fenti cim alatt megjelent könyvecskét. Dr. Guttmann, a finseni gyógyintézet volt főorvosa a könyv szerzője, aki népszerű módon mutatja meg, hogyan lehet természetes utón ezeket a betegségeket elkerülni. Mindegyik beteg kérésre azonnal teljesen in­gyen és költségmentesen kaphatja ezt a könyvecskét. írjon azonnal egy levelező­lapot (6 lej postabélyeggel ellátva) a pontos cim megadásával a következő címre: Fuh imiiii 20820, Berlin, IBjgslsl ras: e 20-20 a. Égy költözködés története írhatta volna Balzac is, de irta a Világ Közgazdasági Helyzet 1931-bea — Téma: a középosztály küzdelme, buáása és {övőtlen lövője egy kispolgári szürke esemény éles keresztmetszetében (Temesvár, április 18.) Régi ismerős kere­sett fel. Ezt a dolgot meg keli Írnia — mon­dotta. Ismerjük az ilyet, meglehetősen bizal­matlanok szoktunk lenni ilyenkor. Az ilyen „meg kell irnia-történetek' rendszerint egész jeleutékteien magánügyet tartalmaznak. Az én régi ismerősöm azonban egyszerűen és hidegon elmesélte az alábbiakat. Valóságos regény is lehetne, a mai iparos társadalom regénye. Sőt az egész életünk regénye. Tessék csak megfi­gyelni az alakokat, a kis jelentéktelen munká­ért véresen egymásraliciláló iparosokat, az ügynökök) szállítót és a többieket. Mind az élet­ből szakasztott regényalakok. Az olvasó ráis­merhet önmagára vagy az életre, úgy mint az esztétikusok által is elismert regényekben, A regény címe ez Egy költözködés története« A többit pedig nem én mondom, hanem a szereplő: — Költözni akartunk, — mondja az elbe­szélő. Kinéztünk egy alkalmas lakást, de még ki sem vettük, mikor megkezdődött a gazda­sági haláltánc körülöttünk. Valahol egy társa­ság bau csak úgy véletlenül megemlítettük, hogy azt a lakást ki is kellene talán festetni. Aztán elfelejtettük az egészet. Másnap délután egy kopott idősebb ur keresett fel bennünket. — Szobafestő vagyok, — mondotta bemu­tatkozás után. Úgy értesültem, hogy festetni akarnak. Felajánlom magamat. Olyan olcsón, ahogyan csak lehet. — Hát kérem, — feleltük, — a dolog úgy áll, hogy a lakást még ki sem vettük, a házi­gazda tudniillik nagyon sokat kér, de majd, ha kivettük, beszélni fogok a dologról. A festő nem szólt egy szót sem, csak meg­kérdezte a címet, ahova költözni akarunk. Egy óra sem telt bele, megint csengettek az elő­szobában. Már láttam, hogy az uj látogató is iparos. — A festés miatt jöttem. Ismert iparos va­gyok a városban la nevét csakugyan hallottam már). Valamikor tizenkét segéddel dolgoztam, de most is felvennék kettőt erre a mun­kára, Ügy, hogy a leghamarabb megcsinálnám urasá- godnak. Nem kellene várakozniok. Igazán szégyellem magam. — Draga uram, szabadkoztam, hiszen csak két szobu. festéséről van szó. Igazán sajnálom, de azt hiszem ön valami nagyobb munkát sej­tett, hegy idefáradt. — Tudom, kérem, — felelte keserűen. — In­formátorom azt is mondotta- Informátorom százalékot kap az igy szerzett munkából, tehát egész pontos. Azt is tudom, hogy előttem járt ... festő, mert találkoztam vele az uccán. De én olcsóbban megcsinálom, mint ő. Tessék a leg­jobb körökben érdeklődni irániam, Temesvár legtöbb középületét festettem. Versenyfutás egy kis kenyérért. Aznap még három önálló mester volt ná­lam. Mind tudta már, hogy költözöm, holott azelőtt a nevemet sem ismerte egyik sem. De feltűnt egy Munka! Egy kereseti alkalom., ügy ereztem, hogy egyedül festetek az egész városban. Ez volt csak az első napon. Másnap két szállító jött. Es még két facér festősegéd. Ott veszekedtek vicsorogtak a szobámban. Nem én voltain a fontos., hanem a munkám, amit adni akartam. Én már egyszerűen nem léteztem, felolvadtam esetlen buta szimbólummá, a Megélhetés ténye­zőjévé. — Én magát feljelentem, mutassa az ipar­engedélyét. Nem sül ki a szeme, közönséges kontár. Azonnal megyünk a rendőrségre. Így sikerült a szegény munkanélküli segé deket együttesen elkergetni, mire megkezdődött a mesterek versengése. Egymást licitálták. Ha ion voltak. Engem nem kérdezett senki, hogy akarok-e festetni, akarok-e egj'áítalán költözni Árlejtés folyt a kétszobás festésre, mint­ha én festetném ki a Városházát. — Nem is költözöm egyelőre — mondtam, mikor végre lélegzethez jutottam, — hiszen a lakást még nem vettem ki, nagyon drága és a házigazda nem akar eatgedni. — Nagyon téved. — mondta erre az a mes­ter, aki legelőször volt nálam. É\i már elintéz lem a házigazdával, véletlenül jóismerősöm. Le van engedve az árból (ezt Temesváron igy mondják), elsején már költözhet. — De a mostani házigazda nem enged az obligóból. — Így szabadkoztam én Ezen meg az egyik szállító segített. Szer­zett egy lecsúszott bankigazgatót, aki utánam kivette a régi lakást. Vittek, egyeztettek, al­kudtalak, költöztettek, szóval elintézték az egész életemet. Ha véletlenül nem lennék nős. még asszonyt is kerítettek volpa, lehetőleg olyat, aki nem szereti a parkettes lakást, mert igy padlót is lehet festetni. A szállítók sem sokat teketóriáztak. Negye­dik emeletről levinni, egy félvárost kereaztül- utazui és második emeletre felvinni a bútort! Hát ez kérem ezer lej, mondta az egyik Hétszáz lej mondta a másik Na én megcsinálom ötszázért, licitált erre a legjobb temesvári szállítócég. Mert meg kell jegyeznem, hogy nem holmi fuvarosok jöttek ajánlkozni, hanem szállítócégek ügynökei; Csak másnap jött egy egyszerűbb fuvaros, ö is hallotta, hogy költözöm. (Rólam beszéltek a kocsistandokon és az iparosotthonokban). Megcsinálja bétszáz lejért. — De egy szállító ötért csinálja. — Akkor én megcsinálom 450 lejért. Csa­ládos szegény fuvaros vagyok. És eljött négyszázötvenért Két lóval, négy emberrel dolgozott, Őt órán keresztüll Negyedik emeletről le, át egy egész városré­szén, második emeletre fel. De hát ez szörnyű­ség, mondja, hogy tudja csinálni! — Nincs munka — vonta a vállát. A lovam elöbb-utóbb úgyis megdöglik az éhezéstől, én meg elmegyek kocsisnak, vagy felakasztom magam a padláson. Addig: elég a négyszázöt­ven lej. Marad vagy százötven a családnak be­lőle, ezen a héten aligha lesz több. És igy a festő és villanyszerelő, a házmes- er és a vízvezetéken és mindenki, akivel csak dolgnnk volt, aki csak kapkodott bennünket, belöktek a lakásba, elszedték a pénzt és rohan­tak tovább ajánlkozni, licitálni fogvicsorgatva és elkeseredve keresni az élet két elengedhetet­len követelményére: adóra és keayérre­• Ez a helyzet, minden külön értesítés nélkül. Gyárfás Endre Hátasban farijai! a legközelebbi társasutazásunkat Mint jeleztük, a roájnsl Nemzetközi Minta- vásárra lapunk utazási osztálya a Hermes me­netjegyirodával karöltve társasutazást rendez Budapestre. Társasntazásnnk résztvevői egyéni útlevél nélkül, külön kocsiban utaznak. Az ntlevél meg­szerzéséhez mindössze a személyazonossági és állampolgársági bizonyítványok másolata, férfiaknak (18—46 évig) a Ccrcul Rogrutare- tól beszerzett katonai engedély, asszonyoknak férji beleegyezés, gyermekeknek pedig a szülői beleegyezés szükséges. Társasntazásnnk május 7-én, csütörtökön indnl Kolozsvárról a déli gyorssal, Budapestre érkezik 21.36 órakor a Keleti pályaudvarra. A visszaindnlás két rész­letben történik, még pedig az első esoport má­jus 12-én, kedden reggel indnl Budapestről, a második csoport pedig május 17-én, vasárnap reggel jön vissza. Társasutazásunk résztvevői a Nemzetközi Mintavásárt teljesen díjtalanul tekinthetik meg és állandó belépő Jegyet nyernek a vásár egész területére. Továbbá 38—50%-os kedvezményeket élveznek a Nemzeti Színház, az Operaház, a Vá­rosi Színház, Bethlen téri Színház, Gellert fürdő. Margitszigeti gyógyfürdő éa még sok kulturális, látványossági és szórakozó helyeken. Részletes prospektus kiadóhivatalunknál kap­ható. *„GENERALA“ Román általános Biztosító Társulat (Bueuresti, Pia'a Universitdfií, Sír, Bur sei 2) Alapítva 1897-ben. Befizetett alaptőke Lei 50,000.000. Beje­gyezve a ilfolvi Kér. Törvényszéknél 60/1899 szám alatt. Alapszabály ii közölve a Man. OHcial 284/1897 számában és módosítva a Mon. Of. 10/1899, 15/1901, 12/1906, 411910, 233/1920, 60/1923, 34/1927, 105/1929 szá­maiban közöltek szerint), mely Románia legnagyobb érvénybe® levő életbiztosítási állományával 1,500.000.000 leivel rendelkez.k, a t. biztosított felei tudomására hozza, hogy az intézetnél kötött népbiztosltások 1031 április hó 10-én, a fővárosi rendőríőnökség és a kereskedelmi és Ipari minisztérium kiküldötteinek jelenlétében történt 40-ik sorsolása alkalmával, az alanti betükombiuációk lettek nyertesként kihúzva: 1 V. X. D- 2N.R.J. 8 R. R. Q. 4 S.M.V. 8 N. V. Q. A lenti betükombinációkkal rendelkező biztosított nyertes felek nevel a következők: 1 Greising Vilhelmine úrnő, Sighi$oara. Marktplatz 21...................................... ... . Lei 20.000 — 2. Herscovici Kiva ur. Telega (jud Prahovai............................................. ... Lei 30.000 — 3 Nagy József ur, Tárgu-Mure?, Str. Generei Praporgescu 42 ................... Lc-i 20.000-— Lei 70.000. ­Eddigi sorsolások eredménye » 2.971.S30. - Eddigi kisorsolt biztosítások összesen „ 3,041.880.­Felviiágositást ad a „GENERALA“ Societate Románá de Asigurär! Generale vezérigazgatósága Bucu- resti (Piatn Universitátii) cluji-kolozsvári Vezérképviselete (Str. Nie. Jorga No. 3.), valamint az ország min­den városában lévő képviseletek.

Next

/
Thumbnails
Contents