Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-19 / 88. szám

A XIV. ÉVF. 88. SZÁM. mm PROBLÉmÁK Egy kisebbség, amely győzött A Tlttbado csúcsán bizonyára blgyultak az örömtü- eek d messzire megvilágították a tengert, mint hajdan a középkorban, amikor a győztes hajősnépet várta haza Barcelona, a katalán főváros. Százados küzdelem, sok válság, nemzeti megaláz­tatás döntő fordulathoz ért: a spanyol forradalom, amennyire az eddigi jelek matatják, meghozza a kata­lán népnek azt a szabadságot, melyet megérdemel s nem fáradó szívóssággal követel. Ez a szabadság pedig nem több, mint amennyit a humanizmus jogán követel­het minden nép, melyet történelmi múltja, önálló műve­lődése s öntudatossága kultumemzetté kovácsolt össze: az önrendelkezés joga a művelődés és a kormányzat kérdéseiben. A kisebbségek nemzetközi mozgalma s ez a saját­ságos, fegyelmezett szabadságharc, sir Is, nevet is e hí­rek hallatán. Bizonyos, hogy a katalánok önrendező ki­állása a kisebbségi frontról, súlyos veszteség a mozga­lomra. A katalánok szellemmel, lendülettel s nem utolsó sorban pénzzel járultak hozzá ahhoz, hogy a kisebbségi kongresszusok megszülettek s állandó szerveknek vet­hették meg az alapját. Ez szomorú. De annál örvendete- sobb, hogy ez a hárommillió lelket számláló elnyomott nép, Íme, történeti fordulattal, melyben fontos szerepet vállalt, levegőhöz jutott cs megkapta végre „a maga helyét a nap alatt“. Katalánok és magyarok között ezeken a nemzet­közi találkozásokon sokszoros összeköttetések s meleg barátságok szövődtek ■ ezek során kiderült, hogy e két nép között, melynek élete pedig mindig oly messze folyt egymástól s alig-alig érintkezett, mégis mennyi a közös vonás. Vonások az örök néparcon, melyet ha­sonló bánatok, egyforma küzdések véstek fel cltörölhe- totlen jegyekül. A katalánok története korán kezdődik. Az ő arany­bullájuk — az Usatges de Barcelona — kétszáz eszten­dővel öregebb: 1068-ban I. Kamen Berenguer hirdette ki és tette törvénnyé. Ez a nemzeti szabadságtörvény őseredetien katalán. A római jog még nem éreztette rajta hatását, pedig a katalán nyelv közvetlen hajtása a latinnak, éppen úgy, mint akár a spanyol, vagy fran­cia. Sőt tisztább, latinabb, mert csak két összetevője volt: a tatin és az ősi lber, míg a spanyolon az arab, francián a germán, a románon a szláv hatás nyomokat hagyott. Az ő első bajaik Is perszonális uniókból születtek meg. Előbb akkor, amikor Barcelona grófjai — a kata­lán Arp&d-ház — Arragoniának királyai lettek: a ma­gasabb rang mögött árnyékba került a kisebb, a nem­zeti, a katalán. Az Ausztriájuk azonban Castilla lett, amikor háborúk, de még inkább házasságok nyomán a két korona egy fejre, a királyi székhely pedig Madridba került. Abba a városba, melyet csak azért szemeltek ki a nagy közös ország központjává, mert a nagy terület­nek pontosan a geográfia központjában fekszik. A mó­rok geometriai tudományából ezt az egyet tanulták meg a spanyolok. Ez a szigorú centrum pedig — jelképévé vált a ké­sőbbi spanyol politikának: a centralizálásnak, melyhez Madridból hiányzott a gazdasági erő és az államtartás fegyelme. A katalán szabadságvágy azonban sóba sem lankadt s amikor a gépfegyverek korszakával lejárt a fegyve­res szabadságharcok Ideje, érdekes példát mutatott arra, hogy céltudatosság és akarat — papirosból Is tud eleven, hasznos, alkotó jogot teremteni. A XX. század első évtizedében mélyreható közigaz­gatási reformot hajtottak végre Spanyolországban s ér­dekes, hogy ez a reform feltűnő rokonvonásokat mutat azzal, mellyel kőt év előtt a Maniu-kormány ajándé­kozta meg Erdélyt. Ez a törvény Is óvatosan kerülgette a történelmi multu tartományok természetes regionális törekvéseit s végén is szintén megkerülte azzal, hogy becsületes és nyílt tartományi önkormányzatok helyett, — megyeszövetségeket engedélyezett. Ezeket hívják általában mancomunidad-oknak. A négy katalán megyének mancomunldad-ja azonban, mely haladéktalanul megalakult, rövidesen uj, a köz­ponti hatalom számára felette kellemetlen fogalommá lett. A közönséges, az általános jogból egy kicsi nép­nek fegyelme, nemzeti akarata és céltudatossága sajá­tos, különleges jogot formált. Xiz évig — 1914-től 1924-ig — élt a katalán man- comunldad, amikor Primo de Rivera véget vetett ural­mának: ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy a ka­talán nemzeti érzésnek kijelölje a korszerű feladatokat. Barcelona dolgozik, Madrid uraskodik — mondják a katalánok s ebben a szólásban benne van a másik fő­forrása a spanyol-katalán ellentétnek: a Földközi-ten­ger partjai mellől a polgári munka követel érvényesü­lést s hatalmat a középkori maradékokkal terhelt spa­nyol állami gépezettől. Ezért is a katalánok győzelme a spanyol forrada­lom, ha ebben nagy szerepet játszik még a gyűlölt an­gol királynő, a süket-néma trónörökös s a szerencsétlen presumptiv, ki a szörnyű Battenberg-örökséget, a haemofiliát hordozza ereiben. Amikor már semmi szükség sem volt az anarchiz­mus ellen a vasökölre s Primo diktatúrája egyre terhe­sebb lett, — a politikailag, a kulturálisan teljesen gúzs­ba kötött katalánoknak, ennek a kemény népnek mégis megmaradt egy eltéphetlen köteléke: a Senyora Noastra de Monserrat, a csodás szépségű monserrati kegyhely­nek fekete Védasszonya s ezekben a szomorú években nem volt jó az a házasság, nem volt becsületes az a kö­tés a katalánok között, melyet nem az 5 Patronálok előtt kötöttek és esküdtek. Ha szomorúan veszünk is bucsnt a kisebbségi kata­lánoktól, — annál örvendezőbben üdvözöljük őket a sza­bad, az egyenrangú népek között, melyek szabad szö­vetségben élhetnek történelmi helyzetekben a melléjük rendelt többi néppel. Végre Udwarhisiy megy® faijai is visszakapják az elkobzott községi Jogaikat Rosszaksraia közbenjárások ásított tartották fenn maslanig a iogfosztottság rendszeréi: — A tartományi igazgatóság a mai napra Ígérte a döntést (Kolozsvár, április 17.) Az uj közigazgatási törvény életbeléptetésével különösképpen meg­nyomorították Udvarhelymegyét azzal, hogy elvették a falvak községi jogait. A besszarábiai orosz tanyák közigazgatási egybefüzésének mintájára néhány erdélyi megyét szemeltek ki erre a kísérletre, természetesen székely megyé­ket, elsősorban: Udvarhelyt, Háromszéket. A kí­sérlet felforgatta a kiszemelt megyékben a sok­sok századon át kifejlődött falusi életközössé­get, anélkül, hogy uj rendet tudott volna be­vezetni s lehetetlenné tette a közigazgatást. Az erdélyi bevezetésnek az volt a célja: megnyo­morítani a népet. A kísérlet azonban megbu­kott már régen, úgy is mint közigazgatási pró­bálkozás és egyebütt mindenütt már régen fel­adták, csak Háromszéken és Udvarhelymegyé­ben, két magyar megyében tartogatták. Pár hó­nappal ezelőtt Háromszékmegyének sikerült felszabadulnia a nyomasztó jogfosztottság helyzetéből, Udvarhelymegyének csak kilátá­sai maradtak, ígéreteket kapott, hogy biztosan számíthat a kedvező elintézésre. Ez a várako­zási állapot pedig egyet jelentett a bizonytalan­sággal. öt-hat-tiz falu számított egy községnek s az uj esztendőre nem tudták például, hogy milyen költségvetést csinálhatnak. A falvak nem csinálhattak maguknak községi költségve­téseket, mert nem voltak községek, a csoport­községek pedig úgy tudták, hogy az életük nap­jai meg vannak számlálva. A megye választott tanácsa sok felterjesztéssel élt s a tartományi igazgatóság egyszer már jóvá is hagyta azt a megyei határozatot, amely meg akarta szün­tetni ezt a mostani állapotot. Valami bukaresti felsőbb intézkedés azonban a megyei határozat­ban formai kifogást talált. Minden valószínű­ség szerint rosszakaratú közbenjáró keze dol­gozott. A megyei tanács részéről Sebesi János dr. szenátor jelent meg tegnap a kolozsvári tarto­mányi igazgatóságnál és sürgős intézkedést kért a községi jogok visszaadására. Hodor ál­lamtitkár határozott Ígéretet tett arra, hogy a kedvező intézkedést még ma aláírja és a hol­napi nap folyamán elkiildeti Udvarhelyme­gyébe. Százmillió íijfee Steril a kolozsvári uccáfe feljavítása is helyrehozatala A város mmél élőbb mag akarja a mmakálatokal kezdeni (Kolozsvár, április 17.) A kolozsvári városi tanács már jó ideje azon fáradozik, hogy egy százmillió lejes munkának a megkezdését tegye lehetővé a munkanélküliségnek ebben a sze­zonjában. Az uccaburkolatok rendbehozataláról van szó, ami nemcsak azért égetően szükséges, hogy valami pénzforgalmat és munkát hozzon a munkanélküliségnek a sivár hónapjaira, ha­nem, mert az uccák tarthatatlan állapotban vannak már. Külvárosi negyedekben különösen már egészen járhatatlanok a felbomlott úttes­tek és néhol főueeákat kell a jármüveknek ke­rülő utakon kikerülniük. De a belvárosi főbb uccák úttestei is olyan állapotban vannak, hogy idő kérdése, meddig bírják a nagy for­galmat. Olyan állapotbari vannak az uccák úttestei s a külsőbb negyedekben olyan forgalmas he­lyéken hiányzanak a gyalogjárók, hogy ma már kisebb foltozási munkával ezen segíteni nem lehet- A háború óta az uccák csak rongá­lódtak, a forgalom megnőtt. Egész városrészek épültek, úgy hogy hosszú házsorok között nin­csen járható uccatést. A város mostani vezető­sége már elkészítette a nagy munkálatoknak egész tervezetét. A munka megkezdését sürgeti az a körülmény is, hogy az autóbusz-közlekedés kemény problémájának megoldása is az uccák állapotába ütközött bele. Az uj vezetőség tud­valevőleg már hivatalbalépése után mindjárt módokat keresett a rendes közúti autóbusz-for­galomnak a megteremtésére. Ajánlatokat is kért, inyilvános felhívásban tárgyalt nagyvál­lalatokkal. Minden tárgyaláson és minden tapo­gatózásra azt a választ kapta, hogy az uccates- tek rendbehozatala nélkül nem lehet nyugati mintára bevezetett autóbusz járatokat Kolozs­váron megindítani. A városi tanács az uccák átépítésének és kijavításának munkálataira ajánlatokat kért és kapott. A város mérnöki hivatala áttanul­mányozta az ajánlatokat s az egész tervezetet | az állandó választmány a választott műszaki bizottságához tette át, amely bizottságban a város szakértői vannak benne, pártkülönbség nélkül. A műszaki bizottság alapos nagy mun­kát végzett, nemcsak az ajánlatokat tanulmá­nyozta át, hanem részletesen felfektette, hogy milyen munkálatok szükségesek a város külön­böző uccáiban s a tervezeteket egészen átdol­gozta. A műszaki bizottság nagy munkájának az az eredménye, hogy két ajánlat elfogadását ajánlotta, bizonyos feltételek mellett, a városi tanácsnak. Az egyik ajánlat a nagyobb munká­latokra vonatkozik és hatvanmillió lejbe kerül, a másik a kisebb munkálatok elvégeztetését ölelné fel és harminnyolcinillió lejt tesz ki. összesen tehát kilencvennyolcmillió lejes mun­kálat tervét készítették úgy elő, hogy a pénz­ügyi fedezet elintézésével a munkák már meg is kezdhetők. A pénzügyi fedezet elintézése azon ban elég nehéz. János Gáspár dr. helyettes pol­gármestert bízta meg a választmány, hogy ké­szítse el a fedezet lehetőségének tervét- Nem ütközik ez a terv lehetetlenségekbe azért, mert az uccák járda részének a kiépítése nem terheli a végeredményben a várost. Az amortizálás mintegy évi hétmilliós összeget tenne ki, ami a rendes autóbuszforgalom bevezetésével meg is találná a fedezetnek jó részét. — Debrecen város cimere lesz a magyar re­formátus egyház cimere. Debrecenből jelentik: Tegnap folytatta plenáris ülését a református egyetemes konvent. Szentpéteri Kun Béla deb­receni egyetemi tanár előterjesztésére hozzájá­rult a konvent ahhoz, hogy Calvin János noyoni szülőházára a magyar református egyház címe­reként Debrecen város címerét helyezi el, amely nagyszerűen összefoglalja a magyar kalviniz- mus szimbólumait. Köriratképpen Bethlen Gá­bor jelmondatát írják a címerre: „Ha Isten ve­lünk, kicsoda ellenünk!“

Next

/
Thumbnails
Contents