Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-19 / 88. szám

227, tVF. 88. SZÁM. 9 Akik az urnáknál Ítélkeznek Mit szól a politikai válsághoz a kisebbségi ügyvéd, a román főtisztviselő, a munkás, a kereskedő és a földmives? Tanulságos nyilatkozatok, amelyek talán Titulescut is érdekelnék válság helyi vonatkozásainak megszűnésével is. Ha Titulescu alakítja meg a kormányt és si­kerül egy husz-harmincmilliárd lejes kölcsönt szereznie, akkor meg vagyunk mentve. Ellen­kező esetben hiába jön akármelyik párt, mert rövid idő múlva az állam is végleg bezárja Wertheim-szekrényeit. Lnpény szellemét idézi a bányamunkás. Gorcea Mihály, vulkáni bányamunkást egyik vendéglőben találtuk meg. Hatalmas papiros- köteg volt a kezében. — Gyökeres változásokra van szükség, — kezdte az érdekes beszélgetést. Nem vagyok egyetemet végzett ember, de a magam négy elemijével és józan eszemmel az országban a kö­vetkező feladatok megoldását látom a legsürgő­sebbnek: Nagytakarítás a közigazgatásnál. A korrupt szellem végleges kiirtása. Addig, amig Romániában évi négymilliárd lejt lophatnak el a feketeszeszesek, egymilliárdot a vasútnál és addig, amig olyan szellem uralkodik, amely semmiféle intézkedést sem foganatosít a lupé- nyi véres események szerzőinek megbünteté­sére, addig csak a lejtőn haladunk a legna­gyobb gyorsasággal. Megengedhető-e az — folytatta — hogy megöljenek huszonkét embert Két földmives a Mátyás szobor alatt A Mátyás szobor talapzatán két földmives- ember ül. Mármarosmegyeiek. Mihal Gavrila és Pop Simion. Bukarestben jártak, természeteseu kéréssel. Szerencsétlenségükre éppen akkor mondott le a kormány. Pár napig ott tartózkod­tak. Elfogyott a pénzük. Csak Tövisig jutott jegyre. Onnan gyalog folytatták az útjukat és Kolozsváron megpihentek. Idegenkedve fogadnak, s arra a kérdésre, hogy mit szólnak a jelenlegi kormányválság­hoz, lakonikus választ adnak. — Nem érdekel. Meglepődve tekintünk rájuk s újabb kérdést szögezünk feléjük: — Hát önöket nem érdekli az, hogyha végre akadt egy ember, aki komoly országépitő mun­kát akar végezni? — Uram, — mondotta az egyik mosolyogva — sziveskedjék megmondani, hogy melyik az a szél. Vájjon elolvassa-e Titulescu? D. B. Selyemsállal 0 P ifa gazdag férjél, meri uftália es meg; szabadulni tőle h Budapesti nemzetközi Vásár > 1931. május 9—18. )• Nyugat és KeSet Árucseréjének halai, v; >4. más piac?, A magyar terme ö érd és lt munka nagy bemutatója, XI W 200 gyáripari szakma, a mezőgazdasági ex- porlaru és a kézműipar termékeinek telvo- f nulásával. Nemzeti pamllonok a külföldi ipar számára. SO százalékos utazási k d- •í., v zmen v ßaman, áan a visszautazás- £ nál, M; r>y rons -ég-ist úgy az oda, mint /' a visszautazásnál Viz mmrtntasha.ár- % ót. ep a. Fotv/lugost a és trasíin- ^ ij,azkapható Budapestem s ( a vásárirodánál, V. Alkotmány u. 8 szám., líalazsváit'i i az Európa Ütazási Iroda V megbízottjánál: Dr. Iuliu Mezey, P. Unirei /. ' és a Wagons Lils fiókjánál; P. Unirei 18. t Ezenkívül Románia összes nagyobb váró- sában, ahol e két utazási irodának fiókja, Äd t,, vagy a vásár közvetlen tb. képviselete működik Jy és csak azt a kisebbségi ujságirót Ítéljék el, aki meg merte írni a borzalmas katasztrófát? Egyet simit ráncos homlokán. — Ki lesz az a férfiú, aki ezt a rendszert megváltoztatja? Titulescu? Alakitsa meg a kor­mányát, de a fontos megbízatást csak abban az esetben vállalja, hogyha nem riad vissza a csá* szármetszéssel járó vérveszteségtől. Mert csak ebben az esetben lesz Romániában igazi polgári demokrácia. kormányelnök, aki nem szépen hangzó program­mal kezdte volna. Kezdetben mindegyik jót akar, vagy igér. Adósságainkat átveszi az ál­lam, lesz pénzforgalom, a földre varázsolják a tejutat és ujjal mutatnak a jólét csúcsaihoz ve­zető lépcsőkre és a végén: sehol semmi. Dél van és harangoznak. A falusi emberek keresztet vetnek. Aztán tovább folyik a diskur- zus. — Két gyermekem van — mondja Mihal Gavrila. Az egyik Máramarosszigeten szolgált, de január elsején gazdája felmondott. Valami áldozati adó félét hangoztatott. A fiamból taní­tót csináltam s birtokomat az ő taníttatására fordítottam. Hiszen minden vasárnap azt prédi­kálták, hogy adjuk gyermekeinket iskolába. Vé­gül is nem jutott álláshoz. Most otthon van. Minden egyes nyilatkozat önmagában be­(Rólozsvár, äpriÜB 17.) Két hete már, hogy a nemzeti paraszpárti kormány lemondott. Az óta Bukarestben forr a politika boszorkány- üstje- Természetesen ahány párt, annyifélekép­pen látja a válságos helyzetből való kivezető utat. Nem érdektelen azonban azt sem megtud­ni, hogyan vélekednek a politikusok társasjáté­káról a polgárok, akiknek lehetséges, hogy rö­videsen fontos szerepük lesz, mint választók­nak. Sorra vettük a különböző foglalkozási ágak markáns képviselőit s nem érdektelen válaszai­kat alább adjuk: El kell távolítani a heréket. Első utunk egy lateitner osztályhoz tartó zó kisebbségi intellektuelhez vezetett. Ügyvéd ismerősünk találóan jellemezte a helyzetet : — Elsősorban az adminisztráció az, amely súlyos helyzetbe került. Csak Kolozsvár város esetét említem. A letűnt rezsimek emberei nem csináltak mást, mint összes hozzátartozóikat, sőt nem egy esetben ideáljaikat helyezték kü lönböző állásokba. Ezeknek az embereknek ter­mészetesen halvány fogalmuk sem volt a ko­moly, céltudatos munkáról, produktiv tevékeny­séget nem tudtak kifejteni. Ez a helyzet az ál­lamnál is. A hatalmas tisztviselői tábor tagjai legtöbb esetben mindössze a kiadások növelésé hez járulnak hozzá. Az ilyen emberek képvise­lik a korrupt szellemet. Az uj kormánytól tehát a túlméretezett tisztviselőgárda leépítését vá­rom, de nem nacionalista alapon, hanem a he­rék kíméletlen eltakarítását. Ezt a puriíikációs munkát azonban nem könnyű elvégezni, mivel az ilyen hivatalnokok véglegesítve vannak s a semmitőszéknél keresnének jogorvoslást. Aki diktatúrát akar. Megszólaltattunk egy román főtisztviselőt is, névszerint dr. Serban belügyi osztálytaná­csost; — Bukarestben nagy tanácskozások foly­nak. A pillanatnyi belpolitikai válságot bizo­nyára megoldják, de megmarad az ország vál­ságos helyzete, amiből viszont csakis a diktatúra vezethet ki. A diktatúrát viszont nem úgy kell értelmezni, hogy a sajtó- és polgári szabadsá­goknak vége lenne. Véleményem szerint négy­öt évi időtartamra a mai román politikai pár­tok tevékenységét fel kell függeszteni­A legfontosabb a komoly országépitő pro­gram megvalósítása. Ma az a helyzet, hogy amint kormányra kerül az egyik párt, sietve rombolja le, amit elődje teremtett és a saját elképzelése szerint fog az újjáépítés munkájá hoz. Természetesen ez a kísérlet nem sikerül és igy a kölcsönös torzsalkodás az anyagi katasz­trófa szélére visz. Elérkezett az ideje annak, — fejezte be nyilatkozatát, — hogy már egy­szer az eleven húsba vágjanak. Az ország testé­ből ki kell operálni a fekélyeket. Titulescu, ha mindezeket megvalósitja, egyike lesz Romáuia legnagyobb államfórfiainak. A kereskedő. Serban dr. érdekes nyilatkozata után felke­restük Horosz Ignác kereskedőt. Nem sokat kel­lett várnunk, mindössze egy vevőt találtunk az üzletben. — Bennünk már az a vélemény alakult ki, hogy rosszabb már nem jöhet. A román kor­mánypártok levizsgáztak. A kereskedelmi élet vérkeringése megszűnt. Egy és fél év alatt csak Kolozsváron kétszáz kereskedősegédnek mond­tak fel. A tisztviselő nem vásárol, mert redu­kálták fizetését s még ezt a csekély összeget sem kapja rendesen, a mezőgazda pedig évekig magtárában tarthatja termését. A belpolitikai válság megoldása csak akkor volna megoldás­nak nevezhető, ha egyet jelentene a gazdasági (Miskolcz, április 17.) Röviden jelentettük, hogy Miskolczon holtan találták a szobájában Vargha Béla háztulajdonost. A rendőrség meg­állapította, hogy a halált zsinegelés okozta és a tettes egy feltűnően szép fiatalasszony, Vargha Bélának felesége, aki előre megfontolt szándék­kal fojtotta meg az urát. Vargha Bélánét, amikor őrizetbe vették, a gyilkos asszony nagy lelki nyugalommal fogad­ta a detekíiveket, elegánsan felöltözött, kiru- zsozta az ajkát és úgy ment a rendőrségre. Eleinte tagadott, de tegnap hajnalban végre megtört és beis­merte, hogy ő fojtotta meg a férjét. aki kóros iszákosságban szenvedett és ezért szabadulni akart tőle. Tagadta azonban, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte volna el. Kiderült, hogy Vargháné néhány nappal ezelőtt elmegyógyin­tézetben akarta elhelyeztetni az urát, de az or­vosok véleménye szerint Vargha Béla zárt in­tézetben való tartására nem volt ok. A hitves­gyilkos asszonyt kihallgatása után előzetes le­tartóztatásba helyezték. Újabb jelentés szerint a gyilkos asszonyt tegnap este újból kihallgatták. Az asszony ek­kor bevallotta azt is, hogy nem szerette, sőt utálta az urát. Nem akarta megölni s nem történt volna meg a szerencsétlenség, ha férje nem ütötte volna meg. — Fiatal vagyok — mondotta az asszony —, ki tudtam volna várni, hogy az alkohol megöl­je. Halála után reám szállt volna minden va­gyona. Menyasszonykoromban ígérte még meg, hogy rám irat mindent. Beismerem, hogy egye­dül a vagyonáért mentem hozzá. A gyilkos asszony vallomása közben teát és cigarettát kért. Amikor kérését nem teljesítet­ték. tovább akarta folytatni vallomását, de egy­szerre reszketni kezdett s a következő pillanat­ban ájnltan esett össze. A rendörorvos téritetto magához, majd viasza vitték a bárkájába.

Next

/
Thumbnails
Contents