Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-19 / 88. szám

I- nem wf. m. szám. 1KDBC5Íw Zamora - a spanyol Kerenshi Az aj Spanyolországban napróí-napra erösbödik a kommunizmus Sevillában a kommunisták kifosztották, a fegyverkereskedéseket Macia ezredes katalán kormányt alakított Barcelonában (Madrid, április 17.) A spanyol köztársasági kormány megszilárdulásának váratlanul két komoly nehézsége támadt. Az egyik: a katalán külön mozgalom, amely nem elégszik meg szé­leskörű autonómiával és önálló állami beren­dezkedésre törekszik, a másik pedig a kommu­nizmus előtörése. Mindkét mozgalom fellángo­lására lehetett számítani. Ami a katalán külön­válást illeti, már is vannak előjelek, hogy ezt a problémát kölcsönös jóakarattal meg lehet ol­dani. Sokkai súlyosabb természetű a kommu­nista propaganda, amelynek jó melegágya a spanyol nép hallatlan nyomorúsága. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy az állam­forma kicserélése egymagában véve még nem jelenti a szociális helyzet javulását. A pezeta állandóan esik, a gyárakban amerikázás folyik, a mezőgazdasági termelés a legsilányabb esz­közökkel történik. Azok a pénzügyi és kereske­delemügyi óvintézkedések, amelyeket a direk­tórium létesített: erős védővám, nemzetközi és belföldi kölcsönök nem váltották be a hozzáfű­zött reményeket és szerencsétlen hatásuk most válik észrevehetővé. Tekintetbe kell venni to­vábbá a spanyol nép analfabétizmusát, a nagy tömegek politikai erőtlenségét, a latin kedély könnyen irritálható voltát és igy igazat kell adnunk azoknak a lapvéleményeknek, amelyek végzetes kommunista kalandtól féltik Spanyol- országot. A földalatti kommunista propaganda már is munkában van és tünetei egyes városok­ban történt véres megmozdulásokban mutatkoz­nak. Mai hirsink itt következnek: Macia ezredes kormányt alakit. (Madrid, április 17.) Macia ezredes, a kata­lán különállási mozgalom vezére kormányt alakított. Eleinte az volt a barceloniai vezetők szándéka, hogy elszakadnak teljesen Spanyol- országtól és legfeljebb azt az engedményt te­szik meg, hogy ibériai államszövetségre lép­nek. Ha a szeparatisták változatlanul ragasz­kodnak a külön állam eszméjéhez, ez nyilván veszélyeztette volna a forradalom sikerét. Ma­rja; ezredes és Zamora kormányelnök között tárgyalások indultak meg, amelyek eredményre vezettek. A megegyezés szerint a jövőben Kata­ldrna, cime a következő lesz: Katalán ál­lam a spanyol köztársaságban. Katalánia önálló állam lesz külön kormány­nyal, de közjogilag Spanyolországhoz fog tar­tozni és kifelé Spanyolországgal együttesen re­prezentálja magát. Béréngner megszökött. Madridból jelentik: A spanyol köztársasági kormány elrendelte Berenguer tábornok had­bíróság elé állítását. Berenguert a mellilai 1922. évi kadaréért is felelősségre akarták vonni, « volt hadügyminiszternek azonban si­került megszöknie. Az elhunyt Primo de Rivera valamennyi mun­katársa hadbíróság elé került. Megerősítésre szoruló hírek szerint péntek­re virradó éjjel Madridban letartóztattak egy katonatisztet, aki nagyon fontos iratokat vett magához Alfonz király Íróasztaláról. Az iratok­ból kiderül, hogy Alfonz a diktatúra újbóli ki­kiáltását tervezte. Madrid utcáin megjelennek az első terrorliuk (London, április l7.) Nap-nap után jobban érezhető a kommunista propaganda, amelyet a szovjet irányit. A szovjet rádióállomásai napok óta erőteljes propagandát fejtenek ki. Fel akar­ják rázni a spanyol kommunistákat s arra uta­sítják a kommunista szakszervezeteket, hogy összeütközéseket és zavargásokat inszcenálja- nak 6 a kellően megdolgozott terepen május el­sején igyekezzenek magukhoz ragadni a politikai hatalmat, Az oroszországi lapok a spanyol köztársaságot a vörös forradalom szálláscsinálójúnak tartják s felkeltik az orosz tömegekben azt a hitet, hogy Spanyolországban a proletárdiktatúra tartósan megvetheti a lábát, ha sikerül a főbatalmat a spanyol kommunistáknak kezükbe keriteniök. A Daily Express sevillai jelentése szerint a kommunisták fegyverkereskedéseket fosztottak ki és felfegyverkezve a mun­kásnegyedben elbarrikádozták magukat. Az uecai lövöldözés a városban több órán át tartott. A karhatalmat meg fogják erősíteni, mert e pillanatban nem tud kellően szembe szállaui a kommunista rendbontókkal. A lap tudósítója százötvenre beesüli az uccai harcban mindkét részen súlyosan megsebesültek szá­mát, A spanyol belpolitikai helyzetet pillanatnyi­lag talán az oroszországi Kerenszki forradalom uralmával lehet összehasonlítani. A kommunisták mindenütt folytatják lazításaikat és csütörtökön este Madrid­ban már féltutytek az első terrorfiukkal megrakott teherautók. A kormány annak ellenére, hogy a tiz nap múl­va megtörténő választásokon átlag húsz száza­lékos megerősödést remélhet, intézkedéseivel minduntalan elébe vág a köztársasági parla­ment részére kitűzött programnak. Jól infor­mált helyen ezt arra magyarázzák, hogy a kor­mány fél a szélsőséges elemek túlsúlyba jutá­sától/ Megszűnnek a régié ka!h. egyház iUSjögái (London, április 17.) Madridi jelentés sze­rint a Franciaországból visszatért emigráns mi­niszterek tegnap átvették hivatalaik vezetését. Fernando de Los Rios igazságügyminiszter teg­nap felkereste a madridi pápai nuneiust s kö­zölte vele, hogy a kormány proklamálta az összes vallá­sok szabad gyakorlatát és teljes egyen­lőséget, ami azt jelenti, hogy a katholi- kus vallás előjogai megszűnnek. A kormány kívánja a papságnak a köztársaság­ra leteendő hüségesküjét is. A pápai nnnoius biztosította a kormányt afelől, hogy a papság nem fog beavatkozni a politikába. Romanones nyilatkozik. (Madrid, április 17.) Romanones a Matin tudósítójának nyilatkozott a spanyol helyzetről. Őszintén kívánja, — mondotta — hogy a köztár­saság erős gyökeret verjen Spanyolországban, a kormánynak azonban nagy erőre van szüksé­ge, mert óriási feladatokat kell megoldania. Ha a választásoknál a kormány nem tud­na többséget szerezni, ngy kalandos ese­mények következhetnék be. Egyelőre a spanyol nép nem tehet mást, mint bizalommal várja, hogy mit hoz a jövő Az nj rezsim Franciaország felé orientálódik. (Róma, április 17.) Á lapok megütközéssel foglalkoznak Manuel Garcia Frietonak, a köz- társasági spanyol kormány uj pénzügyminiszte­rének a párizsi Journal munkatársa előtt tett s azóta autentikusnak kijelentett nyilatkozatával, mely szerint a köztársasági Spanyolország egy olasz—francia konfliktus esetén Franciaország­gal szetnben lojális lesz. Briand elküldte ellen-vámuniós tervezetét az érdekelt államoknak Franciaország egész Déleurópát szembe akarja állítani a germán váraszó- vétséggel és tervében nagy szerepet szán Magyarországnak is (Párizs, április 17.) A francia sajtó egyhangú véleménye szerint Briand nagy sakkhnzásra készül a német-osztrák vámunió terve ellen. Egész Délkeleteurópát szembe akarja állítani a germán vámközösséggel és tervében nagy szerepet szánt Magyarországnak is. A francia kormány külügyminisztere tervezetét értesülések szerint már át is nyújtotta az érdekelt kor­mányoknak. Briand tisztában van azzal, hogy az általa tekintetbe vett államok között nagy érdekellentétek vannak és ezért a vámnniöetlenes blokkban mindegyik számára előnyül, t akar nyújtani és nem riad vissza attól sem, hogy egyik-másik számára gúnyos előnyöket biztosítson a vele szomszédos államok részéről. Briand kétségbeesett erőfeszítése Az Excelsior cimü párizsi lap hosszú tanul­mányban foglalkozik az európai szövetség ta­nulmányi bizottságának programjával. Rámutat arra, hogy az agrárállamok egységes frontba tömörülnek, mig az ipari államok a maguk ré­széről megegyeztek abban, hogy az agrárálla­mokkal szemben egységes módszert követnek. A lap Briand kezdeményezésével kapcsolatban annak a reményének ad kifejezést, hogy a széleskörű gazdasági megegyezés ki­építése feleslegessé fogja tenni a sok ve­szedelmet magába rejtő német-osztrák vámegyezményt. Az egész francia sajtó hangulatából kitűnik, hogy Briand kétségbeesett erőfeszítéseket tesz azzal a szándékkal, hogy kudarcba fullassza a német terveket. Csak Pertinax gúnyolódik Brianddal az Echo de Parisban s azt írja, hogy Briand elvesztette a csatát, mert már az első pillanatban a Népszövetség elé kel­lett volna vinnie az ügyet és itt a maga financiális fegyvereivel tudta volna legyőzni a germán államokat. Hat állam megegyezése, (Párizs, április 17.) Briand tervezetével kap­csolatosan francia politikai körökben az a hir terjedt el, hogy a német-osztrák megegyezéssel 1 szembe fogják állítani az angol-franeia-lengyel- román-cseliszlovák-jugoszláv megegyezést. A gabonaimport államok a megegyezés alapján a szerződő keleteurópai exportállamokban fogják fedezni gabonaszükségletüket, mig az ipari or­szágok termékeit fokozottabb mértékben helye­zik el Keleteurópában. E jelentések nem tudnak arról, hogy Magyarország is megkapta volna a felhívást a tervezethez való csatlakozásra. Ausztria egyelőre eltekint az egyezség végleges írásba foglalásától. (Párizs, április 17.) A Havas távirati iroda kommünikét adott közre, melyben közli, hogy Ausztria ígéretet tett francia hivatalos körök­nek abban az irányban, hogy felfüggeszti a né* met-osztrák vámegyezmény végleges írásba foglalását és aláírását mindaddig, amíg a kér­désben a népszövetségi tanács és az Európa ta­nulmányi bizottság érdemlegesen állást nem foglal. (Berlin, április 17.) Curtius egy indítványt nyújtott be Sir Druomundhoz aziránt, hogy a tanulmányi bizottság vizsgálja meg az európai vámviszonyokat és ennek a vizsgálatnak kere­tén belül különösen foglalkozzék a motoros jár­müvek üzemanyagának tranzitó vámjával, i -----— <

Next

/
Thumbnails
Contents