Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-19 / 88. szám
ja, aki, hogy ne tegye magát nevetségessé, minden áro$ meg akarta kötni a kölcsönt. Az az impressziója, mintha moziban lenne, ahol az utolsó felvonás vetítésére készülődnek. Most a kisebbségek felé tájékozódnak. Az Adeverul nem bízik az úgynevezett kis koncentráció létrejöttében sem és úgy látja, hogy az események egy személyi, leplezetten diktatórikus kormány irányában érlelődnek. Nem érdektelen a nemzeti parasztpárt erdélyi lapjának, a Pátriá nak a vezércikke. A cime: Finita la comedia. A komédia a spanyol diktatúra, ami a köztársasági forradalommal végződött. Vastag betűkkel, nyomdai nyelven, erős kiemeléssel, feltűnő szedéssel közli, hogy mivel indokolták Spanyolországban, mivel magyarázták egyedül üdvözítő megoldásnak a diktatúrát. „És jött a diktátor — mondja a cikk és harsogá: — A spanyol nép boldogulni akar, munkát, nyugalmat és rendet akar. De ezt akadályozzák a politikai pártok. Spanyolországot nem tudja más megmenteni, csak a diktatúra. Éljen Spanyolország, éljen a király, éljen a dinasztia, éljen a rend, éljen a diktatúra.“ És elmondja a feltűnő vezércikk, hogy mi lett ennek a diktatúra-jelszónak a következménye. Milyen tévedt útra lépett az, aki diktatúrát akart, mert ez nagyon veszélyes játék s egyáltalában nem alkalmas boldogitásra. Nem megváltás, hanem véres komédia. Spanyolország talán meg fogja hamarosan bánni, amit most tett. De a bűnösök, a diktátorok, a téve désre csábitó tanácsadók volnának érdemesek, hogy viseljék a következményeket s megfizessék a büntetéspénzt. A Natiunea, a liberális párt kolozsvári lapja másnap hasonló tendenciával irt cikket a spanyol forradalomról, Alfonz király öngyilkossága címmel. A cikkben a spanyol helyzet vázolása után a következőket Írja: — Ahogyan természetes is, a helyzet meg- gondolkoztató s főként komoly és instruktiv ta nulságokat nyújt. Bebizonyosodott még egyszer A verandába mentek s Ilus egyelőre a táskáit hordatta be a kocsiról. Az egyik hátulsó házból előkerült az öreg is, egy csupor aludttejjel, de ahogy meglátta a fiát, letette a csuprot s a mezőktől lebarnult arca mintha földerült volna egy futó pillantásra: — örülök, hogy hazajöttél, — és kezet fogott vele. — Túlestél mindenen? — Igenis, édesapám. Most itthon maradok őszig, mert nagyon kifáradtam s ősszel majd iroda után nézek. Az öreg meg volt elégedve: — Helyes, helyes. Majd beszélünk róla. S azzal ment is a gazdasági udvar felé. De az ígért beszélgetésből egyelőre semmi sem lett. A birtokon meg kellett indulnia az aratásnak: az öreg reggel háromkor ébredt késő este még talpon volt s rendeleteket osztogatott. Tamás többször megpróbálta, hogy valami formában Kolozsvárra fordítsa a szót. egy vasárnap délután maga az öreg kérdezett tőle valami ilyenfélét, Tamás két kézzel kapott az alkalmon, mert remélte, hogy most ügyesen beleszőheti a maga keserves nagy dolgát is. Tamás beszélt is, beszélt s egy kínálkozó ponton ravasz fordulattal már éppen átcsúszott a Farkas uccai házra, amikor bosszankodva volt kénytelen megállapítani, hogy az öreg feje hátraesik a díványon s őmaga kényelmes horkolásba kezd... Tamás föltette magában erre, hogy nem vár többé az esetleges alkalommal, hanem legközelebb az apja elé áll s feltár előtte mindent. ,.. Ez a terve azonban csak tervnek maradt •ffyssmm vmmsmmmmmmmmmmam Ebben a pillanatban minden lehetséges, — irja a lap. — Egy másik cikkében azt az érdekes információt közli, hogy Titulescu egy Maniu— Iorga—Duca-kormány esetén biztosítani akarná a kisebbségek és a szociáldemokraták támogatását is. Egyelőre a német pártra gondolnak, azzal, hogy egy ilyen megoldás jó hatást váltana ki a külföldön. hogy a rendkívüli rendszabályoknak csak bizonyos szeszélyek kielégítése végett való életbeléptetése, végzetes azok számára, akik ezt megteszik. Nem tudjuk hányadszor igaznak bizonyult, hogy a tisztán személyes velleitásokkoz való fordulás, az ország felsőbb érdekeinek tekintetbe vétele nélkül, visszavonhatatlan módon az egész alkotmányos rezsim szétomlásához vezet. Alfonz király igy a maga feje árán tanulságos lapot irt mások számára. A cikk igy fejeződik be: — Ezekben a pillanatokban, amikor nyugati testvérünk történelme uj fejezetét irta meg, gondolatunk azok felé a tanulságok és figyelmeztetések felé kell forduljon, amelyeket száműzetése útjában mond Alfonz király. Ezekből könnyen kiolvashatjuk a következő konklúziót: egy király, aki öngyilkos lett. Német vélemény a kisebbségi magatartásról. Néhány nappal ezelőtt Hans Otto Roth dr., a Német Párt elnöke érintkezést keresett Titu- leseu dezignált miniszterelnökkel. Ennek a kihallgatásnak a következménye — úgy látszik — a Német Párt szebeni lapjának egy cikke, amelynek tartalma abból a témakörből kerülhetett ki, ami a beszélgetés tárgya veit. A Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt, az erdélyi németség vezető sajtóorganuma csütörtöki számában a politikai helyzetet analizálja. Kiemeli a helyzetnek azt az újszerűségét, hogy Titulescu a királytól teljes felhatalmazást kapott és nem valami kötött megbízást. Ez a ki tálynak azt az akaratát mutatja, hogy teljesen RAB (ARBE) SZIGET DALMÁCIA I Palace Hotel PRAHA.. Hotel BRISTOL mäIIoiMc m Teljes penzió (az összes illetményekkel és kiszolgá- fj lássál együtt) a szobák fekvése szerint Let 250-től || 390-ig. — Kérjenek ill. prospektusokat. 1 XIV. ÉVF. 88. SZÁM. szabadteret ad a politikai erfck játékának. Titulescu olyan vasakarattal és lobogó temperamentummal fogott hozzá feladata megoldásához, amelyet eddig hűvös diplomáciai tevékenysége után alig lehetett sejteni. Nyilvánvaló, hogy legutóbbi itthon tartózkodása alkalmával mostani vállalkozásának minden részleteit megbeszélték és ó most el van határozva, hogy programját keresztülviszi. A cikk azzal fejeződik be, hogy a koncentrációs kormányban való részvételre — ha igazán az összes politikai erők egyesítéséről van szó — a kisebbségeknek is határozott joguk van. Az országban négymillió kisebbségi él, ami az összlakosságnak körülbelül egynegyede és igy az igény teljesen jogosult s emellett, hogy a kisebbségek ki is tartanak s azt érvényesíteni akarják, mihelyt arra az idő megérik. A német lap cikkírója úgy látszik egészen elhitte, hogy tökéletes koncentráció őszinte megalakításáról van szó és ebből a hiedelemből táplálkozik a véleménye. Mi nem láttuk ilyen optimisztikusnak a jelenségeket s a kilátásokat rezerváltan igyekeztünk mérlegelni, iiiimniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiuiiiiiiiiiinii)mmiiiniuii,RtiiiiiiDiiiiiiHiiiitHniiL.i(ii(]iiiiiimiiit]iiiiiiiimi] Bibescu herceg repülőgépe Hátsó- Indiában lezuhant (Kolozsvár, április 17.) A külföldi távirati jelentések között egy londoni sajtótávirat azt közli, hogy a román Bibescu herceg a francia Le Bourget-ból repülőgépen indult Hátsó-Indiá- ba. A francia-gyarmati Saigon felé haladva a gép Alakabadnál lezuhant, felrobbant és elégett, a herceg azonban megmenekült az életveszedelemből, a repülőgép másik három utasa odapusztult. Bukarestből a hírre vonatkozólag azt jelentik, hogy a szerencsétlenség hirének megerősítése megérkezett. A különböző táviratok azonban az eset lefolyását ellentmondóan közük s a részleteket igy nem lehet tudni. Tény az, hogy Bibescu herceg súlyosan megsebesült. __ híján feladatták a házassági hirdetést, sőt Halmy Tamás nagy bujában maga is kézrejárt a megszerkesztésében s tudva van már, hogy három nappal később megjött a Felhő Klári kolozsvári távirata. Tamás nem mert hinni a szemének: lehetetlennek tartotta, hogy Klári megengedjen magának ilyen tréfát... Közben pedig megnyugtatást próbált keresni magának s arra gondolt, hogy talán más valaki akarja ugratni, de azok után, hogy legutóbb elhallgattak a levelei s hogy Klári már előzőén is értesítette az iglói útról, — azokután nem tartotta olyan valószerűtlenek. A hirdetésben tisztán ott állt a falu neve: Zehernye... No egyéb sem kell most, csakhogy egy ilyen hirdetés után állitson be hozzájuk a kisleány, különösen miután híre ment a környéken is, most toporzékolna csak az öreg, nincs elég baja anélkül is... És Halmy Tamás végső szorultságában egy ötletre határozta rá magát s az ötlet sikerült is: Omodét levette a lábáról, mindennel, csak őszinteséggel nem, maga helyett pedig, hogy gyanút ne keltsen, az ügyefogyott Csopakot állította be. Csak egy-két napot akart nyerni ilyenformán s azt is tudta, hogy közben nagyon-nagyon kell majd vigyáznia Klárira is, ha csakugyan betoppanna a kisleány. Ilyen meggondolatlanságot az utolsó pillanatban nem akart komolyan föltenni róla, de az utolsó pillanatban a kilenc- órás vonatról mégis csak eléje ugrott a kis menyasszony: — Hát igy akartunk házasodni, békás? Na, majd adok én neked! De mikor meghallotta, begy ezúttal némi ügyetlenséget követett el, síit,j kezdett s később is, amikor Tamásnak sikerült elcsititania, még egyre szipogott az utón. Már a faluba értek, éjjel volt s Klári szepegve fordult a fiúhoz: — Ez a házatok? — Ez, kedves. Holnapután majd bevezetlek. — S mért nem ma? (Folytatjuk.) Előtérben a személyiségek kormányának terve A legujább hirt a helyzetről az Universal péntek esti 8 órai különkiadása hozta. E szerint az uj kormány végleges megalakulása pillanatok kérdése ienne. A kormányban a következő személyek vennének részt: TITULESCU, IORGA, ARGETOIÁNU, MANOILESCU, GARO- FLID, MEHEDINTI egyetemi tanár, ZÄUCEANU, HATIEGANU, BOBÜ$ besszarábiai politikus és Pavel KÄDULESCU. Spanyolország felé fordul a figyelem meg, mert ahogy mentek a napok, ő maga egyre kijjebb tologatta a föllépés időpontját- De ugyanakkor rájött, bogy a dolgát ott rontotta el, mikor az első este őszintén be nem számolt mindennel. Mertha ma, csaknem három hét után rukkol ki vele, már azzal is bolhát ereszthetne az öreg fülébe, hogy miért nem 6zólt azonnal, mi takargatnivalója volt eddig is? Néha arra gondolt, hogy beleavatja az édesanyját, az édesanyja viszont megijedhetett volna, ezt pedig nem akarta Halmy Tamás... Mégis nem maradt hátra egyéb, mint férfiasán kiállni a placcra! Persze, könnyű ezt igy kiokoskodni, de amikor arról lenne szó, hogy most már igazán tessék kiállni, akkor ebédután szépen ledülünk a díványra s azt mondjuk rá: majd holnap! Holnap azonban Halmy bácsi ismét el van foglalva, százfelé ráncigálják a részmuukások, a botosgazda, a kocsisok, megint a pásztorfiuk közt kell igazságot tenni, most a cséplőgépet szállítják a kazalak közé, mert két nap óta behord- tak minden termést s azalatt minden nappal egy uj nap múlik el... Kolozsvárról pedig jöttek a levelek, de erről nem tudott senki, mert Tamás jólábon volt a postamesterrel s minden délben maga ment le a postájáért... S Klári leveleire mentek a szerelmes válaszok: hogy milliószor öleli, itt most rettentő a forróság hogy ősszel majd újra megcsókolhatja a drága kezét... De az utolsó napokban elmaradoztak a Halmy Tamás levelei: Klári jelezte ugyanis hogy legközelebb Iglóra indul, Gyurka nem jöhet vele, tehát utazzon eléje Tamás •. > Tamás itt már vakarta a fejét s azt mondta rá: — Az ördög vitt volna el engem, holnap már csakugyan megállítom egy szóra a fatert! Persze ismét csak nem állította meg a fatert, ahelyett azt az ügyetlenséet követte e! hogy nem irt Klárinak, mert egyelőre alaposan meg akarta hányni a meghányanőókaí. S ekko: történt, hogy Tarján Laeiék jobb mulatság
