Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-13 / 84. szám
F OCÍF. ff/. 04. #j»*, 1 A francia hegfemóiila ellen revíziós mozgalmai szervezlek Német országban A* angol lapok is a hegemónia letöréséről írnak — A trianoni, saintgermaioi és Versailles! szerződések s a kisebbségi egyezmény a revíziós liga drezdai gyűlésének határozatában (Berlin, április 11.) Németországban meg indult az úgynevezett revíziós liga szervezése s az első nagyobb nyilvános gyűlést most tartották Drezdában. Nem érdektelen, hogy ugyanakkor, amikor a drezdai gyűlésen a francia politika hegemonikus törekvéseiről beszéltek, ugyanakkor londoni angol lapok is a hegemonikus törekvésben látják magyarázatát az osztrák-német vámunió elleni francia akciónak. Több angol lap élesen állást foglal a franciák magatartása ellen, viszont más angol lapok Curtins német külügyminiszternek olyan nyilatkozatát közük, amely német-francia vámunió lehetőségét pendíti meg. Gyakorlati jelentősége azonban e nyilatkozatnak nincsen, mert Curtius külügyminiszter legjobban tudja, hogy a franciák félnek ennek a vámuniónak még a gondolatától is. Az angol sajtót idegessé tette Dou- mergue nyilatkozata. Londonból jelentik: A Times szerint Dou- mergue nyilatkozata a leszerelési konferencia előtt rendkívül nagy mértékben megmerevítette a helyzetet. A Daily Express vezércikket ir A francia pszihcózis cimen s ebben élesen irja, hogy Franciaország nem képes haragját féken tartani, amiért Németország és Ausztria közeledni mernek egymáshoz s ezzel keresztülhúzzák a francia hegemónia terveit. Anglia közvéleménye ezzel szemben szimpátiával fogadta a német lépést. A cikk igy fejeződik be: — Franciaország kezében tovább csattog az ostor s az a kérdés, hogy ezt vájjon meddig fogjuk még tűrni. Curtins a Népszövetség bnkását jósolja. Curtius német birodalmi külügyminiszter angol lapok berlini munkatársai előtt tett nyilatkozatában felvetette a francia-német vámunió gondolatát. Kijelentette, hogy a birodalmi kormán^ szívesen látná az ezirányu tárgyalások megindulását és örömmel fogadná, ha a tárgyalások eredményre vezetnének. A leszerelés kérdéséről szólva Curtius hangoztatta azt a meggyőződését, hogy egyszer már véget kellene vetni annak a komédiának, amelyet több mint. egy évtized óta e téren folytatnak. Ha a jövő februári világkonferencia is eredménytelen marad, ez a Népszövetség bukását fogja magával hozni és uj háborúba dönti Európát. A német—magyar—osztrák sorsközösséget propagálta a drezdai gyűlés. A trianoni, saint-germaini, versaillesi béke- szerződések revíziójának propagálására alakult német liga, pénteken este Drezdában nagy nyil vános gyűlést tartott, amelyen a liga szervezője Reidl Rudolf, a propaganda osztály vezetője számolt be az eddigi szervezési munkálatokról. Utána Funetki dr., volt szász miniszter tartott nagy beszédet, amelyben hangoztatta, hogy Franciaország, az Európa feletti hegemóniát akarta ezekkel a békeszerződésekkel biztosítani, de, hogy azok mennyire nem Európa megbékól- tetésének ügyét képviselik, arra jó példa az az állásfoglalás, amelyet az osztrák-német vámunió ügyében foglalt el, éppen Franciaország. — Feltétlenül szükséges, — mondotta —- hogy állandóan foglalkoztassuk a müveit világ lelkiismeretűt a revízió gondolatával. A mozgalom a népszövetségi ligákon keresztül is jelentős hatalmi tényező lehet. Megnyílt ez nj szálloda Bucure^tl NEW-YQRK Grlvitei 143 és „HOTEL MARNA“, Buze$tl 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szobák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140-160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés; gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amely először is azt állapítja meg, hogy, a békeszerződések állandó európai veszedelmet rejtenek magukban. A liga minden eszközzel ébren akarja tartani Európa szunnyadó lelkiismeretét, a szerződések revíziójának állandó követelésével. Felhívást intéz a Németország határain belül és kívül élő németséghez, hogy minden magatartásában a kisebbségi öntudatot ápolják. Felkéri Németország és Magyarország kormányait, hogy a népszövetségi egyezmény alapján követeljék az 1919. évi kisebbségi egyezmény határozatainak megvalósítását. Ezeket a szerződéseket az utódállamok annyiszor megsértették, hogy a Népszövetség ellenőrzésének semmiképpen nem szabad szünetelnie. A liga elhatározta, hogy működési körét egész Németországra, annak legkisebb falujára is kiterjeszti. Felhívja valamennyi nemzeties, hazafias érzületü társadalmi és tudományos egyesület szervezetét, hogy zárt sorokban álljon a szervezet mögé. A német, magyar, osztrák sorsközösség hangoztatásával a liga népmozgalmat akar megindítani és ezt addig akarja ébren tartani, amig a revízió kivívása nem sikerül. Ríewyorlíi lapok fantasztikus fairét szerint; Miklós la er cég1 perszonális unióról tárgyait Magyarországon (Newyork, április 11.) Az itteni lapokban Miklós román királyi herceg legutóbbi budapesti látogatásával kapcsolatban olyan hírek jelentek meg, hogy a látogatás a magyar-román perszonáhniió kérdésével lenne összefüggésben. A perszonál unió megvalósulása esetén Károly román király lenne az egyesitett területek ural kodója. Hasonló találgatások keletkeztek Sixtus pármai herceg látogatásával kapcsolatban is. A herceget a newyorki lapok szerint Briand küldte volna Magyarországba. Budapesten legilletókesebb helyen határozottan kijelentik, hogy ezek a hírek merő kombinációk, amelyek mindig felröppennek, ha idegen vendége van Budapestnek. ___ — Meg, Klárika .. • Vagyis, hogy ezekután csak — akartam. Azóta, hogy először beszéltem magával, egyszer sem láttam magát, de a száz szerelmes gondolatommal százszor megöleltem mindennap. Bolond voltam, Klári, ezt most már készséggel megállapítom, de én úgy gondoltam ... Én úgy gondoltam, Klári, hogy egyszerűen megkérem magát s őszre már a feleségem lesz... Ej no, ostoba voltam!... Felejtse el, Klárika... Jöjjön, hazakisérem... Klári szótfogadva megindult az oldalán s a kapuig szót sem szóltak egymáshoz. A kapu előtt aztán megállt Halmy Tamás s mintha mi sem történt volna, udvariasan megemelte a kalapját: — Jó éjt, Klárika! A leány visszanézett rá. A szeme szomorú volt, kicsit könnyes is, de a szája körül tartózkodó, félénk mosoly játszadozott már. A kezét nyújtotta: — Nagyon meglepett... Ne vegye rossz néven, ha, most nerq mondhatok semmit, de este van, á? uccán vagyunk... Maga jó fiú s meg fog érteni-.. Ne nézzen rám olyan sötéten, — s itt már szabadon mosolygott, — mert még azt fogom hinni, hogy meg akar verni valakit.,. Jöjjön fel holnap délután. Várni fogom. Tamás... Rámosolygptt a fjura s eltűnt a kapun, Halmy Tamás pedig igy szólt magához: — Megijedt a kislány, de azért rendben vagyunk, mert a keresztnevemmel búcsúzott el. Hazasietett s a háziasszonyát megkérte, hozasson azonnal három liter bort. Közben levetkezett, mert tikkadt meleg volt, leült az Íróasztala mellé s miután a szobalány azt az izenetet hozta, hogy Fehér Gyurka urék még mindig nem jöttek haza a gyakorlatról, Halmy Tamás egymagában kezdett lumpolni. Először arra gondolt, hogy igy szólóban unalmas lesz s ezért uj utasítást adott a szobalánynak, hogy menjen ki az uecára s hozza fel onnét a legelső embert, aki szembe jön vele, de a lány azzal jött vissza, hogy tiz óra elmúlt már s a kapu be van zárva. — Köszönöm, Annus. Tudja, ma elkvatev- kázgatok keveset, mert ma lettem doktor. — Az urfi doktor lett? — csodálkozott a leány. — Doktor. De inni muszáj azért is, mert úgy el vagyok keseredve, mint a Dohay-féle brindza. No, menjen csak aludni, Annus. A leány elment, tiinődözve, hogy milyen lehet a dohai brindza keserűsége. Tamás pedig nyakaim kezdett, egyenletes, kimért tempóban s kint hajnal derengett már, mire elkészült a három üveggel. De akkorára ő is úgy ki volt készítve, mint a vendégoldalrud. ... Ahogy felnyitotta a szemét, a nap a túlsó hpz falára sütött már, tehát délutánnak kellett lennie. Halmy Tamás az órájára pillantott s ijedten vette észre, hogy majdnem három óra... A feje nehéz volt és zúgott s lassan gondolkozni próbált, hogy mi is történt vele alapjában? De csak pillanatok múlva kezdett ébredezni a tegnapra... A szigorlatnak megörült, visszaemlékezett, hogy erről idejében tudósította az apját is, később azonban valami más is motoszkálni próbált benne. Igen... azazhogy... Persze... persze..* Tegnap este elmondta a Fehér-kisasszonynak, ami négy hét óta feküdt a szivén... Persze, hogy úgy van...A kisasszony viszont arra kérte, hogy ma délután látogassa meg őket... Fellélegzett: — Valahogy csak lesz... Fürgén ugrott ki az ágyból s fejét a hideg lavórba mártotta-.. Egy óra múlva pedig jókedvűen, fütyörészve sétált el a Farkas ucca felé... Ezt a jókedvet azonban nem szabad komolyan venni, mert Halmy Tamás igazság szerint okkor már szorongani kezdett s minden lépéssel nagyobb lett a szorongása. Hiába áltatta magát, hogy ennek úgy is el kellett következnie, hogy komikus itt minden okoskodás, mert elvégre a leányt vagy megkapja vagy nem, — hiába magyarázta meg magának tiszta ésszel és hidegen, hogy ez mindig igy volt, mióta szokásba jött, hogy a feleségnek előbb menyasz- szonynak kell lennie s hogy a menyasszony sem lesz magától, hanem menyasszonnyá is kell tenni a leányt, aminek viszontag bizonyos előirt formái vannak, egye meg a fene!... Hiába... Halmy Tamás annyira nem volt magánál, hogy az utolsó pillanatban azt sem tudta már, mikor és milyen körülmények között jelentette be magát Fehér Kláriéknál? De ezúttal szerencséje volt, mert Klári egyedül fogadta. Szobájában várta a leány, a varrógépe fölé hajolva s a gép fölött csak olykor-olykor tekintett ki az ablakon, mely pontosan a kertjükre nyilott... Ott ült Klárika és ahogy belépett a fiatalember, felnézett, hátrafordult, de nem állt fel, hanem megint babrálni kezdett maga előtt, aztán csöndesen visszaköszönt: — Isten hozta! Foglaljon helyet! (Folytatjuk.)
