Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-01 / 74. szám
S7F. gr9. yi. SZÁM. ' I Mi Itt a sajtó-guillotinj Hogy akarja flsicii Hitesei megfojtani a szabad kritikát ? A sajtótörvény-tervezet a parlament előtt (Bukarest, március 30.) Amint ismeretes, a kormány pénteken a kamarában úgy az ellen zék, mint még a saját párthiveinek is a legna gyobb meglepetésére váratlanul beterjesztette a sajtótörvényt, amely ellen a legélesebb kampány indult meg az egész bukaresti sajtóban. A legújabb hirek szerint különben a parlament ebben az ülésszakban a javaslatot nem is veszi tárgyalás alá. Az alábbiakban ismertetjük a javaslat némely intézkedéseit: Eltiltás a pályától. Az első szakasz leszögezi, hogy a gondolatoknak, nézeteknek, eszmékben, szóban, írásban rádió optikai, vagy fonétikai utón való terjesztése teljesen szabad s azért a felelősséget a második szakasz szerint a szerző, az igazgató, a szerkesztő, a kiadó, a nyomdász, vagy az impresszárió viseli. A tizennyolcadik szakasz ál lapítja meg, hogy ki lehet valamelyik időszaki lap tulajdonosa. Az illetőnek román állampolgárnak kell lennie, az országban kell laknia s teljes birtokában kell hogy legyen polgári és politikai jogainak. Érdekes a huszonnegyedik szakasz, amely megállapítja, hogy azok, akik titkos vagy bizalmas állami okmányokat vásároltak, vagy szereztek meg, nem lehetnek többe újságírók, a felelősséget pedig az a köztisztviselő viseli, aki az illető okmányt kiszolgáltatja. A helyreigazitási jog. A huszonkettedik szakasz a helyreigazitási jogot szabályozza, a magyar sajtótörvény szerint, ahogyan Erdélyben érvényben van, Eltérés az, hogy a javaslat szerint a helyreigazitó közleményt portarel, vagy a közjegyző utján kell beküldeni s nem közlés esetén a törvényszék döntését a táblához is meg lehet felebbezni, a tábla harminc napon belül dönt. A végleges Ítélet után minden késedelmezési közlési napért ezer lej kártérítés követelhető. Szószátyár depntátok öröme. A huszonhetedik szakasz a parlamenti tárgyalások közléséről intézkedik. Az a tény, ha egy szónoknak rosszakarattal olyan szavakat tulajdonitanak, amelyeket nem mondott, vagy egyes szónoklatok fontos részeinek szándékos kihagyása jogot ad az illetőknek arra, hogy az elnök utján felhívják a felelős igazgatót vagy szerkesztőt arra, hogy a szónoklatot teljes formájában közölje.“ Külföldi lapok. A huszonkilencedik szakasz a külföldi lapoknak az országban való behozataláról szól Minden lap szabadon behozható, amit a belügyminiszter javaslatára a minisztertanács nem tilt ki s e tilalmat a hivatalos lapban közzé nem teszi. Pénzbüntetés-zuhatag, a végtelenségig. börtön A további szakaszok a törvény ellen vétők kiszabott szankciókra vonatkoznak. A harmincadik szakasz 3000 lejtől 10.000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti azokat, akik különböző bejelentési kötelezettségeknek nem tesznek eleget. A harmincegyedik szakasz szerint két évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel és 40.000-től 100.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető az, aki valamilyen közlési utón, vagy beszédben, énekben, előadásban, kiabálás vagy bármely más módon felségsértést követ el. Ugyanilyen büntetést kap az, aki megsérti az uralkodó alkotmányos tekintélyét, a dinasztia alkotmányos jogait, valamint, aki a kormány tetteiért az uralkodót teszi felelőssé. A következő szakasz 1—4 évig terjedő börtönnel és 20.000 lejtől 60.G00 fejig terjedő birsággal bünteti, aki a trónörö- Jfőst, vagy valamely idegen állam fejét sérti jneg. A királyi család tagjai ellen elkövetette^ becsületsértést 1 évtől 3 évig, illetve 10000 lejtől 50.000 lejig büntetik. Egy évtől két évig terjedő börtönbüntetés és 10.000 lejtől 40 000 lejig terjedő pénzbüntetés jár ki valamely külföldi állam diplomáciai képviselője ellen elkövetett becsületsértésért. Az, aki a büntetőjogba ütköző cselekedet elkövetésére izgatott valamely közlemény utján, egy évtől 3 évig és 5000 lejtől 20.000 lejig terjedő büntetést kap. Az alkotmányos kor- inányforaa megtámadása, katonai titkok köz- hirrétevése és az ismeretlen katona emlékének megsértése 1 évtől 4 évig terjedő büntetést éí 10 000 lejtől 50.000 lejig terjedő bírságot von maga után. Ugyancsak több évi büntetést kap az is, aki a poigári vagy katonai törvények iránti engedetlenséget propagálja, vagy a közerkölcs elleni közléseket hoz nyilvánosságra. Egytől három hónapig terjedő büntetéssel ét 2000 lejtől 10.000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik Azokat, akik bírósági költségek fedezésére aláírási iveket nyitnak, vagy terjesztenek s azokat, akik rosszhiszemü- leg az állam általános érdekeit illető hamis híreket vagy Információkat közölnek, vagy akik egy elhunyt emlékét sértik. A rágalmazást hat hónaptól két évig és 15000 lejtől 50000 lejig terjedő büntetéssel, mig a becsületsértést három hónaptól 1 évig és 15.000 lejtől 50.000 lejig terjedő büntetéssel sújtja a törvény. Bebizonyított állítás nem rágalmazás. A negyvennegyedik szakasz ngy intézkedik, hogy egy hónaptól három hónapig terjedő büntetéssel és 2000 lejtől 10.000 lejig sújtandó az, aki a közönség megtévesztésének, vagy az állítólagos aláíró megcsúfolásának szándékával egy más egyén neve alatt, annak beleegyezése nélkül, közöl bizonyos közleményeket, valamint az is, aki fényképeket állít össze' olyan módon, hogy az az illető egyént közszégyennek tenné ki. A megrendelt cikk. A negyvenkilencedik szakasz a szerzőség fogalmát határozza meg és szerzőnek mondja azt is, aki egy cikknek a megírását megrendeli. Az a szerkesztő, vagy igazgató, aki strohmant jelent be, vétséget követ el s 10.000 lejtől 50.000 lejig büntethető. Sajtópörben bizonyítási eljárást nem enged meg a javaslat az uralkodó, a trónörökös és az uralkodóház tagjai és a külföldi államok képviselői ellgn elkövetett sajtódeliktum esetében. Elkobzás! a falusbiró kezében A további szakaszok a sajtórendészeti hatósági eljárásokról intézkednek. Ez eljárásokat a falvakban a polgármester, városokban a rendőr- hatóság állapítja meg, ez veszi fel a jegyzőkönyvet és azt három nap alatt átküldi a bíróságnak, egyben pedig elkobozza az illető közlemény szerzőjének hivatalos igazolványát. Az ítélet elleni felebbezés, az Ítélet végrehajtását nem befolyásolja. Csak felhatalmazás alapján. Az uralkodóház tagjai, a külföldi követek, a koi-mányforma, az állam rendje ellen való közleményekről a kormány intézkedik és a kormány indítja meg a bűnvádi eljárást is. Bűnvádi eljárás közhivatalnokok részéről csak az illetékes hatóságok felhatalmazása alapján indítható meg. A kamara vagy a szenátus elleni rágalmazás vagy becsületsértés esetén a felhatalmazást a kamara, vagy a szenátus elnöke, a miniszterek ellenieknél a miniszterelnökség s a hadsereg, s a csendőrség ellenieknél a hadügyminisztérium adja meg. Egy köztisztviselő elleni rágalmazásnál az eljárás megindítását a tisztviselő közvetlen felettes hatósága adja meg. Az ötvennyolcadik szakasz szerint a Sajtóvétségekben esküdtszék Ítélkezik az uralkodóház, a diplomáciai testület elleni rágalmazás, becsületsértés eseteit kivéve, amelyekben a törvényszék az ileltékes. Gyorsított eljárás. A sajtóvétségek elleni Ítéletek ellen öt nap a felebbezési idő s a felebbezési fórum harminc nap alatt tartozik kimondani ítéletét. A végleges Ítélet az elitéit költségén a kihirdetéstől számított öt napon belül közlendő az illető időszaki lapban. A sajtóvétségek két év alatt, a sajtókihágások pedig hat hónapon belül évülnek el. A befejező intézkedések szerint a törvény alkalmazandó a folyamatban levő sajtóperekre is. Egész Kolozsvár got a I f tanul ja £2s*. Kés«' cea 1 sz. alak! (Renner palotával szemben). az tudja On hol? Bejárat a kapu alatt! Hői mM szünet Hűi Habit szilt Hűi casfaia szeszt Férfi ü;tiny szászt nagy tételben érkeztek raktárra, itt még nem létezett ©lesó árakban. QfőasőíSJön isieg árainkról!! ahová r ssiaagsa m