Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-01 / 74. szám
BUDAPEST TAXA POSTAID f’tA- TTTA IN I-TMJSKAjR No. •H2BA -927. ELÚtLIJEiÉS KF.I.Fm.lWlW : l ívre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 le], egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Uniril (Főtérj A , Telefon; 5-08, 6-91. XIV. évSolyam 74-ik szánj ELŐFIZETÉS MAGYABOBSZAGON í 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. '«r VOICU NITESCÜ TÖRVÉNYE Ez a kormány a meglepetések kormánya. Törvénytervezeteit gondosan eltitkolja, eszébe se jut, hogy a szaktestületeknek megmutassa, tanácsot kérjen tőlük, ellenben azon az elvi alapon, hogy a kormányfórfiaknak mindent jobban kell tudniok, váratlanul szokta beterjeszteni a miniszteri zsenialitásnak legfrissebb bizonyítékát. Ez történt a sajtótörvény javaslatával is. Ez a törvény is — mint minden sajtótörvény, — azzal az obligáttá vált bevezetéssel kezdi, hogy a gondolat terjesztése teljesen szabad és utána a paragrafusok legraffináltabb csűrösével és csavarásával állitja fel azoknak a „kivételekének légióját, amikor a papiroson levő sajtószabadságért évekre szóló börtönbüntetések és súlyos pénzbüntetések járnak ki annak a vakmerőnek, akit megtévesztett a sajtótörvény első mondatának farkasverme. Sajnos, mi nem vagyunk sem politikusok, sem képviselők és igy nem lehetünk abban a helyzetben, hogy egyszeri áttekintésre kimerítő kritikát mondjunk a tervezet fölött. Pedig sietnünk kell, mert ahogy mi a kormány gyorstalpaló rendszerét ismerjük, nehány nap múlva már minden szavunkért bírói eljárás, börtön és kártérítési kötelezettség fenyeget. Rövid és futólagos áttekintésre azonban néhány elrettentő példával mégis tudunk rimlgái ni. Az úgynevezett 27-ilc szakasz nem kevesebbel fenyegeti a lapokat, mint azzal, hogy. a jövőben a képviselők fogják Írni az újságokat. Eszerint ugyanis az a lap, amely valamelyik szónoknak olyan szavakat tulajdonit, amelyeket nem mondott, vagy egyes szónoklatok fontosabb részeit szándékosan kihagyja, köteles a kamarai elnök felhívására a szónoklatot egészében közölni. Szép kilátások! Erre csak az lehet a válasz, hogy a lapok egyáltalában óvakodni fognak közölni a szószátyár képviselők «rációit. Vigyázat, képviselő urak, a fegyver hátrafelé is elsülhet! Pénzbírság mindenre. Bejelentési kötelezettség elmulasztása: háromezer lejtől tizezer lejig terjedő pénzbírság. Felségsértés: öt év, negyventől százezer lej. Börtön és pénzbüntetés a külföldi állam diplomáciai képviselőinek megsértéséért, rágalmazásért és becsületsértésért ismét súlyos börtönbüntetés és pénzbüntetés Csakhogy azt már tudjak, hogy a legnotóriu- sabb szélhámos és panamista is megrágalma- zottuak tekinti magát, ha igazat Írnak róla. Végül, ami a legsúlyosabb, a sajtótörvény visszaható erejű és a jelenlegi sajtóperekre is vonatkozik. Voicu Niteseu miniszter ur: ez ta Ián csak nem védekezés azok ellen az ujságeik kék ellen, amelyek az ön hevenyészett és a saj tót guzsbakötni akaró törvényjavaslatát fogják méltó kritikában részesíteni? Ez azonban nem fog visszatartani bennünket attól, hogy alaposan és félelem nélkül elhúzzuk a port ezen a tör- yénytervezeten, amely sohasem volt időszerűtlenebb, mint a panamák és korrupció virágzásának korszakában. az uj szálloda Bucure§ti NtW-YORK Grivitei 143 és „HOTEL MARINA“, Bázeli 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szobák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. Európa legmagasabb telefontarifájának a felemelését határozta el a minisztertanács A rokkantak nyugdijának törvényét halogatják Angheiescu kirohanása a kisebbségek ellen (Bukarest, március 30.) A kamara hétfő délelőtti ülésén dr. Lupu előterjeszti interpellációját a telefontársaság tarifaemelése tárgyában. Felolvassa a többi európai ország telefontarifájáról szóló kimutatást és bizonyítja, hogy a mi tarifánk a legmagasabb. A közlekedésügyi minisztérium illetékes bizottsága elutasitotta a telefontársaság tarifa emelési kérését, mire Raducanu miniszter a bizottság megkerülésével egyenesen a miniszter- tanács elé vitte és el is fogadtatta a tarifaemelést. A miniszter félrevezette a minisztertanácsot. Raducanu: A felemelt tarifa nem lép most érvénybe, csak klór, ha majd a modern felszerelések oszA.i^őltelcek. Lupu: Akkor miért publikálták a tarifát most és olyan sürgősen a hivatalos lapban? A miniszter a bűnös és ezért bizalmatlansági indítványt fog ellene beterjeszteni. Ha a kormány Raducanuval szolidaritást vállal, akkor ő is felelős lesz ezért az indokolatlan állami árdrágításért. D. R. loan Résen: Sajnálja, hogy a telefontársaság koncessziójának parlamenti vitája alkalmával kifejtett aggályai olyan hamar valóra váltak. A minisztertanácsnak nem lett j volna szabad ebben a kérdésben ilyen elkamar I kodottan dönteni. Délután Cosma kormánypárti az erdélyi agrársórelmek ügyében intéz közlést a földmi- velcsügyi miniszterhez. Sajnálattal látja, hogy még a régi rezsim idejéből származó agrársérelmeket sem hajlandók orvosolni. Különösen Aradmegyéből kapott sok ilyen panaszt. Mlrescu szocialista közli, hogy a Le Maitrg bukaresti gyár mintegy nyolcvanmillió lejjel károsította meg az államot. Pamfil Seicaru bejelenti, hogy a brassói repülőgépgyár működéséről interpellálni fog. Lupu dr. ismételten kéri, hogy minél előbb vegyék tárgyalás alá a volt osztrákmagyar hadsereg rokkantjainak nyug- dijáról szóló javaslatot. Wilier József, magyarpárti képviselő ugyancsak ezt indítványozza. Elmondja, hogy erre a törvényre már nagyon régen szükség lett volna. Nem engedhető meg, hogy amikor a kamara fontos, vagy kevésbé fontos törvényekkel egész üléseken át foglalkozik, ilyen fontos javaslatokat elhanyagoljon. A kamara végül megszavazza a Mezőgazdasági Földhitelintézet felállításáról szóló törvényt is. A ssesiátes ülése A szenátus délelőtti ülésén a dicsőszentmár- toni robbanóanyaggyár létesítéséről való javaslat fölött Gyárfás Elemér és Manoilescu miniszter éles polémiába keveredtek. Gyárfás beszédét, amelyben kritikában részesítette a javaslatot, holnapi számunkban ismertetjük. A szenátus a javaslatot megszavazta. Ezután a főiskolai oktatásról szóló javaslatot veszik elő. Angheiescu volt miniszter élesen kritizálja a javaslatot, amelynél nem vették figyelembe az egyetemi tanárok propozicióit. — Pedig — mondotta, — az egyetemi tanács áll annyira hivatása magaslatán, mint a szenátus. Nagy zaj tör ki, Mihaiescu szenátor az emelvény elé rohan és a kvesztorok vezetik vissza a helyére. Angheiescu hangoztatja, hogy az egyetemek tulnépesek, ami ugyancsak Costachescu hibája, mert megkönnyitette a bakkaleureátust. Az ő idejében negyven százalék ment át csak a vizsgán, a Costachescu éra alatt 50—51 százalék. Costachescu azzal védekezik, hogy a bakka- laureátust főleg azért könnyítette meg, hogy véget vessen a kisebbség folytonos panaszainak. Angheiescu egy másik panasza az, hogy az ifjúság főleg az elméleti pályákra tódul, ami nem is csoda, hiszen Costachescu 55 szakiskolát szüntetett meg. Costachescu: Csak olyanokat szüntettem meg, amelyben több volt a mester és a tanár, m int a ns***<**-< r!LóL-<--LAngheiescu különösen a szászvárosi szakiskola megszüntetését sérelmezi. Crinciu szenátor segítségére siet Costachescn- nak. Rámutat arra, hogy különösen Erdélyben a szakiskolák minden reális alap nélküliek. Angheiescu: Növendékeket kellett volna keríteni oda a parasztság köréből, nem pedig megszüntetni az iskolát. Szigorítani kellett volna az egyetemi felvételi rendszert, ehelyett azon- bau eltörölték a felvételi vizsgát. Az eredeti javaslatban benne is volt a felvételi vizsga, de ekkor jött Sándor József szenátor ur s a miniszter kénytelen volt meghátrálni előtte, pedig ez a románság háttérbeszoritását jelenti, hiszen, a kisebbségi iskolákban a növendékek 90—100 százaléka is átmegy, mig az állami iskolákban legfeljebb csak hatvan százalék. Sándor József: Ennek meg van a maga lélektani oka. Angheiescu: No, arra kiváncsi vagyok. Sándor József: A magyar rezsim alatt a román diákok szorgalmasabban tanultak talán, mint a magyarok, mivel nehezebb volt az érvényesülésük. Most fordítva van a dolog. Az élet nehézségei nagyobb szorgalomra kényszeritik a magyar diákokat. A\nghelescu: Hagyja csak kedves Sándor, erre igazán nem lehetett ezt visszavezetni, hiszen a románok értelmesebbek is, szorgalmasabbak is, mint a magyarok. A szenátus derültséggel fogadja Angheiescu kiszólását.
