Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-11 / 57. szám
ivepv» TAXA POŞTALA FLA« TITA IN I~ 'ME RAR No. 2425ft—927. Cliăj-KoioMSvin 1931 mir das 11. Sx^fdlsi ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I 1 évre 1200 lej, félévre 600* lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. • Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Teleio-.: 5-08, 6-04. XIV. évfolyi ...a 57-ík szám ELŐFIZETÉS MAGTABORSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. ! Egyes szám ára 20 fillér.  király térte I© a Hameii Naţionala ellenállását A király eISío©saáí®tt.a állásából » Imnkkornián^t ©gy ie!e|ilex5 távirat miatt — A bank forradalma megítélt, ti© a kölcsönt még nem Írták alá A kölcsönügy nehéz akadálymenetében az utolsó futamok izgalmas jeleneteket tartalmaztak a romániai közvélemény számára. A bukaresti izgalom számára lázfokozó eseményként hatott a jegybank kormányzójának hirtelen elcsapása. A miniszterelnök a király előtt felmutatott egy leleplező táviratot s az uralkodó nyomban aláirta a királyi rendeletet, amely Burileanu bankkormányzót eltávolítja a Banca Naţionala éléről. Amilyen izgalmas a Banca Naţionala forradalmának a lefejezése, éppen olyan érdekes volna biztosan tudni, hogy mi van a kölcsönnel. Párizsi közvetlen jelentések szerint is, meg van a kölcsön, az aláírásról azonban néin jött még hétfőn estére meg a várva várt jelentés. Hogy mi volt annak a táviratnak a szövege, amit leleplezésnek szánt a miniszterelnök az uralkodó számára, nem tudhatjuk. Amint nekünk feltűnő volt, hogy a román jegybank külön utakon keresi az érintkezést a francia jegybankkal akkor, amikor a román államnak a hivatalos megbízottai • Párizsban tárgyalnak az állam nevében, úgy valószínűleg igen feltűnő lehetett a külföldi, érdekelt tárgyalófelek előtt is, akik előtt felmerülhetett a kérdés: hát voltaképpen ki képviseli a román államhatalmat? A kormány a király nevében is jár el, amikor garanciákat vállal külföldi szerződésben s ha a bankkormányzó tényleg dezavuálni akarta a kormányt, akkor az uralkodóval szemben is elbírálásra alkalmas ez a magatartás. Már az ellenállás kifejlődésekor nyilvánvaló volt, hogy valaminek be kell itt következnie. Csak azt nem lehetett tudni, hogy milyen erővel rendelkezik a kormány a jegybank várába visszavonultan rezisztáló bankkormányzósággal szemben. Most, hogy az uralkodónak a cselekedete aktuálissá vált, a döntő ütközet előtt lehullott a bankforradalom vezérének a feje. A bankkormányzó mandátumát királyi kinevezés adja, a király elhatározása el is vághatja az ötesztendős mandátumnak a fonalát. A küzdelem azonban, ha ezzel el is ült, meg nem szűnt, mert a bankigazgatóságot a liberális párt hagyományos helyzeturaló politikája sokkal fontosabb párterődnek tartotta és tartja, semhogy ebből az erődből a kormány ellen újabb támadásokat meg ne kísérelne. Burileanu ugyan nem volt egészen a liberális párt embere, amikor a kormányzói pozíció megürült, történetesen Ave- reseu volt a kormányon és Burileanuval, a gazdag birtokossal s a kolozsvári Newyork-szál- loda főbérlőjével, az Averescu-párt igyekezett párthü embert bejuttatni ebbe a gazdaságilag olyan fontos helyre. Idővel azonban a liberális párt helyzete sokat gyöngült a banknál s az egyensúlyt az utóbbi időben már csak Burileanu kormányzó billentette a liberálisok javára. A fényes állásból történt kiheppentése nemcsak azt jelenti, hogy egyik párt veszített egy pozíciót s nemcsak a kölcsön bonyodalmainak az itthoni kavarodására hat ki radikális elintézésképpen, hanem a belpolitikai párterőviszonyokra messzire kihat, ha a következményekben nem kerekedik felül valami ellenhatás. . - '■> Egyik napról*« másikra uj kormányzót kapott a jegybankJlNómetországban például nem kerülhetett sor ilyen összetűzésre, mert a bankkormányzó lemondott abban a pillanatban, amint az ő felfogásával ellentétes álláspontot tett magáévá a kormány. Általában és rendesen mindenütt ez szokott történni. Hogy nálunk egészen más fejezetek alakultak ki, annak magyarázata az a belpolitika párthatalom, amit a Banca Naţionala jelentett ebben az országban. Az uj kormányzó me; van, de a kölcsön eredményeihez még olyan gazdasági politika szükséges, ami segit vala t a nv póruségos helyzeten. A bank nem adta fel álláspontját. A kormány tagjai hétfő este 7 órakor minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanács késő este még tartott és arról semmi hir sem szivárgott ki. A kormányhoz közelálló körökben úgy tudják, hogy Rist, a volt francia ellenőrző szakértő kijelentette, hogyha az ő személye volna a megegyezés akadálya a Nemzeti Bank és a Francia Bank között, a maga részéről szívesen lemondana mandátumáról. A Nemzeti Bank egyébként az uj értesülések szerint szombaton délután, még Burileanu távozása előtt, külön kurírral juttatta el Párizsba a határozatáról szóló másolatokat Popovici MihályhcT! és Aubrínbo'', Ezekben az iratokban hozták a Francia Banknak és a pénzügyminiszternek tudomására, hogy álláspontjuk változatlan. As ötfenmillió dollár számlája A bukaresti lapok már adatokat közölnek a még alá nem irt kölcsönről. Eszerint a kölcsön összege 50 millió dollár, amiben azonban benne van az az előleg is, amit a Morgan-cso- port folyósít az országnak. A kibocsátási árfolyam nyolcvannyolc és fél. A kölcsönből a kormány 10 millió dollárt a mezőgazdasági földhitelintézet felállítására fordít, más tízmilliót az utak kijavítására, ötmilliót a mezőgazdasági adósságok szanálására, egymilliárd lejt vasúti beruházásokra, míg a többiből ugyancsak a mezőgazdaságot segélyeznék. A földhitelintézet felállításában francia, amerikai, hollandi, svájci, német és svéd bankok vesznek részt. Az idevonatkozó törvény, amelyet a mult évben megszavaztak, a körülmények szerint módosítani fogják. Az utak építését a kölcsönben szereplő svéd csoport végzi, amely arra kötelezte magát, hogy hat éven belül, francia eljárás szerint, hideg aszfalttal, hatszáz kilométer utat épit. Átszervezik a kormányt. Abban az esetben, ha a kölcsön aláírása hétfőn megtörténik, a pénzügyminiszter szerdán, vagy csütörtökön már haza is fog érkezni. Visszaérkezése után, — amint Bukarestben beszélik — sor kerül a kormány átszervezésére, amikor is teljesíteni fogják a párt erdélyi szárnyának kívánságait. A király dönt. A Nemzeti Bank és a kormány közötti konfliktus, amely Bukarestben mellékbonyodalomként kisérte a párizsi kölcsöntárgyalásolcat, szenzációs fordulatot vett. Mironescu miniszter- elnök hétfőn délben kihallgatáson jelent meg az uralkodónál és panaszt emelt a Nemzeti Bank igazgatóságának egy része, főként pedig Burileanu bankkormányzó ellen. A miniszter- elnök szerint a kormányzó a kölcsöntárgyalások során hazafiatlanul viselkedett és tervszerűen szabotálni igyekezett a kölcsön megkötését. Kijelentette Mironescu, hogy abban az esetben, ha a kormány nem kap elégtételt, a maga részéről kénytelen a kabinet lemondását prezentálni. Az uralkodó biztosította a miniszterelnököt bizalmáról és még az audiencia során királyi dekrétumot irt alá, amelyben Burileanut felmentette állásából. Elfogott táviratokat mutattak be a királynak. A hir, amely a délután folyamán került nyilvánosságra, óriási szenzációt keltett Bukarestben. Azt mindenki tudta, hogy a jegybank és a kormány között előbh-utóbb kenyértörésre kerül a sor, de az események ilyen gyors lefolyására senki sem számított. Burileanu utódja a jegybank élén Constantin Anghelescu, volt belügyi államtitkár lesz, aki a délután folyamán meg is érkezett Bukarestbe. Burileanu eltávolításának előzményeiként a következőket mondták beavatottak: A Nemzeti Bank vasárnap délelőtt táviratot kapott a Francia Banktól, melyben a francia jegybank köszönetét fejezi ki a Nemzeti Banknak azért a magatartásáért, amellyel lehetővé tette, hogy a kölcsön utjából az utolsó akadályok is elháruljanak. A Francia Bank távirata nagy meglepetést keltett a Nemzeti Banknál, mert a Nemzeti Bank mindvégig ragaszkodott eredeti álláspontjához — a kormány unszolása ellenére is — hogy tudniillik nem egyezik bele a külföldi ellenőrző szakértőnek a bank mellé való delegálásába. Burileanu olyan táviratot akart válaszképpen küldeni Párizsba, amely voltaképpen deza- vuálja a kormányt. Egy táviratnak a közvetítésére a kormányt kérte fel s ebben felvilágosítást akart kérni a köszönő táviratra vonatkozólag. A Nemzeti Bank táviratát, úgy látszik, nem továbbították. Azonban egy másik táviratot közvetlenül adott fel a bankkormányzó, amit a kormány kikerülésével igyekeztek Párizsba juttatni. Ezt sem továbbította a posta, valószínűleg a kormány letiltása folytán és ez a második távirat volt az a bizonyíték, amellyel Mironescu megjelent az uralkodó előtt az audiencián, amely Burileanu eltávolításával végződött.
