Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-04 / 51. szám

’oha/ % BUUaj TAXA FOSTALA PLĂ­TITĂ IN I'-TMERAB No. 24258—927. Claj-Koloxsvdr. 1931 március 4 SzGFClâ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Levél folt a kaszárnyából Egyik laptársunk néhánysoros levelet kö­zöl, amit Buzeuból irt egy katonafiu az édes­anyjának haza, a Székelyföldre. A levél olyan, mint valami elsuttogott zokogás. A fiú pana­szol, hogy amitől úgy félt berukkolásakor, a verése megkezdődött, s hogy azt a pár sor írá­sát is csak lopva tudta elküldeni, mert magyar anyanyelven haza nem szabad levelet Írni. Nem akarunk ebből a levélből esetet csi­nálni, bár nekünk is fájdalmasan esik az olva­sása. Mégis nem akarunk az esetből sérelmet kiélezni. Emlékeznünk kell ugyanis árra, hogy mikor mult évben hasonló katonapanaszokat a parlamentben is felhoztak, a honvédelmi mi­niszter a rossz bánásmód erélyes megszünteté­sét helyezte kilátásba. És tényleg azóta ha­sonló panaszokat nem is lehetett hallani. Hogy most olyan körülményes utón, olyan eldugott és kilopott megírással mégis felsír új­ból egy panasz, annak az alkalmából csak né­mely tárgyilagos szempont elmondására aka­runk szorítkozni. Először is arra. hogy a had­sereg vezetőségét és tisztikarát mi igen magas színvonalú, nagymüveltségü embereknek tart­juk. kik a nép szellemét bámulatosan meg tud­ják érteni. Számos példa van rá, hagy a román értelmiségben a katonaemberek nemcsak hadi szaktudásukkal, de gazdasági, technikai és tár­sadalomtudományi ismereteikkel is vezetnek. Éppen azért nem is tudjuk föltételezni, hogy ezek a vezetők elfogultak lehetnének a kisebb­ségi magyar néppel és az ő fiaival szemben. Következik ebből a felfogásunkból, hogy éppen a hadsereg szellemétől mi a magunk népe javára több megértést merünk remélni, mint a szenvedélyes, gyanakvó és felfogásuk­ban elmerevedett politikusoktól. Mi a hadsereg egészséges szellemétől népünk teljes értékű megbecsülését merjük várni. Jól tudjuk, hogv a vezetők gondolkozó feje átlátja a világfelfo­gás változásait éppen a militárizmus tekinteté­ben is és a militárizmust nem öncélnak képzeli, el, s nem hatalmaskodó szervezetnek, hanem a néppel való egyezés tömegformájának. A jövőnek nem az emberekkel való ellensé- j geskedés felé kell haladnia, hanem a természet j erőinek mind tudatosabb elfoglalása és mégis-j mérésé fele A jövő hadserege a technikai hó-! ditások utján az embereket arra a közös fegye­lemre szervezi, mely az elemi csapásokkal szemben védelmet ad, vagy gyors helyreállítá­sokat végez, s igy a tömegeket a békés össze­tartás célszerűségeire neveli. Ebben a távlat­ban minden népnek is, de minden embernek is óriási az értéke, mert mindenkinek az együtt­működése fontos. A militárizmus is ebben a távlatban megkapja a maga indokoltságát, de csakis ebben és csakis akkor, ha mai formájá­ból a tömegek jólétének a célja és szolgálata felé halad. Ezt a mai kor müveit katonái mind előre látják, s bizonyára igy van ez a mi hadvezető­ségünkben is. Kell hősiességre és bátorságra nevelő intézmény, mely arra képesítse az em­bereket, hogy a levegő ismeretfenségeibe mer­jenek szállani, s a föld mélye, vagy a vizek és tüzek árja rejtelmeivel merjenek megbirkózni. Ilyen vitézségekre mindig lesz szükség. Ennek a fejlődési távlatnak a szempontjá­ból nézve a hadsereg intézményét, mi a ma­gunk kisebbségi népére is életszükségnek tart­juk. hogy a hadsereg jótevő fegyelmébe bele­szokjék, s annak népjóléti jelentőségét felis­merje és átérezze- De ilyen értelemben a had­sereg az iskolának, a jóakaró tanításnak a folytatója kell hogy legyen. És a benne való foglalkoztatás, az ottan folyó kiművelés né­pünk előtt is vonzónak és kívánatosnak kellene, hogy feltűnjék. ORSZÁGOS M^GYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telefon: 5-08, 6-94. XIV. év!oly; a 5i-£k szám ELŐFIZETÉS MAG YAK03SZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévié 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Â külföldi ellenőrzés miatt késik a kölcsön megkötése A pénzcsoport ragaszkodik az ellenőrzés meg­hosszabbításához — A pártvezérek a király asztalánál (Bukarest, március 2.) A kölcsönszerződést még nem Írták alá, végleges megállapodásról még nincsen hir, habár hétfőre várták. A hét­fői minisztertanácson várták az aláírás beje­lentését, azonban ez még nem történt meg. Dél­előtt 10 órakor volt a minisztertanács, amelyen Mironescu miniszterelnök felolvasta Popovici pénzügyminiszternek a kölcsönre vonatkozó je­lentéseit. A minisztertanács az expozé után távirati instrukciókat küldött a pénzügymi­niszternek. A külföldi ellenőrzés miatt. Az Adeveru! értesülése szerint a kölcsönről érkezett legújabb hi ' ' m’y tudják, liogv je­lenleg éles vita folyik a Nemzeti Bank mel­lett működő pénzügyi szakértővel kap­csolatban. A külföldi pénzcsoport ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi szakértő megbízását újabb két évre meghosszabbítsák, viszont ez ellen a Nemzeti Bank teljes erejéből tiltakozik. A lap úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel összefüggés­ben esetleg a kölcsöntárgyalások szünetelteté­sétől is lehet tartani. Békét akarnak a liberálisok között. A király a román pártok vezéreit egymás­után látta vendégül ebédre. Először Mironescu, mint a nemzeti parasztpárt miniszterelnöke volt a feleségével a királynál ebédre, azután Duca, a liberális párt vezére a feleségével s hétfőn Bratianu György és felesége voltak a király vendégei. Ebből a sorendből lehet következtetni vala­mire: Bratianu György pártját a király a harmadik nagy román pártnak tartja s úgy látszik, hogy Averescuékra csak ezután kqrül sor. Külön­ben Duca ^ ^m^^ndiencián jelentkezett a királynál, További jelentősége a katonaságnak, hogy még az ellenségesen szembenálló hadseregek között is közös erkölcs egymás becsülése, az egyenlő fegyverekkel küzdés, a lovagiasság. Ez az emberek egyéni önérzetének, emberértéké­nek az elismerése. A hadsereg tehát ezeket az érzéseket önmagán belül is, minden legkisebb emberében kell hogy nevelje. Ha azonban a ma bekerülő újonc csak félelmet és megalázta­tásokat érezhet, akkor igen kétséges, vájjon he­lyes önérzet fejlődhetik-e benne, s becsülés tá­madhat-e lelkében olyanok iránt, akik rosszul bánnak vele. Szükségünk volna, hogy a mi népünk is a hadsereggel rokonságot érezzen, mezőgazdasági bajaiban és szükségeiben, vagy egyéb gazda­sági feladataiban tőle már ma állandó támoga­tást várhasson. Ennek egyik igen könnyű kivi­tele volna, ha népünk fiait az otthoni lakóhe­lyüktől nem vinnék messzi idegenbe, hanem a legközelebbi helyőrségben tudnák katonai ki­képzésük idejét leszolgálni. A Székelyföldtől például Buzeu igen messze van és igen idegen­ben van. Ha nem volna igy, akkor talán an­nak a buzeui katonafiunak se telt volna meg a szive árvasággal és egyedülvalóság érzetével, s nem küldött volna panaszos írást haza az hogy pártja kongresszusának határozatait elő­terjessze. A liberálisok tegnap a bukaresti építészek otthonában gyűlést tartottak, amelyen követel­ték a kormány visszalépését. Dumitriu, volt miniszter felhívást intézett Bratianu György pártjához, béküljön ki az ó-liberális párttal, mert egységben van az erő. A néppárt tegnap szintén gyűlést tartott a Frascati-teremben. Itt Traneu-Iasi, volt mi­niszter volt a szónok. Mit kivan az Ugir a kormánytól? (Bukarest, március 2.) A Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége, az Ugir vasárnap rendkí­vüli közgyűlést tartott, amelyen az ország nagyiparosai feltűnő nagy számban jelentek meg. A helyzet megfontolása alapján az Ugir a következő intézkedések foganatosítását kéri a kormánytól: Olyan gazdasági politikát, amely számol a tényleges állapottal és tekin­tetbe veszi, hogy az ipar az ország gazdasági érdekeinek jelentős kifejezője; kéri a legfőbb gazdasági tanács felállítását olyan módon, hogy az ország valóságos gazdasági parlament­je legyen, kéri az ipari törvények kiegészítését oly módon, hogy azok az általános gazdasági program keretén belül az ipar fejlesztését szol­gálják. Olyan törvényeket kér, amelyek az ipart megszabadítják a felesleges terhektől. Kéri a jelenlegi adózási rendszer megváltozta­tását, egyszerűbb rendszer bevezetését és hatá­sos intézkedéseket a visszaélések megakadályo­zására; uj szállítási tarifára van szükség, az általános gazdasági politikának megfelelően. Meg kell szüntetni a bürokratikus rendszer kinövéseit. Olyan intézkedésekre van szükség, melyek megjavítsák az ország hitelét és visz- •sza kell vonni azokat a törvényeket, amelyek, mint például a kényszeregyezségi törvény, az ország hitelének kárára voltak. édesanyjának. És hogy a magyar anyanyeíven való levél­írás se lenne szabad, azt alig merjük elhinni. Végtére is a haza küldött levél, az annyira ma­gánügy. annyira a szülők és gyermekek közötti érzésnek az ügye, hogy abba másoknak bele­szólása igazán nem lehet. A hadseregnek éppen legkevésbé lehet érdeke, hogy a fiuk és a szü­lők közötti családi összeköttetést szétszakítsa, s lehetetlenné tegye, vagy megnehezítse. A had­sereg és a nép közötti együttérzésnek ilyen szánszándékos megakadályozását komoly és magas gondolkozása hadvezető se ki nem gon­dolhatja, se nem erőltetheti. így fogván fel a buzeui katona levele al­kalmából a helyzetet, remélni szeretnék, hogy ezután csakugyan nem lesz ok hasonló pana­szokra. Nem arra gondolunk, hogy valami eré­lyes intézkedés magukat a panaszokat teszi le­hetetlenné. Hanem arra gondolunk, hogy a liadvezetőség magas szelleme és népbecsülő ér­zése a panaszkodások okát fogja kiküs’z'obölni. Hogy ne legyen oka a panaszra annak a sze­gény katonafiunak, hanem Írhasson haza sza­badon. a saját édesanyja nyelvén. És a maga jószántából örömmel irhássá, hogy jólérzi ma­gát, sokat tanul és jól bánnak vele... (P.)

Next

/
Thumbnails
Contents