Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-30 / 73. szám

budai-”«-'' TAXA POSTÁUL PLA- riTA IN I' TílKRAJl No. 2425ft—927. Chf-KoFcz vár, 1931 március 30 Jtfétffi ELŐFIZETÉS KÜLFÖLDÖN : S irr« 1200 lej, félévre 60» lej, negyed évre 300 1#^ egy hóra 10O lej. ___ Ára 6 lej. ORSZÁGOS M iGYARPÁRTI LÁP Sserkeeztüség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér), ft, Telefon: j-OS, G-34. XIV. éviolyam 7.i-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYABOK8ZAGQN i 1 évre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedévet 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. észül «ies a sajtóra A sajtótörvény javaslata ellen febudult a sajtó és a parlament is - Mihalache miniszter megígérte, hogy a legszélesebbkörü vita alá bocsátják a javaslatot — Megkezdődött a fö!dhitelintézet vitája Sjüabó Béni a magyar munkások kálváriáját tárta fel a kamara előtt (Bukarest, március 28) A sajtótörvény ja­vaslatával a kormány meglepte a közvéleményt s meglepte a sajtót és a pártját is. A meglepe­tés olyan nagy viharokat kavart fel a bukaresti sajtóban, hogy emögött meglapul az a hir, bogy­óét súlyos es fontos törvényjavaslat került még a parlament elé: megkezdették a földhitelinté zet javaslatának tárgyalását és a cukortörveţny javaslatát benyújtották. A sajtótörvény javaslata ellen. A sajtótörvény javaslatát pénteken este a kamara ülésének végén terjesztették be. A ja vaslatc' Voicu Nitcscu megbízásából Monőtlen­en miniszter nyújtotta be. A benyújtáskor még csak nehány gépelt példányban volt meg a ja­vaslat. Sokan felháborodva tiltakoztak az eljá­rás ellen s kijelentették, hogy a parlamenti tárgyalásban csak akkor vesznek részt, ha a legszélesebb körű vi­tára lesz alkalom, de semmiesetre sem fogják megengedni, hogy a Ház elnöksége egy pár óra alatt szavaztasson meg egy olyan törvényt, amely az állam egyik legfontosabb jogelvének, a sajtószabadságnak jövendő sorsáról intézkedik. Különben a javas­lat valóban a legnagyobb titokban készült s ar­ról még a kormánypárti képviselőknek sem volt tudomása. A két bukaresti román sajtóegyesület, a2 ujságirószindikátus és a román sajtóegyesíilei elnökségei szombaton este tartott ülésükben szövegezik meg tiltakozó kommünikéiket a tör-' Mihaiescu kormánypárti parlamenti inieiati- vából törvényjavaslatot terjeszt elő, amely a cement, cukor és papír behozatali vám­jának egyharmadára való leszállítását tartalmazza. A kamara ülésén Szabó Béni magyarpárti képviselő két újabb interpellációt mondott el. Az egyik olyan beszéd volt, amely meg kellene, hogy rázza a lelkeket és emberséges belátásra birja az illetékeseket. Borzalmas képet festett a munkanélküliség nyomorairól s arról, hogy a magyar, a kisebbségi munkás, az általános munkanélküliség nyomorán felül még kisebbségi mivoltáért milyen kétségbeejtő kálváriái jár. Â román ipari vállalatok a magyar munkáso­kat űzik ki az uccára. Beszédével részletesen fogunk a legközelebbi számunkban foglalkozni Szabó Béni egy másik interpellációjában a pénzügyminisztert kéri arra, intézkedjék, hogy a hátralékos nyugdijakat az illetékes pénzügy­igazgatóságok fizessék ki. A kamara ezután a Mezőgazdasági Hitelin­tézet létesítéséről szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás alá. Pompiliu Joanitescu előadó rá­mutat a javaslat nagy fontosságára és arra. hogy ez a kérdés a nemzeti parasztpárt pro­gramjának egyik fontos pontját képezi. vényjavaslat benyújtási módja ellen. Az ügyben különben a parlamenti tagok egy küldöttsége kereste fel szombaton Mihalacbe belügyminisztert, aki kijelentette, hogy a kor­mány tudatában van a kérdés fontosságának és a javaslatot széles parlamenti vitatár- gyáva fogja tenni. Abban az esetben, ha a jelenlegi ülésszakban erre már nem lesz idő, a javaslat a következő ülésszakra marad. Szivesen fogad a kormány minden módositó javaslatot, a tiltakozásoknak azonban csak akkor 1 majd jelentőség*, ha a kormány ezeket a javaslatokat visszautasi tana. A bukaresti sajtó csaknem egyöntetűen a legélesebben tiltakozik a javaslat és annak ineg- lepetésszerü benyújtása ellen. A kamarában Leon tiltakozik a sajtótörvény benyújtása ellen. Különösaek tartja, hogy a kormány nagy titokban készítette el ezt a tör­vényt és szándékát nem közölte senkivel, noha olyan fontos dologról vaa szó, amely széleskörű vitát igényel. Mctnoilescu miniszter beterjesztette a cukortörvény javaslatát. Fischer cionista képviselő ismételte» kéri a ház elnökét és a kormányt, hogy vegyék tár gyains alá az állampolgársági törvény nehány szakaszára vonatkozó módosításának javaslatát fierea kérdi a ház elnökségét, hegy miért nem tűzik napirendre az agrárrevizióról szóló tör­vényt. D. R. Joanitescu méltatja a javaslatot. Az intézet 650 millió lej alaptőkével alakul meg s igy a legnagyobb romániai hitelintézet lesz. A pénzt a kormány nem fektette be valamely más pénzintézetbe, mert uj gondolatok megvaló­sításához uj szervezetre és uj emberekre van szükség. Leszavazták a szenátusban Yoicu Nitescut (Bukarest, március 28.) A szenátusnak szom­baton rendkívüli érdekes és eseményekben gaz dag ülése volt. Nagy és vehemens vitát váltoti ki az ügyvédi törvény. Ennél a kérdésnél még a kormánypárti honatyák sem voltak egy véle­ményen. Követelték a 67 és 69-ik paragrafus módosítását. A 69-ik szakasz eredetiben azt tar­talmazta, hogy a jogot konstituáló okmányok kiállítását csak ügyvéd jelenlétében lehessen elvégezni. A módositó javaslat szerint az ügy­védnek csak abban az esetben kell jelen lennie, hogyha az érdekelt fél analfabéta: Voicu Ni- tescu igazságügyminiszter védelmébe veszi a javaslat eredeti szövegét. A vitát szavazás dönti el, melynek során a módosító indítványt fo­gadták el s igy Voicu Hiteseid leszavazták, akii ez a körülmény nagyon elkedvetlenített. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VISSZASZORÍTÁSA (Három cikk) II. Előbbi cikkünkben nagyobb körvonalakkal rámutattunk, hogy a helyi közigazgatás inté­zésében miféle lényeges eltolódás áll elő az uj törvény terv szerint az öukormányzati hatáskör rovására. Ennek legosszefoglalóbb kifejezése az, hogy az önkormányzat helyett államhivatali hierarchia fog rendelkezni Az államhivatali szervezet fokozatai alulról fölfelé úgy halad­nak, hogy a falusi községekben a notár, a já­rásokban és kisvárosokban a prétor, a megye egész területén (a törvényhatósági városokban is) a prefakt, a tartományban a kormányigaz­gató, s országos kiterjedésben a belügyminiszter az, aki a helyi ügyek intézésére felügyelettel és ellenőrzéssel állandó befolyást gyakorolhat. Ebben a hivatali sorozatban forgópont a prefekt, akinek a felügyeleten és ellenőrzésen kívül rendelkezésére áll a karhatalom is, a vég­rehajtató erő. De azonkívül hatásköre van arra is, hogy úgy általános, mint magános érdekek- e hatóan rendeleteket adjon ki a közigazgat.' ; minden vonatkozásában. Tehát nemcsak fel­ügyelő és ellenőrző, de cselekvőén, kezdeménye- zöen és végbevivöen tevékenykedő hatalom is, mely az önkormányzati akaratot bármikor he­lyettesítheti, illetve alkotó és cselekvő köréből kiszoríthatja. És még fölebbvitel sincs ellene a kormányigazgatóhoz, vagy belügyminiszterhez, hanem rendeletéi a kihirdetéskor, illetve a ma­gánosokkal való közléskor azonnal végrehajt­hatók. Feltűnő ellentét a prefektus ilyen rep deletadó hatáskörével szemben, hogy az uj törvényterv a megyék szabályrendeletalkotási jogkörét teljesen törli. Törli még azt a felirati jogát is, hogy a kormányt a helyi ügyekre al­kalmasabb törvények vagy rendeletek hozata­lára figyelmeztesse. Törli a megyék egymásközti közérdekű levelezési jogát is. De van még több önkormányzati jogfosz­tás is. A mai közigazgatási törvény szerint a pre­fekt az önkormányzati határozatok végrehajtá­sához segítséget tartozik nyújtani; az uj tör­vényterv ezt a kötelezettséget törli. A mai köz- igazgatási törvény a járási prétor okát az ön- kormányzati ügyekben a választott megyeve­zető rendelkezése alá adja és a megyéhez való jelentéstételekre kötelezi; az uj tövényterv ezt a kötelesséfret is törli, s a prétor csak a prefek­tus rendeletéit köteles teljesíteni. A mai köz- igazgatási törvény a községek választott tiszt­viselőjévé teszi, s úgy a községeknek, mint a megye választott közegeinek a rendelkezése alá adja. Az uj törvényterv még a községek megyei alárendeltségét is törli, a notárt pedig állami tisztviselővé, a prétor segédjévé lépteti elő, s egyúttal a községek fölé állítja. Mint ilyen, az önkormányzati megyevezetőnek se tartozik en­gedelmességgel, csak a prétornak, illetve a pre­fektusnak. Falusi községeinket a notár kérdése különö­sen abból a szempontból érdekli, hogy a mai törvény szerint ők választják ugyan a notárt, de őket is terheli a fizetése. Az uj törvényterv szerint a notár állami tisztviselő lesz, tehát az államra hárul a fizetése is Ennélfogva a notár államivá tétele a falukra nézve teherkönnyitést jelentene Ha igy volna, hát legalább valami kárpótlás volna az önkormányzati háztartásra nézve, Csakhogy a dolog úgy áll, hogy az uj törvényterv a valóságos önkormányzati jegyzőt Szabó Béni a magyar munkás sorsáról interpellált

Next

/
Thumbnails
Contents