Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-30 / 73. szám
t £ TIV. WVF 73. 92ÄM. se tudja mellőzni, mikor az állami notárt a faluk felügyelő hatóságává teszi. Nyilvánvah hogy ez, mint felügyelő hatóság, a faluk Írásbeli teendőit és a falusi önkormányzati határo zatok végrehajtását nem végezheti. Tehát az uj törvény minden községre nézve az irodavezetést külön kötelességgé teszi, s az irodavezetés közegévé az úgynevezett titkár alkalmazását a községektől kötelezően megkívánja. A falusi községekben lenne egy állami jegyző is, meg lenne egy önkormányzati jegyző is. Ekként a notár-kérdés megoldása a falusi községeknek semmi teherkönnyitést nem jelent. Ha a meglevő kezdetleges önkormányzatot fejleszteni akarnák, s a faluk tehermentesítését is el akarnák érni, úgy az egyszerű és egyenes ut az volna, hogy a faluk jegyzőválasztási jogát meghagynák, s a választott jegyző fizetésé az állam adná. Az uj törvényterv ezt a fejlődési utat nem látja maga előtt, hanem ahelyett államigazgatási kinevezett közeget, s prefektustól függést visz be a legkisebb község közigazgatásába is. Az igy mindenhatóvá kiépített prefektust aztán még állandóvá is teszi. Ha állami központosítás rendszere van, akkor az egyes helyi vidékek közigazgatási fejének az állandósítása nyilvánvalóan helyes, mert egyvonalu folytonosságot biztosit a helyi közigazgatásban, s nem szolgáltatja ki azt a kormányváltozások szeszé lyeinek. Ha azonban a helyi ügyek vitelére ön kormányzatot akarnak, akkor se mindenható prefekt nem kell, se annak az állandósítása, hanem az önkormányzat vezetőinek és közegeinek az állandósága szükséges. Igep érdekes, hogy az uj törvénytervvel szemben a törvényhozási tanács is az önkormányzati vezetőkre nézve látja logikusnak az állandósítást. De hát persze az uj törvényterv nem tud szabadulni attól a gondolatiránytól, hogy a köz- igazgatásban az államigazgatás legyen a gerinc, az önkormányzat pedig csak aféle kisegítő sze- replésü szerv, s igazgatandó anyag. A testnek olyan izomzata, mely a gerinc akarata szerint mozog, azt táplálja, annak a céljait szolgálja. Ebből a gondolatkörből származik, hogy a városok és megyék önkormányzati vezetőit az uj törvényterv vagy egyszerűen kinevezés alá vonja, vagy szövevényes módon ilyen kinevezéstől teszi függővé. A mai közigazgatási törvény se ideális ebben a tekintetben, mert az önkormányzati testületek által megválasztott vezetőket kormányhatósági megerősitéstől teszi függővé. De a megyék vezetőinek a mellőzését indokolni kell, s a mellőző határozat jogorvoslattal megtámadható. A városoknál pedig a primárok kormányhatósági kinevezése csak akkor történhetik meg, ha valamelyik jelölt a választásnál nem kapott kétharmad többséget. Az ilyen kétharmados többségi választástól is meg lehet ugyan tagadni a megerősítést, de ebből csak az következhetik, hogy a városnak újból kell választania. Az uj törvényterv az önkormányzati vezetők alkalmazásának még ezt a nem ideális módját is tovább rontja. Eszerint ha kétharmados szótöbbséggel választottak is meg valakit, helyette a kormányigazgató mást nevezhet ki, indokolni a mellőzést nem tartozik, s kinevező határozata ellen nincs jogorvoslatnak helye. Annál inkább kinevezésnek van helye, ha nincs kétharmados szótöbbsége. Városi primárnak a hivataljogu tagok közül is ki lehet nevezpi valakit, megyevezetőnek csak a választott tanácstagok közül. A városokban az alpolgármesterek intézményét törli az uj törvényterv, s a pri- márra bizza, hogy helyettesét kirendelje. Képzeljünk el most egy kinevezett hivatalosjogu tagot, hogy az hogyan fogja berendezni a pri- márságot és annak a helyettesítését! Mindezekhez még hozzá kell vennünk, hogy az uj törvényterv még az önkormányzat többi összes hivatali alkalmazottainak a megválasztását is megerősitéstől teszi függővé. Sőt a legkisebb alkalmazott legtermészetesebb és legszabályosabb előléptetése is ilyejn megerősítés alá tartozik. A mai törvény ezt a görcsös megerősítési rögeszmét mégse ismeri, s legalább ezen a területen bizonyos szabad mozgást hagy az ön- kormányzatoknak. Van azonban a mai közigazgatási törvénynek is az önkormányzati választásokkal szem ben egy súlyos elfogultsága, az t. i., hogy e választásokat a fölebbezések eldöntéséig érvénybe lépni nem engedi. A parlamentre átvive, ez a felfogás azt jelentené, hogy a parlament se ül hetne össze addig, amig a választások elleni összes jogorvoslatokat el nem intézték. Nos, éppen igy nem ülhetnek össze az önkormányzati testületek, hanem helyettük az úgynevezett időközi (interimár) bizottságok dolgoznak, vagy a korábbi választásból visszamaradt önkormányzati vezetőség. Ha az uj törvényterv önkormányzati irányban fejlődést kivánt volna létrehozni, akkor ezt a választásokkal szemben való bizalmatlanságot törölnie kellett volna- Nem tette, hanem még jobban kiélezte, hogy se az önkormányzati testületek, se azok választott bizottságai és egyéb szervei külön véglegesítés nélkül működésbe nem kezdhetnek. Azonkívül még azt a kis Önkormányzati szellemű csonkot is kitépte, hogy a korábbi tanácsók választmányai az uj választmányok megalakulásáig helyükön maradnak. Az uj törvényterv minden választási időközre szabállyá teszi a kormányhatóságilag kinevezett interimár bizottsági közigazgatást. Az önkormányzat igy igazán ki van téve a szeszélynek és bizonytalanságnak, s ki van téve különösen annak, hogy heccelődő felebbezések- kel évekig el lehessen nyújtani a helyi önkormányzati akarat működésbe lépését. Ilyen heccelődő fölebbezések miatt még ma is vannak községek és városok, ahol a mai közigazgatási törvény érvényének második évében is interimár bizottságok gazdálkodnak, vagy a megválasztott polgármesterek működésbe nem léphetnek. Ezen a lehetetlenségen kellett volna már segíteni. Az uj törvényterv azonban azt mondja, hogy igy van ez jól, az önkormányzat nem fontos. De akkor mirevaló ez a játék az önkormányzatokkal? Következő cikkünkben erre is igyekszünk magyarázatot találni. A szovjet meg akarja szüntetni az ingyenmunkát (London, március 28.) A szovjet-kormány hivatalosan közölte, hogy Moszkvába közelebbro összehívja az orosz munkások kongresszusát. A szovjet meg fogja szüntetni az ingyen munkát, bevezeti a hétórás munkaidőt és a mnnk&t darabszámra fogja fizetni, hogy igy a termelés mennyiségét emelje. Ezenkívül a prémium rendszert is bevezeti. í é . é : : '' . S. : Jik egy hold a magyaroknak Szabó Béni parismenti interpellációja a Sogarasmegyei feíebbezésről, amit sehol sem akarnak elintézni (Bukarest, március 28.) A kamara esti ülé sén Szabó Béni, magyarpárti képviselő egy olyan interpellációt mondott el, amelynek adatai igen jellemző bizonyitékokat nyújtanak az agrárreform demokratikus, egyenlő mértékben osztott igazságosságáról. Interpellációjában a következőket mondotta el: — Dombos, fogarasmegyei községben még a háború előtt tagositottak olyan módon, hogy a lakosság többsége három tagban kapta a birtokot és ezeket váltó rendszerrel használták, vagyis az egyik rész sorrendben minden évben ugaron maradt és legelő céljaira szolgált. A kisebbik csoport, kisebb birtokosok, akiknek földjét nem lehetett háromfele elosztani, e csoportban kapott földet és állataikat vagy a nagyobb csoport ugarán legeltették, vagy a szomszédos községi legelőn. Az agrárreform rendjén a község két legelőterületet kapott, amelyek közül a nagyobbikat a h^romtagos birtokosoknak, a kisebbiket az egytágosoknak osztotta ki a községi elöljáróság határozata. Eszerint a lakosság nagyobbik, főleg románokból álló része családonként két és fél hold, kisebbik, főleg magyarokból álló része pedig családonként csak egy hold legelőt kapott s ráadásul a nagyobbik legelőhöz a kisebbiken át vezet az ut és igy részben az áthajtásnál történő legeltetés és az átvonulási ut miatt ez a terület csaknem hasznavehetetlenné lett. Az illetők szegény állataikat kénytelenek nagyobb részt otthon tartam. E sérelmes ügyben az érdekelt lakosság Fogarasmegye tanácsához fellebbezett, amely a községet uj határozathozatalra utasította. A községi tanács uj határozata ismét ugyanaz volt, mint a régi és az újabb fellebbezést a megyei tanács még a mai napig sem intézte el. Ez ügyben 1930 augusztus 3-án, 27.149. szám alatt az adatokat felsorakoztató memorandumot terjesztettem be a földmivelés- iigyi minisztériumba, amelyben megfelelő intézkedéseket kértem az ügy rendezésére. Tekintettel arra, hogy ez a sérelem a község békéjét veszélyezteti, tekintettel arra, hogy a fenntebh említett ügyben beadott memorandumra a földmivelés- ügyi miniszter még csak nem is válaszolt és a megyei tanács a fellebbezést nem intézte el, továbbá arra is, hogy a község tanácsának határozata, amely egyik polgárnak két és félszer annyi jogot biztosit, mint a másiknak, ellenkezik az alkotmánytörvénnyel és az agrárreform törvényével is, amelynek szempontja elsősorban az, hogy a szegényebb földmivelőkön segítsen, kérem a föld- mivelésiigyi miniszter urat, szíveskedjék sürgősen utasítani Fogarasmegye tanácsát, hogy a Dombos községi kétféle legeltetési rendszert szüntesse meg, hogy a két legelőterületen egy- csordás rendszer mellett a község lakosai egyformán legeltethessenek és ez a sérelmes ügy annyi esztendő után végre intéztessék el, még mielőtt a tavaszi legeltetési idény megkezdődne, hogy a község szegény lakosai visszanyerhessék az igazságba vetett hitüket. Select Nozgö Ma utoljára: Ma utoljára: Uránia i'ioşgo Patt és Patiavhon msstoriö vészok Hétfői kezdettel: Prágai diák hangos változatban, főszerepekben: Conrad Veid?, Eszf&rtőzy Ágnes, Elisa fa Porta Kétffii kezdetiközkívánatra még veti ti nénány nap'.g Csavargók királya elsőrangú hangos színes filmet. Női, férfi ruhákat szintelenit, fest, tisztit CZINK, Cluj.
