Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-28 / 71. szám
—«pviselőház TAXA i*Oí5TAUL PÚI TITA HÍ I 'TáEXAR No. 842M-62T. v CInf~h'oiorsvár> X92J márchta 28 SzonbŰt ELŐFIZETÉS MAGYABOKSZAGON j X évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedéml 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 60CK lej, negyed évre 300 lej* egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÂRTT LAP Baerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér)] I Telefon: 5-08, tt-94. XIV. évíolyadh 7l-ik szám 1 tfiz is állami monopólium A szenátusba?! az öa^yujtó-törvény Javaslata fölött vitatkoznak — A kamat törvény mellett bankigazgatók Is állást foglaltak a parlamentben (Bukarest, március 26.) A kamatot szabályozó törvényjavaslat vitájába beékelődött a szenátus napirendjébe az öngyújtó-törvény. Az a monopólium-törvényjavaslat, amely az öngyújtóból is állami monopóliumot csinál. Ez a törvény, amit meg fognak szavazni, a legjellemzőbb alkotása lesz annak a törvényhozásnak, mely nem tudja tisztán maga elé tűzni a határokat, meddig avatkozhatik bele az állam pénzszerzési karja a magánéletbe. Arról talán lehet beszélni, hogy bizonyos árucikkek forga- lombahozatalát és árulását kisajátítsa az állam, de hogy megtiltsa a tüzcsiholásnak akármilyen magántevélcenységét, olyan kisérletezés, amit nem lehet végrehajtani teljesen, csak a polgárok molesztálására ad alkalmat s ehhez a molesztá- láshoz igen költséges adminisztráció szükséges. Az ukrán iskolák panasza a kamarában. A kamarában Dan Romuius szocialista képviselő a belügyminiszter figyelmét hivja fel a csernovici szigurancán történt eseményekre. Állítja, hogy egyes sziguranea közegek a csernovici _ lakosokat feleslegesen brutalizálják. Egy másik közlésében a hadügyminisztert értesíti, hogy Csernovicban egy Miron nevű kapitány véresre verte Manz közlegényt. Kéri, hogy a A szenátus csütörtök délelőtti ülésén a ka- mattörvényt tárgyalták. Az első szónok Chris- rescu, aki szerint ezt a törvényt már mindenki türelmetlenül várta. A háború előtt a bankok komoly üzletek voltak, a háború után azonban a helyzet megváltozott. Politikai hatás alá került a bankélet, pártpolitikai érdekek szolgálatába állott és egyes pénzintézetek semmiféle eszköztől sem riadtak vissza üzleteik érdekében. Ezekkel szemben semmiféle intézkedés sem elég radikális. Söpkéz bankigazgató kormánypárti szenátor a javaslat mellett foglal állást, sőt kijelenti, hogy azt már régebben be kellett volna terjeszteni, mivel igen jó hatású lett volna a falun folyó lelkiismeretlen agitációk ellenszeréül. Ennek ellenére is csak bizonyos lélektani hatásokat vár a törvénytől, amelynek gazdasági hatásai csak kisebb jelentőségűek lesznek. Sokkal nagyobb fontossága van a Mezőgazdasági földhitelintézetnek. Ellene van azonban a törvényben szereplő visszaható elvnek, amely semmiféle gazdasági törvényben nem foglalhat helyet. Mayer Ebner elismeri a törvény szükséges ségét, mert a háború után a kamat magassága ijesztő méreteket öltött. A visszaható intézkedéseket ő sem helyesli. A délutáni ülésen Simu napirend előtt a hadiözvegyek és árvák nyugdijának kiutalását kéri. Apostol Popa a telefontaxák felemelésének híréről intéz kérdést a közlekedésügyi miniszterhez. Értesülése szerint a kormány a legközelebbi minisztertanácson teljesíteni szándékszik a telefontársaságnak a taxa emelésére vonatkozó kérését, Ez a kérés nem teljesíthető; hadügyminiszter már vessen véget ennek a ve- rési rendszernek. Andrasciuc ukrán képviselő Costachrscu közoktatásügyi miniszterrel közli, hogy Bukovinában az iskolai hatóságok szabotálják azt a miniszteri rendeletet, amely szerint az elemi iskolákban az ukrán nyelvet heti négy órában kellene tanítani. Lupu kéri az elnököt, uogy tűzze napirendre a telefontársaság koncessziójáról szóló interpellációját. D. R- Joanitescu volt államtitkár hasonlóképpen kéri az ugyancsak a telefonkoncesszióról szóló interpellációja napirendre tüzesét. Az elnök bejelenti, hogy a két interpellációt a hét fői ülés napirendjére tűzte ki. Georgescu képviselő .•* vasút szénellátása ügyében akar interpellálni és kéri, a szerződé sek és egyéb okmányok részére való kiadását. Pamfil Seicaru emlékezetbe idézi, hogy parlamenti kezdeményezésből beterjesztett egy lakbértörvényjavaslatot, kéri, hogy ezt a kormány tervezetével egyidőben tárgyalják le. A kamara ezután megszavazta a földgáztörvényt és több kisebb hitel kiutalásáról szóló javaslatot. A tüzet is monopolizálják. Ezután az állami monopóliumokról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalásra. Stefan loan tiltakozik az ellen, hogy egy ilyen fontos törvényt meglepetésszerűen intézzenek el- A javaslat egyes intézkedései drasztikusak és a mo- nopólcikkek jelentékeny drágítását idézik elő. Costinescu az öngyújtókra vonatkozó rendelkezések ellen beszél. Az még érthető, hogy az állam a gyufát monopolizálja, de az már érthetetlen, hogy a tüzet is monopolizálni akarják. (Folytatása a második oldalon.) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VISSZASZORÍTÁSA (Három cikk) J. A parlament közigazgatási bizottságában már napok óta beható tárgyalás folyik a községek, városok és megyék igazgatásának az uj törvényéről. Az 1929. év augusztusában készült az a közigazgatási reform, ami mai nap érvényben van, s amit most ezzel az uj törvénytervvel megint további megreformálás alá akarnak venni. És a belügyminisztérium részéről igen buzgó az igyekezet, hogy ezt az uj törvénytervet, még most, a parlament mostani ülésszakában keresztülhajtsa. Azonban annyi érdemleges ellenvetés van az uj törvénylervnek a tartalmára nézve, bogy nehezen képzelhető el a gyors keresztülhajtás lehetősége. Az ország különböző csatolt területein mind-mind erős ellenvélemények vannak a közigazgatás rendezésének a .módszerei felől, s ezek az ellenvélemények szinte áradóan összejöttek. Csak úgy egyszerűen, vagy meglepetések utján ennyi áradással szemben végezni nem lehet, vagy legalább is nem tanácsos. Tehát igen kétséges, hogy az uj közigazgatási reform a parlamentnek ezen az ülésszakán keresztülmenjen. Hiszen a legújabb hirek szerint csak április elsejéig tart ez a parlamenti ülésszak, vs utána hosszas szünet következik, amit különböző kormányzási kísérletekre fognak felhasználni. Ha tehát a jelenlegi parlament marad is, igen valószínű, hogy az csak legföljebb novemberben fog a közigazgatás reformjával foglalkozni. Mindazonáltal jöhetnek váratlan fordulatok is és a tény az, hogy ezt a reformot a kormány most erőlteti. Váratlan fordulatokkal tehát az is lehetséges, hogy a rögtönző törvényalkotás módszerével ezt a reformot is törvénnyé tehetik. A reformról a belügyminisztérium azt állítja, hogy az egy további lépés az önkormányzat felé. Az összes komoly ellenvetések viszont abban egyeznek, hogy ez a reform azt a kis ön- kormányzati lehetőséget is elveszi, amit a jelenlegi közigazgatási törvény gyönge kezdetként nyújtani akart. Az egymással szemben álló két álláspontnak a magyarázata az, hogy az önkormányzat lényege felöl más a felfogása a kormánynak, 8 más a felfogása különösen annak a közvéleménynek, mely az uj területeken az önkormányzat dolgában hagyományokhoz szokott. A kormány felfogása az, (s ezt nevezhetnők re- gáti felfogásnak is,) hogy a helyi közönség csak helyi gazdasági kérdésekkel foglalkozha- tik, az állam igazgatásának helyi területre ható vonatkozásait nem intézheti. Az önkormányzat hagyományaiban felnőtteknek viszont az a felfogása, (s ezt nevezhetnők az uj területek felfogásának is,) hogy az álla.mélettel vonatkozásban levő minden igazgatási teendőt is a helyi körök a maguk választottjai utján hajtanak végre, tehát nemcsak szükkörü gazdasági közösséget alkotnak, hanem mindenirányu közéleti feladatot maguk végeznek el. A kormány felfogása az államigazgatás közvetítését nem tartja önkormányzati feladatnak. A hagyományhoz szokott önkormányzati felfogás viszont az államigazgatás közvetítését is a helyi önkormányzatok feladatának tekinti, Másrészt igen érdekes, hogy a kormány felfogása az állami érdekű intézmények (iskolák, kórházak) fenntartásának a költségeit ön- kormányzati terheknek tartja, s az önkormányzatokra kötelezően ráutalja. Tehát államigazgatási teendők helyi vonatkozású elágazás A kamaftíSrvéay mellett
