Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-27 / 70. szám
tiUDAPEgrp '• kér. POSTAU PL*. TT*., m I-TMERAR No. 24256—927. Claf-KbloMsváA 1931 mircias 27 jpßntßlk, ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 3 évre 1200 lej, félévre 600f lej, negyed évre 300 le]« egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér)’ fc Telefon: 5-0», 6-94. XIV» évfolyam 70«ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAÖON s 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévxM 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ■1 í t I TITULESCU SEM PRÓFÉTA Parlamenti bizottságot küldenek ki a feketeszesz- panama kivizsgálására A miniszterelnök a szenátusban elhangzott interpellációra a vizsgálóbizottság kiküldése mellett foglalt állást — A kamattörvény szenátusi Vitájában éles támadások érték a bankokat Vájjon milyen érzésekkel lépi át az ország határait Titulescu, akit néhány nappal ezelőtt, mint honmentőt fogadtak Bukarestben és aki bizonyára szintén azzal az önérzettel szállott ki a bukaresti pályaudvaron, hogy ő lesz az, aki egyedül teremthet rendet ebben a felfordult világban- Egyszrre érkezett Popovici-val, aki egy napra megállapodott Kolozsvárt, hogy egy kicsit ünnepeltesse magát és akinek Bukarestben arról kellett meggyőződnie, hogy a hódolatban egyáltalában nincs egy véleményen Kolozsvárral a cinikus főváros, sőt, a legfelsőbb hely elismerése és szokványos dicsérete is elmaradt egyúttal. Persze, csak találgatásokra vagyunk utalva arra nézve, hogy tulajdonképpen mit is hozott Titulescu a tarsolyában 1 Annyi bizonyos hogy a londoni követ — a tulajdonképpeni külügyminiszter — diplomata mosolya optimizmust sugárzott a megérkezés pillanatában. Lehet, hogy nemcsak a politikai horoszkópok, liánom maga Titulescu is úgy vélte, hogy ott van a kezében a helyzet kulcsa, hozza a népszövetségi kölcsönt, amelynek a segítségével rendbe- hozza az ország szénáját és a politikai útvesztő ben megmutatja az egyenes utat, ahol természetesen kizárólag ő hivatott a kalauz szerepére. Valóban kevés idő kellett hozzá, hogy Titu- Ipscu ismét megállapítsa magában, hogy akármennyire is szakértő a diplomácia vegykonyhájában, ő sem kivétel a szabály alól, amely szerint senki sem próféta a saját hazájában. A kormánypártnak nem kellett Titulescu, nem kellett az olcsó népszövetségi kölcsön, amp azonban legkevésbé kellett, az a rezsimváltozás volt Ott ül az egész vonalon megbukott rendszer a bársonyszékekben és az ország nyakán és nem haj landó beismerni két éves gazdálkodásának teljes csődjét. Mindenki mondja, csak a kormány tagadja, hogy talán még egyetlen politikai párt sem herdálta el ilyen rohamosan a hosszú évek alatt ellenzéki sorban szerzett presztízst, mint a most uralmon levő nemzeti parasztpárt. Nem kell a parasztnak és nem kell a uemzetnek Épp úgy nem kell, mint ahogy a kormány letett már a külszín megőrzéséről is, fütyül arra, hogy demokratának tartsák, fütyül arra, hogy a külföld számonkérketi tőle egyre visszautasitóbb és egyre megalázóbb kisebbségi politikáját. A fontos a hatalom. Fontosabb a felborult gazdasági rend halvány javulásának reményénél, fontosabb annál, hogy Titulescu is keserű szájjal és duzzogva hagyja itt ismét az orszá got, de ezek után bizonyára boldog fellélegzéssel. Az optimizmus mosolya megfagyott az arcúm de helyét elfoglalta a felszabadulás derűje Könnyű Titulescunak! Hivatása öt a világ fővárosába, Londonba szólítja, ahol a küvetségi palotában nem fogja hallani az áldozati adó nyomorékjainak sóhaját, nem fog hallani a feketeszesz panamistáiról, nem lesz tanúja a hatalomért folytatott marakodásnak. Mégis csak jobb követnek lenni Loudunbaja, mint minisz- lereiööknelí Bukarestben. (Bukarest, március 25.) Titulescu elutazott Bukarestből s azoknak a kombinációknak, amelyeket az ő bukaresti tárgyalásaihoz fűztek, vége szakadt. A kölcsönszerződést Párizsban kicserélték s a politikai tárgyalások keretei ismét a parlament falai közé húzódtak vissza. Panaszok a szenátusban. A szenátus mai ülésén Dori Popovici, volt avereseánus miniszter azt panaszolja, hogy Eugen Popovici nevű unokaöeosét letartóztatták. Az ügyészség azért fogta le Eugen Popo vici-ot, amiért az interpelláló által vezetett gazdasági egyesület propaganda iratait terjesztette. Voicn Nltescn igazságügyminiszter kijelentette, hogy azonnal információkat kér az ügyészségtől. Costinescn szenátor, volt bukaresti főpolgármester interpellációt intéz a belügyminiszterhez, amelyben arról kér felvilágosítást, hogy miféle külföldi ajánlatok érkeztek a főváros villamosüzemének koncesszioná- lására. 'Anghelescn megjelent a fórumon. Mircea szenátor a felsőoktatási javaslat előadója kéri a tervezetnek a napirendre való tűzését. Anghelescn, volt iskolaügyi liberális miniszter harciasán kiabál, hogy a javaslatot még nem tárgyalták meg részletesen a parlamenti bizottságokban s igy nem is kerülhet a törvényhozótestület plénuma elé. Balacescn professzor, a bukaresti egyetem liberális szenátora felszólalásában szintén arra kéri a kormányt, hogy még halasszák el a reformtervezetnek a szenátus elé való terjesztését. Elmondja, hogy a szekció tulajdonképpen nem tárgyalta le a javaslatot, mert alig egy néhány szenátor-tag vett részt azokon az üléseken. Jelen szokott lenni rendesen Sándor József, valamint ő és Jacobovici, kolozsvári egyetemi professzor, de mások nem érdeklődtek. Befejező szavait nagy vihar követte, az ellenzék részéről számos felkiáltás zudult fel, hogy ne tűzzék napirendre a javaslat tárgyalását. Bratu elnök a nagy viharban derültséget keltő kijelentéssel kivánt beszélni, azt kérte, hogy engedjék végre őt ís szóhoz jntnl. Kijelentette, hogy a szekció letárgyalta a javaslatot, az erről szóló jegyzőkönyvet a jelenlevők aláírták s visszautasítja azt az állítást, nogy házszabályellenesen járt volna el.^ Balacescu egyetemi tanár az elnöki emelvény elé lépett, a házszabályok füzetét az elnök elé dobta és ezt mondta: — Tessék a házszabály, nekem nincs szükségem rá, ha az elnök sem tartja tiszteletben. Suíyos vádak a bankok ellen Az elnök indítványozta, hogy most vegyék elő a kamattö'rvénynek a tárgyalását. A tárgyalást Negulescu előadó beszédével meg is kezdették. Barlan kormánypárti szenátor a javaslat mellett szólalt fel s szigorú, elitélő hangon beszélt a bankokról, mint népszipolyozó intézmény okről. Az elmúlt esztendők alatt sok bank- igazgató, mint valóságos vámpír működött. Tío- lyesli, hogy visszaható erőt is ad a törvény aa uzsorakamatokkal szemben. Canano ellenzéki szenátor kijelentette, hogy elvben nincsen ellene a magas kamat letörésének, de a törvényjavaslatnak mostani formáját nem fogadja el. Szerinte az uj törvény a betéteseket és a bankokat romlásba dönti, a parasztságon azonban nem fog segíteni. A magas kamattal szembeni visszaható erőt erkölcstelennek mondja. Orleaim, az ismert liberálispárti közgazdász és bankember a javaslat mellett mondott beszédet s ezzel a beszédével a legnagyobb meglepetést keltette. Kijelentette, hogy modern közgazdász csak a magas kamatok ellen foglalhat állást s az államnak kötelessége a kamatokat szabályozni. A javaslatot elfogadja, bár a visszaható erőt nem helyesli, inkább azt szerette volna, ha a nagyobb kamatjövedelem után visszaható erővel uj adót szedne az állam. Taicu kormánypárti szenátor a javaslat sürgős megszavazását a legszükségesebb feladatnak mondotta és éles vádakat mondott a oankok s az országot kézbentartó banhokrácia ellen. Vádolja mindazokat a politikusokat, akik bankoknál igazgatósági tagságokat vállalnak. Parlamenti bizottság a feketeszesz ügyében. Beszéde alatt megjelenik a teremben Miro- nescu miniszterelnök és nemsokára mindjárt szólásra ís jelentkezik. A szenátus nagy figyelemmel hallgatta a feketeszeszről tett kijelentéseit Sabo Danila szenátor — mondotta —tegnap befejezte a feketeszesz ügyében mondott interpellációját és ebben parlamenti vizsgálóbizottságnak a kiküldését kért«.
