Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-25 / 68. szám
TIV. ÉVF. 68. SZÁM. Megnyílt az uj szélloda Bucureşti NEW-Y08K Griviţei 143 és „HOTEL MARNA“, Buşeşti 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szobák 100—Î20 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg viz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. Kolozsvárt Tsskarék&énstáf és Hitelbank KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÍR) 7 t mmmmamm Fiókjai : Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. ajáttökéi 143 millió lei. Aiíiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyű Takarékpénztár Rt. Tordán, Alsőfehér vár megy q- Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarbelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt Bánffyhunyadon, Szamosul vári Hitelbank Rt Szamosujváron! Betéteket elfogad 1 Mindem banküigylalat iajaid* KYäsebben váj eat, sets ű&miah&tj* Áruraktára a vasút meUett ? i35Sf.it &zöilőo»iv'áityok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a b?- kcesettebb fajokból, legjobb minőségben, garau* fáit fajtisztán kaphatók GASPARI FR.-nét Med- gyes-Mediaş, jud. Tárnává-Mare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ ktilönlegesseg. k-r-s takarékoskodjék! Biztosítson az erdélyi magyar egyházak biztosítóintézeténél a MINERVA BIZTOSITŰ-nál! Kérjen ajánlatot. Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ut) 37. szam.Telefon 12-57 Március 26-án 01 össze a római nemzetközi agrárkonferencia (Róma, márc. 22.) Az elmúlt nyáron Bukarestben tartott első regionális gabonakonferencia óta a gabonatermelés válsága több Ízben adott nemzetközi megbeszélésekre alkalmat. Világos, hogy a mezőgazdaság válságának megoldása nélkül az egész világ gazdasági életét megbénító krízis orvoslásáról szó sem lehet és azt is belátja ma már mindenki, hogy ez a kérdés csak in- ternációnális relációban oldható meg. A búzatermelés válságának meggyógyitására irányuló kísérletek a közeli napokban fontos étappehoz érnek. Március 26-án ül össze Rómában a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetben a nemzetközi buzakonfereneiát előkészítő értekezlet. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnél már eddig is beérkezett kormánydelegációk és a kormányok által megnevezett szakértők nagy száma (több mint 200 résztvevőre számítanak eddig), világosan mutatják, hogy milyen nagy érdeklődés előzi meg ezt az értekezletet, ahol először találkoznak a világ összes érdekelt felei. Nagyban emeli a konferencia érdekességét Szovjetoroszország részvétele, mely eddig hasonló megbeszéléseken nem vett részt és amelyik ezúttal 10—12 tagú delegációval jelenik meg. Az internaciónális értekezletek özönében ma már alig ismeri ki magát az, aki nem kiséri állandó figyelemmel azokat. Épp ezért is megpróbáljuk a következőkben röviden nehány markáns vonással a római értekezlet histórikumát, problémáit és céljait vázolni. A búzatermelés és értékesités válsága már erősen éreztette hatását 1930. nyarán, amikor a legsúlyosabban érintett dunai országok (Magyarország, Románia és Jugoszlávia) Bukarestben közös értekezleten először vitatták meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel megtámadott mezőgazdaságuk segítségére sietnének. A bukaresti megbeszélések julius 22-ikén kezdődtek és kettős céljuk volt. Először is megakarták azokat a módozatokat állapítani, amelyek közös akció segítségével közös előnyöket szerezhetnének, másodszor közösen akarták megbeszélni a nép- szövetség gazdasági bizottsága által az európai agrárállamokhoz a vámfegyverszünet kérdésében intézett kérdőívet. Hogy mennyire népszerű volt már ekkor az a vélemény, hogy a buza válságát csakis nemzetközi akcióval lehet megoldani, mutatja az a tény is, hogy alig fejeződött be az informativ jellegű bukaresti konferencia, a lengyel kormány is bekapcsolódott az akcióba és augusztus 30-ikára Varsóba hivta meg nemcsak a bukaresti konferencia résztvevőit, hanem az összes kelet-, délkelet- és közópeurópai agrárjellegű állam kormányát. A varsói értekezlet A 4 is 6 hengeres federal.,teher- és autóbusz! váz a jelenkor legtökéletesebb márkája, Rydráulikus négykeréklék, dupla rugózás, hosszabbított alváz, motorpumpa, a legmegbízhatóbb kon- strukció. Kérjen ajánlatot. Igen kedvező fizetést felUteiek. — Állandó alkatrész raktár. I Kerületi képviselet: Carl Weindl’s Söhne, Sibiu Automobilja rt., Cluj Automobilia rt., Satrnar »» Vezérképviselet: Industria Economia1' m. Timişoara. Kerületi képviselet: Transylvania rt., Odorheiu Rausenbaum Pál, Reghin nagyjában ugyanazokat a gyógyszereket állapította meg, mint amelyekkel a bukaresti konferencia vélte meggyógyíthatni a súlyosan beteg közép- és keleteurópai mezőgazdaságot. így mindenekelőtt azt kívánta az európai gabonát importáló államoktól, hogy kedvezőbb vámpolitikai elbánásban részesítsék az európai eredetű gabonát, mint a tengerentúlit. Kérték, hogy a nagy aranykészletekkel rendelkező nyugati államok megfelelő hitelt bocsássanak rendelkezésükre, mellyel a termés értékesítését nyugodtan bonyolíthassák le és ezzel az aratást követő ideges árhullámzásokat elkerülhessék. Megállapodtak egymás között arra nézve, hogy gabonakereskedelmük racionalizálásával megszüntetik az egymás közötti konkurrenciát és vámpolitikai kérdésekben közösen járnak el, hogy ezáltal is kényszerítsék fogyasztópiacaikat arra, hogy kívánságaikat honorálják. A varsói határozatok a Népszövetség szeptemberi, decemberi és januári gazdasági bizottsági ülésein kerültek szóba. Már ekkor is kitűnt a megegyezés gyengéje, ami természetesen már Varsóban is világos volt. Az európai agrárállamok 1930—31. évi buzaexportmennyisége csak 20 millió métermázsa, mig a világ összes búzatermelő államainak együttes exportfeleslege 345 millió métermázsa volt. Természetes tehát, hogy az európai államok helyzete a buzakérdés megoldásával csakis akkor lebet maradandó értékű, ha sikerülne az összes többi termelő állammal közös plattformra helyezkedni. Különben nem szorul bővebb magyarázatra az a tény sem, hogy a mai Keleteurópában uralkodó szellem, még nem alkalmas egy ilyen hatalmas akció lebonyolítására, mely első sorban is feltétlen bizalmat és megértést feltételez. Az agrárállamok frontja különben már a gazdasági érdekellentétek miatt sem lehetett a kívánatos módon egységes, (Lengyelország p. o. főleg a rozspiacon, Jugoszlávia és Románia a buza és tengeri piacon érdekelt) és igy nem is csodálatos, hogy egy megegyezés az ipari államokkal szemben sem volt a kellő nyomatékkai forszírozható. Persze utóbbiak helyzete is rendkívül nehéz, Angliát, ha még akarna is, a Do- miniumok mint erősen érdekelt felek, nem engedik megegyezni, Németországot a rapallói szerződés köti, Ausztria és Olaszország pedig a mai gazdasági viszonyok között nem határozhatja el magát egy könnyen arra, hogy az olcsó tengerentúli gabona helyett drágább európait vegyen, mely még minőségileg gyengébb is. Minden engedménnyel szemben szintén engedményeket követelnek, aminek persze az a veszélye, hogy amit az agrárállámok a réven nyernek, a vámon elveszitik. Nem lehet mondani, hogy az ipari államok részéről a jóakarat teljesen hiányozna, de ők is olyan nehézségekkel küzdenek, amelyek minden áldozatot megnehezítenek. És ha mégis tudják, hogy áldozatot hozniuk saját érdekükben kötelességük — ezt a fájdalmas elhatározást kínos vajúdás előzi meg. A békés megegyezés első — habár csak elvi jelentőségű — előjele a mult havi párizsi konferencia volt. Az európai országok egymás közötti ülésén, tekintetbe véve, hogy az európai államok exportfeleslege az importszükségletnek csak egy kis hányada, elhatározták, hogy ezt a jövőben elsősorban veszik meg. Ez a döntés persze csak elvi jelentőségű, mert nem szabályozza az átvétel módozatait. Ezt a római konferenciának engedte át — világos, hogy nem is mertek arról, ármegállapításról beszélni sem, nehogy ezzel már eleve konfliktusba keveredjenek a tengerentúli államokkal. Ilyen körülmények között gyűlnek össze Rómában az összes érdekeltek, hogy megkíséreljék a rendkívül komplikált kérdést egy lépéssel előbbre vinni. Három nagy csoport ütközik meg egymással: a tengerentúl termelői és az európai termelők a mezőgazdasági termények legfontosabb importálóival a nyugati, ipari államokkal. Mellettük egy kisebb csoport: az északeurópai agrárállamok (Belgium, Dánia, Hollandia), a dunai államok kívánságainak legkeve-
