Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-02 / 50. szám
XIV. ÉVF. 58. SZÁM, IS íOl Csikszenttamás szebb mint volt I Újjáépítették Szenttamás felső üresét fCsikszenttamás, 1931. február 20.) Még ma mindenkinek élénken emlékében él az a borzalmas tűzvész, amelyik Csikszenttamás község felső tizesót elpusztította. 1929 augusztus 29-én délután tűzzel játszó gyermekek vigyázatlansága következtében egy csűr kigyulladt és a tűzvész a nagy szélben rohamosan elharapódzott. Mire a mezőn dolgozó emberek hazaérkeztek az egész felső tizes lángokban állott. Minden oltási kísérlet, minden segítség hiábavalónak bizonyult! Rövid idő alatt 298 épület esett a lángok martalékául és csaknem 100 székely család maradt hajléktalanul. A rettenetes csapás hirére annak idején megmozdult az egész romániai magyar társad; lom. Mindenki sietett a katasztrófa által sújtott székelyeken segíteni. Aki nem tudott pénzadománnyal hozzájárulni az égettek megsegítéséhez, az természetbeni adományokkal vette ki részét az áldozatból. A segélyző bizottság kimutatása szerint a szerencsétlenül járt csikszenttamásiak részére befolyt adományok összegének értéke 5 millió lejt tett ki. Ez összegből készpénz adomány volt 2 millió 828 ezer 189 lej. A hátralevő összeg ruha, bútor, gabona, gazdasági felszerelés, takarmány, élelmiszer és fa formájában került ki. A segélyező bizottság nehéz és érdemes munkát végzett az egész segélyakció levezetése alkalmával. A pénz és természetbeni adományok összegyűjtésével a munka nehezebb része még nem fejeződött be! Semmivel sem volt könnyebb munka az adományok igazságos szétosztása! Az épületfa és pénz szétosztása bizonyos elvek szerint történt. Irányadó volt a leégett épületek nagysága, illetőleg értéke. A legkisebb pénzsegély 10 ezer, a legnagyobb pénzsegély 50 ezer lej volt. Fát az építkezéshez elegendő mennyiségben kaptak a kárvallott gazdák, mert a község és a közbirtokosság 40 ka- tasztrális hold erdőt bocsátott rendelkezésükre. Ezekkel a segítségekkel és némi kis kölcsön pénzzel, (ami ugyan a mai rossz gazdasági viszonyok között nagy terhet jelent a károsultakra nézve!) 1930 év tavaszán megkezdődött a le égett rósz felépitése. A felépítés előtt azonban egy minden tekin tetben okos intézkedést foganatosítottak. Ágoston János nyugalmazott csendőrfelügyelő kezdeményezésére Bálint Vilmos plébános több székely gazda segítségével kivitte azt, hogy a 12 és fél holdnyi területen összezsúfolt 93 családból csak 73 család nyert elhelyezést a leégett részen. A többiek az ag- rárreform által házhelyek számára kisajátított területen kaptak egyenként 180 négyszögöles telkeket. A régi területet Sztankó Zoltán mérnök teljesen ingyen újból parcellázta és a zeg-zugos, szűk uceák helyett, amelyek a tűz gyors elharapód- zásaának fő okai voltak, szabályos, széles uccukat szabott ki. A megkezdett építkezés gyors tempóban haladt. 1930 december haváig 6 család kivételével mind a 93 hajléktalan család fedél alá jutott és a legszükségesebb gazdasági épületek is felépültek. Ahol azelőtt kanyargós, szűk uccákban valóságos faviskók voltak, ma szép cseréppel fedett házak hirdetik a magyar áldozatkészség e gyönyörű példáját. A házak egy része már tisztán kőből és téglából épült fel, de a fából épült ţ házak is szépen le vannak vakolva. Szellős, világos ablakokon át mosolyog be az uj házakba a muskátlik között a napsugár s az emberre mindenfelől elégedett arcok tekintenek, mintha ar tüzeset csak egy gonosz álom lett volna. A község dsrék plébánosával. Bálint Vilmossal járom az újonnan épült felső tizes szép uccáit. Egy szép sarok ház falában, nem mesz- sze az Olt folyó partjától, csinos emléktábla tűnik fel: D, A. J. KR! KÖZSÉGÜNK FELSŐ TÍZESE AZ URNÁK 1929. ÉVÉBEN. AUGUSZTUS 29-ÉN LEÉGETT. ÚJRA ÉPÜLT 1930- BAN ISTEN SEGEDELMÉVEL SZÉKELY TESTVÉREINK ÉS A ROMÁNIAI MAGYARSÁG ÁLDOZATOS TÁMOGATÁSÁVAL. ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN RAJTUK ÉS UTÓDAIKON. ÖRÖK HÁLÁNK JELÉÜL ÁLLJON ITT EZ EMLÉKTÁBLA S HIRDESSE A MAGYAR TESTVÉRI EGYÜTTÉRZÉS E LÉLEKEMELŐ PÉLDÁJÁT MINDÖRÖKKÉ. A VÉSZT GYERMEKEK TÁZZEL VALÓ JÁTSZÁSA OKOZTA. SZÜLÖK, VIGYÁZZATOK GYERMEKEITEKRE! Nézem a táblát és eszembe jut a mondás: KÖNYVEK KÖZÖTT Magunk revíziója Makkal Sándor uj könyve, az Erdélyi Szépmi vés Céh kiadásában. Makkal Sándor nemcsak egyik legjellegzetesebb és legkimagaslóbb szelleme a mai erdélyi magyarságnak, akinek neve ma az egész magyar nyelvterületen egyike a számontartott neveknek, de egyúttal társadalmi helyzetében is az élen áll, az erdélyi reformátusok püspöke, akinek szava igy többszörös súllyal szól életünkről és problémáinkról. Nemrégen tartott nagyjelentőségű előadássorozatot az erdélyi magsmrság életének mai helyzetéről és jövendő útjáról; ezeket a nagy érdekesség!: előadásokat adta ki legújabb könyvében az Erdély Szépmives Céh. Legégetőbb kérdéseink, állandóan felbukkanó megoldatlanságukkal életünket megakasztó problémáink kerülnek a széles látású, kristálytiszta elme megvilágító fényei közé- Bennük az erdélyi magyar életutra, a jövendőnkbe világító meleg láng ég. Tovavivő és eligazító gondolatok megakadt lelkűnkben és szervezetlenül széteső életünkben. Az első nagyjelentőségű, szélesen megalapozott szó, a lélek előkészítése az erdélyi magyarság életének talpraállitására. Makkal Sándor nagyjelentőségű könyve a kiváló szépiró és elsőrangú esszéista, friss, csillogó tisztaságú szines nyelvén a legaktuálisabb olvasnivaló. Az Erdélyi Szépmives Céh a könyvet pártolótagjai, illetve előfizetői részére kétféle ki„Szeged szebb lesz,mint voltl" Ez történt Csikszentatmás esetében is! A borzalmas tűzvész váratlanul röppent fel a zsen- dely és deszka fedelekre, izzó zsarátnokká és hamuvá változtatta szegény székely emberek hajlékait és vagyonkáját. A magyar szeretet és szív azonban csodát müveitek: Csikszenttamás szebb lett, mint voltl Szótlanul haladtunk az Olt partján. A falu ősi templomában megszólal a déli harangszó. Az 500 éves „Hunyadi harang“ szava betölti a bércekkel szegélyezett völgyet. Hálát és szeretetet hirdet minden népeknek! Megállunk, levesszük kalapjainkat és imádkozunk... I Dr. Szász Ferenc. adásban jelentette meg. A pártolótagok számára készült amatör kiadás a legfinomabb belföldi könyvpapiron, félbőrkötésben; az előfizetők részére finom félfamentes papiron, ízléses'borítólappal. Előfizetések és megrendelések az Erdélyi Szépmives Céh irodájába (Str. Bratianu 22. I.) küldendők. Rokon Gábor: Tartásdij. (Regény. Fraternitas kiadása, 1931.) Uj szerző jelentkezett az erdélyi könyvpiacon. Neve: Rokon Gábor, eddig még írásokkal nem igen szerepelt. Kitűnik előszavából is, amely sejtetni engedi, hogy ez a szerző valaha más pályán mozgott, az életnek reális, cselekvő, nem pedig szemlélő síkján. De kitűnik a regényből is- A szerző háborús témát dolgoz fel, amely ezúttal nem a fronton, nem a front mögött, hanem a Hinterlandban játszódik ie. A láncolások, siberkedések, a „hadigazdálkodás“ világába vezet be minket és megfigyelései, amelyeket e téma körül tett, lenyügözőék és szuggesztivek. A mese, amelyet felépített, nyilvánvalóan hatni fog minden olvasóra, mert az élet, az átélt évek közvetlen impressziója gyakran jobban hat minden okos kitaláltságnáb Miután a szerző igyekezett az életet pontosan vázolni, jellemei is ösztönösen sikerülnek. Természetesen e regény szerkezeti felépítését nézve, sok kivetni valót hagy maga után, nyelve nem mindig tömör és kifejező, sőt itt-ott bosz- szantóan elerötlenedik. A művész átfogó, megformáló ereje hiányzik belőle, de végtére is primőr-könyvvel állunk szemben, egy nem hivatásos iró első munkájával és megvan a reményünk, hogy az Írásnak megtanulható fortélyait egy szép napon ő is el fogja sajátítani, (i.) CIPŐGYÁR. • TAVASZI • HE KLA/A ARAI minta-párok, pisga 0ÍCSÓF1 maradékok. egves párok. DÍVÁT FROTTEUR női színes ÉS FEKETE FEKETE BARIU FEKETE.BARNA VAR0TT N0I DRAPP ES LACK DIVAT. CIPÓK BAGARIA RAMAN VARSÓ AZ ÖSSZES FIÓKÜZLETEKBEN !!
