Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-19 / 63. szám

! IFIT tVf U SZÁM. A lengve! kormány fgCreíekkel akarja rávenni as ukrán kisebbségeket., bőgj ne furdaljanak panasssal a Népszöretséghes A* ukráuoSc nem Mznsk az ígéretekben és raeghiasiilt tárgyalások után kitartanak a aépsiöictsógi panasz! mellett béke» jógák (Varai, március 17.) A lengyel kormány és az ukrán kisebbség között n politikai helyzet annyira kiélesedett, hogy az ukrán kisebbség a Népszövetséghez fordul és megrázó adatokkal teli memorandumban tárja fel siralmas helyze­tét. A lengyel kormánynak kellemetlen ez a nép­szövetségi beadvány, hiszen a Népszövetség nem régiben tárgyalta a lengyelországi német ki­sebbségek ügyót és a kisebbségi kérdés kezelése tekinteté­ben a lengyel kormány mind kedvezőt­lenebb színben tűnik fel a külföldön. Varsói értesülések szerint a lengyel kormány Ígéretekkel akarja rábírni az ukrán kisebbsé­get, hogy vonja vissza a Népszövetséghez be­adott panaszát. A béketárgyalások Lengyelország és az uk­rán lakósság vezetői között napokkal ezelőtt megkezdődtek, de a bizalmas jellegű tárgyalásokról kiszi­várgott hírek sejtetni engedik, hogy a békekisérlet nem fog sok eredménnyel r . _ járni, A hivatalos Gazata Polska szerint a tárgyalá­sok megindítását nem Lengyelország szorgal­mazta, hanem az ukrán kisebbségek. Ezzel az állítással szemben az ukrán sajtó azt mondja, hogy igenis a lengyel kormánynak állót érdeké- ben tárgyalni az ukrán kisebbségekkel. Az uk­Vízum nélkül utazhat Budapestre Az Országos Mezőgazdasági Egyesület 1931. március hó 29 és 25-ike között rendezi meg !*IezSsazciasági Kiállí­tását és Vásárlás. Á kiállítás látogatói a magyar áiiamvasuta- kon március 14-től 31-ig 50 százalékos, a vízum­nál 66 százalékos és a román államvasutakon a visszautazásnál 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Vásárigazolvány kapható; Anghel Hermann, Máramarossziget. Szamos Hirlapiroda, Szatmár. Taub Tőzsde, Nagykároly. Goldsiein Lipót, Érmihályfalva. Sárközi Márton, Nagybánya. Nagy Péter, Dós. Czikéli Gusztáv, Beszterce. Binder Albert, Beszterce. Decsov Mihály, Lugos. A. B. C. Hirlapiroda, Temesvár. Hollós A., Déva. Läufer Vilmos, Déva. Kovács Károly, Déva, Wächter József, Vajdahunyad. Weil Márton, Hátszeg. Szabó István, Petrozsény. Szabó István, Lupény. Weisz Bernút, Gyulafehérvár. Budai Adám,, Petrozsény. Hegedűs Hirlapiroda, Nagyvárad, ötvös Béla, Nágyvárad. Mézes Kálmán, Bánffyhunyad. Nagy és Vasiliche, Kraszna. Sternberg Ignác, Szilágysomlyő. Seress Samu, ZUah. Globus Hirlapiroda, Zilah. Szoherr Mihály, Aranyosgyéres- Rasch Jenő, Felsővisó. Valamint a Keleti üjsdg összes bizomá­nyosainál és az összes Mcnetiegyirodákban. Ára darabonként ISO lei. 197 lel beküldése ellenében a Keleti IJjság kiadéhiv atalapostán is megküldi. rán sajtó azt mondja, hogy felesleges az ukrán kisebbségektől lojalitást kérni, mert az ukránok mint lengyel állampolgárok helyzetüknél fog­va is lojálisak és intézményeik is a lojalitás js gyében működnek, különben feloszlatnák azo- T'v+. A dolgok lényege, hogy az ukránok nem hajlandók panaszaikat visszavonni. E mognyilatkozással egyidejűleg a hivata­los lengyel távirati ügynökség, az Iskra, egy titokzatos történetet tesz közzé, amelyből ismét kitűnik a módszer, ahogyan a kormány a „meg­értést“ elősegíti Az Iskra azt mondja, hogy Varsóban nagy feltűnést keltett egy külföldi ur, aki magát a Times szerkesztőjének adta ki, uk­rán képviselőkkel tárgyalt és azt tanácsolta, hogy ne béküljenek ki Lengyelországgal és kö­zölte voina a részleteket, hogy a népszövetségi bizottság hármas komitéja miként fogta fel az ukrán panaszokat. Lengyel körök megállapít­ják, hogy a tanácsadó nem a T;mes levelezője, de egy ukrán körök által felbérelt megbízott. Ezzel az úrral egyidejűleg megjelent egy orosz újságíró is Lengyelországban, aki ismét azt a tanácsot adta az ukránoknak, hogy legyenek tü­relemmel a Népszövetség májusi üléséig és ak­kor rendbe jön minden. Az Iskra azt mondja, hogy az állítólagos angol nr és at állítólagos orosz újságíró egyazon személy. Az ukrán sajtó a távirati ügynökségnek ezt az állítását visszautasítja és hangoztatja, hogy az ukrán vezetők sem lengyel, sem orosz szemé­lyiségekkel nem tárgyaltak, tanácsokat nem kértek, sérelmeiket ők maguk tudják a legjob­ban és ha a Népszövetséghez fordulnak, akkor csak azzal a panaszjoggal kénytelenek élni, amelyet számukra a békeszerződés jogosít. Négy szavazattal leszavazták az rugói kormányt, de a kormány rarad (London, március 17.) Az alsóházban a késő éjszakai órákban az egyetemi választókerüle­tek kérdésénél a kormány vereséget szenvedett. A szakaszt leszavazták és törölték a választó- jogi novellából. Szavazatarány 246:242 volt, tehát a kormány négy szavazattal maradt ki­sebbségben. A szavazás eredményének kihirdetése után Baldwin nyomban kérdést intézett Macdonald- hoz s nyilatkozattételre szóliíotta fel. A minisz­terelnök bejelentette, hogy a helyzet megfonto­lása után fog dönteni további lépései felől. Politikai körökben nem hiszik, hogy a kor­mány leszavazásának politikai következményei lennének. Valószinübb, hogy a kormány vissza­vonja választójogi reformjavaslatát. A lapok azonban megállapítják, hogy a kormány tegnapi alsóházi kisebbségben maradása a kormány tekintélyére komo­lyabb csapásnak számit, mint az előző szavazások kedvezőtlen eredmé­nyei. A leány szobájában összeverekedett férfiak a vádlottak padján egy darab leharapott nyelv miatt (Kolozsvár, március 17.) Egy magasabb ál­lásban levő tisztviselő, aki házasember, összeve­rekedett egy fiatalemberrel, akit annak a nőnek lakásán talált, akivel való összeköttetései ép­pen házasemberi mivoltából nem a legmegen- gedettebbek. A lakás különbejáratu hónapos szoba, amelyet az illető magasabb állású és ko­rosabb ur bérelt a fiatal leánynak. Itt történt az összetűzés a felek között. Elég, ha az ügy szereplőinek csak a kezdőbetüs neveit említjük. Tehát O. L., az idősebb ur a mult év novemberének egy napján P. I. — ez a leány — lakásán együtt taialta azt B. V. állami hiva­talnokkal. A szituáció kínos volt. Mikor a fia­talembert meglátta a szobában, rárivallt: — Mars ki! B. V. felháborodva kérdezte, hogy milyen jogon beszél vele igy. C. L. nem volt hajlandó megmagyarázni, hanem érvek helyett az öklét használta, A verek r-déR hosszabb ideig tartott s eredményeképpen a fiatalember nyelvéből leha- rapodott egy darab. Hogy ezzel a darabbal ki rövidítette meg B. V. nyelvét, arra nézve két vélemény van. C. L. szerint maga a nyelvtulaj­donos a hibás, aki nem vigyázott eléggé, hogy fogai közé ne kerüljön nyelve, míg a szenvedő fél azt állítja, hogy C. L. fogai kaptak bele a nyelvébe éppen akkor, mikor a nagy kimerült­ségtől kilógatta nyelvét. A nyelv reparálása 20 ezer lejbe került s ez a nagy javítási összeg in­dította azután arra B. V.-t, hogy a törvényszék­nél súlyos testisértés címén beperelje verseny­társát P. I. körül s egyben kártérítési összeg megítélését is kérje. A feljelentések terén azon­ban nem maradt egyedül, mivel ugyancsak erre az útra terelte a dolgot C. L. is, aki hosszabb rövidebb karcolásait gyógyította az eset után. ö is súlyos testisértés óimén kérte az eljárás megínditását B. V. ellen. Az eljárás megindult és megtörtént a külö­nös eset, hogy a főtárgyaiés napján mindkét feljelentő a vádlottak padjára került. A törvényszék először C. L.-t hallgatta ki. C. L. elmondotta, hogy P, I., a leány panaszkodott neki egyszer, hogy a fiatalember udvarlásával zavarja s kérte őt, hogy valamiképpen szabadít­sa meg tőle. Az alkalmat, mikor B. V-t a leány lakásán találta, éppen kedvezőnek találta, hogy a kérésnek eleget tegyen s mikor B. V. _ nem akart engedelmeskedni, kénytelen volt testi ere­jét igénybe venni. A nyelvsérülésre .nézve ta­gadja, hogy ő lett volna az okozója B. V. sebe­sülésének s nem hajlandó az igéyelt 20.000 lejt kifizetni. A fiatalember tagadja, hogy a leány tola­kodónak nevezte volna, mivel hosszabb ideje jó­ban voltak, többször és állandóan találkoztak egymással s bár elismeri, hogy & verekedést megelőző napon kisebb fajta összezördülés tör­tént köztük, mégsem hiszi, hogy a leány kérte volna koros barátját, hogy őt lerázza nyakáról. A verekedést úgy adja elő, hogy O. L. minden szó nélkül kiutasította, majd pedig neki rohant és ütlegelni kezdte s a végén még a nyelvéből is leharapott egy darabot. A biróság megkérdi, hogyan fért hozzá 0. L. a nyelvéhez. — A kimerültségtől már kilógott a nyelvem s ezért tudott belekapni. A leány kihallgatása következik. Nem igen tetszik neki, hogy „családi“ ügyeiről a nyilvá­nosság előtt kell vallomást tennie. Nem is igen beszél. Még annyit sem sikerül megtudni tőle, hogy ki kezdte a verekedést. Először azt vála­szolja, hogy egymásnak mentek, kifutott rend­őri segítség után, majd pedig azzal üti el a dol­got, hogy nem is mert odanézni, hogy ütik egy­mást a férfi ak. A leány anyja elmondja, hogy nem tudott leánya külön szobájáról, mivel az nála lakott s úgy látszik, szabad idejét használta fel arra, hogy a C. L. által fizetett hónapos szobában le­bonyolítsa találkozásait a két férfivel. A törvényszék a kihallgatások után a tár­gyalást megszakította és folytatását szombatra halasztotta. -

Next

/
Thumbnails
Contents