Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-16 / 61. szám

XIV. ÉV3*. 61. SZÁM. KJsamrmw&i 15 Hideg és nedves időben melegít mint a napsugár­Régi téjdalipai mtyosabba» íépm-k fţrl fagyi» napokon? ízületei merevebbek ■' ‘ és tóldalmasabbak tcszoea nedves wő* ben. Az alábbiakban egy bevált készít­ményt ajánlhatunk az- izom és izületi fájdalmak enyhítésére A fíjdatnwo részeltrf <tdmWjí (3 gyengén Steaa’s Limas es t-tel Qrátp 'ként ismételje ezt Sloan's metegré a testet akárcsak a napsugara. KIözJ — _ a fájdalmat Még ma vásároljot C I A A KI * C I „ «ydorMCiészénél vagy droíraistáli j L w A IM j LINIMENT nâl *** "*abb ?s. Lei-cr*.­* • ITT- fiT-Tmri~iirniiinrnirMTiTTTimim■ibwhmii ..............—mi un -- ■ . ...______ír A matróz; fia a trónon Szeafmártoni Kálmán tanár ieltünésfkeltő tanulmányt írt a történelem esrvík îcgaaşyobb kalandoráról, Heraklides Basilikos Jakab moldvai fejedelemről (Kolozsvár, március 14.). Szcntmártoni Kál­mán, székelykereszturi tanár érdekes tanul­mányt irt „Heraklides Basilikos Jakab moldo­vai fejedelem és a magyarok“ cimen. Herakli­des élettörténete Erdély, Magyarország és a székelység történetével szorosan összefonódott. A kivaló szellemi képességű Heraklides Basili­kos Jakab, aki mindössze negyven évig élt és fejedelme volt Moidovának, egyike a történe­lem legérdekesebb alakjainak s bár a román történelmi munkák egyrésze mint kalandort emlegeti, ki „borzasztó kegyetlenül uralkodott“, kétségtelenül igazi nagy alakja a XVI. század­nak. Bennünket, éppen erdélyi vonatkozásai­nál fogva különösen érdekel, de karrierje is megérdemli, hogy részletesebben megismerje a közönség. i - A matróz fia. Amennyire a történelmi kutatásoknak si­került megállapítania, Heraklides Jakab csa­ládi nevén Basilikos Jakab, 1523-ban született, állítólag Samos-ban, de vanak, akik krétai ere­detűnek mondják. Atyja zsoldos hajólegény, vagyis egyszerű matróz volt, aki nem sokat tö­rődött fia neveltetésével, hanem egy gazdag görögnek, Heraklides Jakabnak adta szolgála­tába, aki felismervén a fiú képességeit, tanít­tatta őt. Heraklides Jakab V. Károly német császár szolgálatába állott, egy zsoldos görög csapatnak lett a parancsnoka. Ebben a csapat­ban szolgált Basilikos is. Közben Belgiumban Heraklides meghalt és halálos ágyán örökbe fo­gadta a fiút, aki igy vette fel a Heraklides Ja­kab nevet s megszerkesztette genealógiáját, amelyben magát egyenesen Heraclestől szár­maztatja. V. Károly császár nevelőatyai jogai­ban megerősítette és genealógiáját is jóváhagy­ta, megengedve, hogy viselje a Despot nevet is. Nevelő atyja halála után Basilikos lett a gö­rög zsoldos hadsereg parancsnoka. Később egy rokonával, aki magat Doris fejedelmének hir­dette, Wittenbergbe ment, s ott fejedelemhez méltó életet éltek. Wittenbergből Dániába, Svédországba, Poroszországba, majd Lengyel- országba ment, s Vilnában állapodott meg. Itt ismerkedett meg az Alexandra Lapusneanu zsarnoksága miatt Lengyelországba menekült moldovai bojárokkal s a velük való érintkezés adta a gondolatot, a moldovai fejedelemségre. Szoros kapcsolatot tartott fenn a reformáció vezető egj énisógeivel és az volt a terve, hogy Moldovába behozza a reformációt. A Moldová- ra vonatkozó gondolatát úgy igyekezett meg­valósítani, hogy egyszerűen kibővítette a csa­ládfáját olyanformán, hogy Petra Bares fele­sége, Heraklides Ilona, neki rokona, s igy ter­mészetes leányuk, Rugsandra is. így megköt­vén a rokonságot Lapusneanu feleségével, meg­kapta az alapot arra, hogy jogot formáljon Moldova trónjára. Beférkőzött a moldovai ud­varba, ahol barátságosan fogadták és hozzálá­tott tervének keresztülviteléhez. A magyar segítség. Lapusneanu értesülvén Basilikos terveiről, meg akarta őt mérgeztetni, de Basilikos Mun- tenián át Brassóba menekült. Itt nem sokáig bujkálhatott, mert Lapusneanu János Zsig- mondtól követelte a kiadatását. Heraklides azonban titokban éjjel megszökött. Előbb Ausz­triába ment, és újra Lengyelországba igyeke­zett, de megállapodott a Szepességben és Kés­márk kapitányától, Lasky Alberttól próbált segítséget kapni trónjának elnyerésére. A könnyüvérli Laszky tízezer aranyat adott ne­ki és pártfogásába vette. A kölcsönvett pénzen magyar és lengyel zsoldosokat fogadott, de Moldova meghódítása nem sikerült, mert a len­gyelek seregét szétverték. Most Basilikos Já­nos Zsigmenddal szemben Ferdinánd segítségét igyekezett megnyerni. Ajándékokkal, ígéretek­kel megnyerte magának Kassa város kapitá­nyát, Zay Ferencet, akinek 15.000 aranyforin­tot, 50 ökröt, 4 török és 12 moldovai vérlovat, a puszta közbenjárásért pedig háromezer forin­tot Ígért. Zay minden követ megmozgatott az udvarnál Heraklides érdekében. A terv sikerült is, Ferdinand beleegyezett, hogy részére titok­ban hadsereget gyűjtsenek. Hogy tervük titok­ban maradjon, Laszky elzárta Heraklidest egy titkos helyen, elhíresztelték, hogy meghalt és egy koporsóba tett követ temettetett el he­lyette. A hadsereg közben összegyűlt és a nagy­hírű Székely Antal vezetésével sikerült Lapns- neanu seregét szétverni és Heraklidest Mol­dova trónjára juttatni. A török ugyan ellene fordult, de a kitűnő diplomata leszerelte a tö­rök ellenszenvet és elismertette magát Moldo­va trónján. A külpolitikai sikerek után azonban belső­leg nem sikerült trónját megszilárdítania. Leg­kiválóbb hadvezérét, Székely Antalt, akinek mindent köszönhetett, elbocsátotta, ígéretei el­lenére sem adott semmit Zay Ferencnek, hanem csak hitegette, amikor ez a kölcsönösszdfeet, mintegy nyolcvanezer aranyat követelt rajta. Erdély fejedelmével is elrontotta a dolgát. Fer­dinánd elérkezettnek látta az időt, hogy János Zsigmondtól visszafoglalja Erdélyt és Herak- lidessol akarta hátba támadtatni az erdélyi fe­jedelmet. Az ismeretes terv fegyverszünettel és a székely lázadás leverésével végződött. Herak­lides azonban egy gyalázkodással telt levélben Csicsó és Küküllővárt követelte a maga részé­re, majd miután János Zsigmond beteg lett, hadsereggel vonult Tatros felé, hogy Erdélyt birtokába vegye. Itt hallotta meg, hogy János Zsigmond jobban van, nem lehet a zavarosban halászni, s erre visszafordult. Zuhanás a trónról. Zay is, ahol csak lehetett., ártott neki. Visno- vetzky Demeter kozákvezérrel szövetkezett, s elhatározták, hogy Heraklidest letaszítják Mol­dova trónjáról. A görögkeletiek megtérítése sem sikerült, a súlyos adók és kegyetlenség miatt a nép haragja is ellene fordult. Éppen menyegzőjére készült Heraklides, mikor az el­lene szított forradalom kitörőben volt. A forra­dalom vezére Tomsa volt, aki rá akarván szed­ni Heraklidest, barátjának mutatkozott s fi­gyelmeztette a fejedelmet, hogy Visnoveczki seregével készen áll a Dnyeszternél, hogy őt megtámadja. Azt tanácsolta azért Herakldes- nek. hogy engedjen át neki zsoldos csapatokat. A fejedelem engedett a tanácsnak és a csapa­tok vezetését Tomsára bízta, aki elindult a Dnyeszterhez, ahol természetesen ellenség nem volt. Tomsa és az összeesküvő bojárok arra gon­doltak, hogy a magyarok leveretésével köny- nyen ledönthetik Heraklidest a trónról és azért a gyanútlan magyar katonákat egy adott jelre megrohanták és felkoncolták. Heraklides Su­ceava várába húzódott, amelyet az otthonom* radottak Domán felhívására ostrom alá fog­tak. Közben megérkezett a Dnyeszter felől a hadsereg is, Tomaát fejedelemnek jelölték, azo­kat, akikről azt hitték, hogy Heraklides párt ján vannak, a városban levő német és olusa kézműveseket, asszonyokat, gyermekeket leöl* dösték. Heraklidesnek egy görög nőtől szüle* tett leányát megfojtották, anyját zárdába ker­gették, s a Heraklidesről alapított kiváló Kot- nari iskolát lerombolták, igazgatója, Sommer János hossza bolyongás után Erdélybe jutott, ahol Dávid Ferene hívására 1576-ben, a kolozs­vári unitárius iskola igazgatója lett. Az os* kom sokáig húzódott, mire Tomsa, János Zsigmomatóí kért segítséget. Közben megérke­zett Visnoveczki hadserege, amelyet Tomsáék szétvernek, Visnoveczkit pedig elfogják, Kou- stantinápolyba küldik, ahol a szultán ki végez­teti. János Zsigmond segitőcsapata közben meg* érkezett, a várban lévő magyarokat sikerült megnyerni s a Heraklides sorsa ezzel el is dőlt. A fejedelem látva, hogy megcsalták az összes bojárok, elhagyták katonái s az ország ellene lázad, s miután nem remélhetett sehonnan se­gítséget, fejedelmi díszbe öltözött és kilépett a várból. Tomsa szemrehányást tett neki, hogy pusztítja az országot, a templomokat kifosztja, s az orthodox vallást kineveti, majd felemel­vén buzogányát, agyonütötte a fejedelmet, mi­re az egész hadsereg rárohant, egy tatár a fe­jét levágta, a bőrt a fejéről lenyúzták, polyvá- vai kitöltötték és elküldöHék Konstantinápoly- ba. Negyven évig élt és két évig uralkodott. Tomsa felvette a Stufan Voda nevet, da nem sokáig uralkodhatott, mert János Zsig­mond kérésére a szultán Lapusueanut vissza­helyezte trónjára. így végződött a nem minden­napi, kalandos életű fejedelem karrierje, a matróz apától kiindulva, Moldova íejedeliru trónjáig. Ölesé - % "ép - ló Jakáts: A régi Magyarorszég Jó SteöV®. Történelmi miniatűrök könnyes és derűs magyarszázadokból. 2 köt. 402 old. lOGlei. BasnvsiSe: Franciaország törlé­se ele. Hogyan született Franciaország, ho­gyan ólt századokon át és milyen ma: erre fe­lel ez az izig-vérig modern történeti mü. 2 kö­tet, 433 oldal, 102 lei. R. Berajamiíü; regényés élet. Balzac, minden idők legnagyobb regényírója életet is úgy élte le, mint egy nagyszerű Bal­zac regény hőse. 1 kötet, 3Q4 oldal, 68 lei. Sós Passos: New-Yerk regénye. New-York ezerszinü élete pereg le etőítünk rohanó filmként a nagyszerű amerikai iró ha­talmas regényalkotásában. 2 köt. 472 old. 1 (te lei. Biases* Ibanez: A meghódított ÎSBS *sr. A színes hajóséiet, a mozgalma: spanyol kikötővárosok világa elevenedik meg izgalmasan érdekes cselekmény keretében. 1 kötet, 300 oldal, 68 lei. EmiE@ Zola: Yhé?®sa Raquiet. Egy szenvedélyek és szenvedések közt eltöltött élet drámaian megrázó regénye. 284 oldal, 68 lei. Blase© Ibanez: ttiindenki asszo­it^a. Az élet merész kalandorainak fantasz­tikus utjain vezet bennünket ibanez regénye. 1 kötet 2S4 oldal, 69 lei. Szalay: ffihálybácsi. a délibábos puszta illata lengi körül Mihály bácsi izig-vé­rig magyar alakját, aki e színes történetek kö­zéppontjában áll. 1 kötet, 194 oldal, 51 lei. Figyelje az olcsó és árleszállitási hirdetéseket. Mindent nyomban rendeken Lepage-tólKvár. Ami nem felel meg, azonnal becserélheti Vi­dékre utánvéttel, frankó szállít Lepage. „ÄILEPAGE & Kérien iegyzékeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents