Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-14 / 59. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: X évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej* , egy hóra 100 lej. f.

Ára 5 lej. V

ORSZÁGOS MAGYARP ARTI LAP

SrBrkcsztüség és kiadóhivatal: Fiaţa Unirii (Főtér) 4L Telefon: 6-08, 6-91.

XIV. évblyam 59*í í szátn

a** ----------ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGON:

1 évre S6 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő.

Egyes szám ára 20 fillér.

Grtj-Koloxs vár, 1931 m grefa* 14 Ş&OinbMt

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ZN ÍTTMKRAR No. 2425*5—927.

Gazdasági optimizmus 1

Érdekes, hogy a nyugati lapok szinte egyöntetűen optimisták. Természetesen senki sem mer nyugaton hitet tenni amellett, hogy nem fogják-e újabb megrázkódtatások érni a piacot, de általában véve az az előérzetük, úgyszólván szimatjuk az embereknek, hogy kifelé megyünk a válságból és gazdasági feltámadás felé vezet az ut. Szívesen elhinnők az optimizmus e kézi jósainak és haruspekseinek jövendöléseit, bár a jelek az ellenkezőjét mutatják. Azokat a nagy problémákat, amelyek a gazdasági válságot oly pusztító mérvben előidézték, mégesak ki sem mozgatták tehetetlenségi helyzetükből, már pedig ezek nélkül: leszerelés, vámhatárok megszüntetése, szövetségközi adósságok törlése, az európai termelő területek racionalizálása, stb. tartós javulásra nem számíthatnak.

Az optimisták azonban azt állítják, hogy a jelenlegi keretek között is lehet jobbá tenni a helyzetet, sőt már észrevehető javulások is mutatkoznak. Amerikában bizakodnak a prospe- ritynek közeli fellángolásában, bankárok Ígérik, hogy trezorjaikat ismét megnyitják és jó- ravaló európai államoknak nagyobb kölcsönöket biztosítanak. Odaát már a munkanélküliség terén is javulás mutatkozik, több iparágban a sok megrendelés fokozott termelőmunkát von maga után, az ankétoknak az az eredménye, hogy a mélyponton már túl vagyunk. Angliában is sokat várnak az indiai-angol megegyezéstől, valamint az olasz-francia flottamegegyezéstől és azt hiszik, hogy legalább a gyapjuipar terén, amely Angliának költségvetésében jelentős tétel, lényeges javulás áll be. Optimista véleményeket olvashattunk magyar közgazdászok részéről is és optimista a kétség- beesés országában, Németországban is a vezető közvélemény, amelynek egyik szószólója, Remii old birodalomgyülési képviselő a következőket mondja: Őszintén gazdasági optimistának tartom magamat. Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy a német ipar a világpiachoz való csatlakozása által az utóbbi időben ismét megtalálta önmagát. A Németországban keresztülvitt munkabérredukció sok tekintetben könnyített exportlehetőségeinken, természetesen a javulást inkább pénzügyi, mint termelői oldalról kell várni. Mindaddig, amig a kölcsönpénz 9—10 százalék kamatot emészt fel, iparágaink nem tudnak teljes kapacitással dolgozni. A pénznek olcsóbbnak kell lenni, ezért gazdaságilag és politikailag egyformán életfontosságú, hogy Németországban egészséges hitelpolitikát folytassunk. Ebben az összefüggésben különösképpen üdvözölnünk kell a most meginduló német-francia hiteltárgyalásokat.

Dr. Reinhold alighanem fején találta a szöget. Olcsó péuz egyik titka az átmeneti fölavatásnak, a másik pedig lehetőleg hosszúlejáratú beruházó kölcsönöknek nyújtása. És hogy a magunk dolgairól beszéljünk, Románia kapott ugyan néhány milliárd kölcsönt, de ez édes kevés az üdvösségre. Lyukakat be lehet tapasztani, de a romániai gazdaság feljavítása legelsősorban olcsó és bőségesen nyújtott kölcsönöktől függ. A most lezajlott kölcsön-kaland odi- szeája eléggé mutatja, hogy milyen vesszőfutást kellett megfutnia Romániának néhány milliárdért. A külföld nem nagyon ad kölcsönt nekünk és van is benne némi igazság. Egy svájci bankár éppen a napokban jelentette ki a következőket: Hogyan bízzanak a nyugati tőkés államok, igy Svájc is, olyan országoknak a helyzetében, amelyeknek polgárai egy százalékkal helyezik el a pénzüket Svájcban, másnap, mint kölcsöntvevők jelentkeznek és hajlandók ugyanezen összeg után 8—10 százalék kamatot fizetni.

Titulescu hazaérkezésétől

fordulatot várnak Momáeia kill» és belpolitikájában

Orosz gabonaszálIS?ások a Dunára — Renáta rekompenzációja ellenében — Résziedéiben is megszavazták a kamaücrvéuyt

 íekefesz@$z~panamák a. parlamentben

A kombinációkra mindig hajlamos bukaresti lapok, Titulescu hazautazásához különböző kommentárokat fűznek és tudni vélik, hogy a londoni követ, aki felsőbb hívásra érkezik haza, tevékeny részt fog venni a belpolitikai helyzet további kialakításában.

A Lupta foglalkozik Titulescu hazatérésének a kérdésével és cáfolja azokat a kombinációkat, amelyeket egyes sajtóorgánumok a londoni követ utazásához fűznek. Titulescu már két hónappal ezelőtt jelezte, hogy tavasszal hazatér és igy utazásában nincs semmi meglepő. Tény az is, hogy Mironescuval és Maniuval megállapodtak volt abban, hogy időnként személyes megbeszélésekben tisztázzák a külpolitika aktuális problémáit és Romániának ezekkel szemben követendő magatartását. Titulescu

hazaérkezésének tehát túlnyomóan külpolitikai okai vannak,

annál is inkább, mivd ismét hosszabb ideig fog az országtól távolmaradni és legalább hat hónapig nem lesz újabb alkalma az összes kompetens tényezőkkel személyes megbeszéléseket folytatnia. Lehetséges, sőt valószínű, hogy bizonyos gazdasági kérdésekben is kikérik Titulescu tanácsát,

azonban pénzügyi és kölcsönügyben aligha, mert köztudomású, hogy Titulescu ismételten kijelentette, hogy nem kíván többó pénzügyi kérdésekkel foglalkozni a különböző nemzetközi

konferenciákon sem.

Az Adeverul ugyanezen tárggyal kapcsolatban azt hiszi, hogy a kormány fel fogja használni az alkalmat és

Titulescuval behatóbb tárgyalásokat fog folytatni,

amelyek a román külpolitikának a közeljövőben követendő irányát szigorúan meg fogják szabni.

A kormány a jegybank kormányzója után igazgató- sági tagok eltávolítását Is kívánja

(Kolozsvár, március 12.) Burileanunak a Nemzeti Bank kormányzói székéből való eltávolítása szintén élénken foglalkoztatja a közvéleményt és a sajtót. A Patria, a nemzeti parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja hangoztatja, hogy ebben az ügyben Mironescu miniszterelnök sikere éppen abban áll, hogy az állam és a közvélemény a Burileanu szabotáló eljárásáért megkapta a gyors és kategorikus elégtételt. Burileanu lemondatása hideg tus a közélet összes parazitái számára, — irja a lap — és ennek az energikus cselekedetnek a nyomán a Mironescu-kormány folytatni akarja a közéletnek az ilyen élősködőktől való megtisztítását. Ezzel — úgy látszik — további menesztéseket igyekszik a kormánypárti lap bejelenteni.

A Viitorul, a liberálisok lapja szintén tud ilyen tervről, bár egészen másképpen ítéli meg s azt irja, hogy a kormány az ország több intézményének szétrombolása után most a Nemzeti Bankot is bevonja a maga pártérdekeinek a körébe. A Viitorul úgy tudja, hogy a kormány Burileanu visszahívásával egyidőben a í Nemzeti Bank egyik Mici nevű igazgatójának távozását is kérte. Úgy a bankkormányzó, mint az eltávolitandó igazgató helyébe a nemzeti parasztpárt a maga párthiveit helyezi és ebből nyilvánvalónak látja a bank elleni kampány tendenciáját.

(Folytatása a harmadik oldalon.)

A svájci bankárnak ez a megállapítása áll egy sereg megszorult államra, de igen tanulságosan éppen Romániára áll. Romániának pénzügyi viszonyai rendkívül egészségtelenek. Magántermelő tőke teljesen hiányzik és hogy ezen segítsünk, talán fontosabb Manoilescu a mi viszonyaink között utópisztikusán ható szindika- lizálási javaslatánál. Szent igaz, a termelés ra- cionalizáltabbá tétele éppoly fontos ügye országunknak is, mint más országnak, de a pénznek,

a nervus rerumnak helyes medrébe egyengetése, vadvizeinek lecsapolása, káros árterületeinek megtisztogatása mindenekelőtt való. És ha például Németország, Magyarország a gazdasági feltámadás nélkülözhetetlen kellékének a hitelviszonyok szabályozását tekintik, ha enél- kül nincs optimizmusuk, úgy százszorosán nem lehetünk optimisták mi sem, ha a nagy nyugati bankárok meg is csörditik péter-filléreiket a szemük előtt.

Kombinációk várfak a hazaérkező' Títulcscut

(Bukarest, március 12.) A kölcsön megvan,l de a közvélemény még mindig nyugtalan. Titulescu hazaérkezésével kapcsolatban a legkülönbözőbb verziók keringenek Bukarestben. Az Adeverul ugyancsak a londoni követ visszatérésével összefüggésben érdekes, bár kissé fantasztikusan hangzó külpolitikai értesüléseket közöl. Ezek szerint Olaszország, Anglia és Németország között nagy tárgyalások folynának egy olyan gazdasági blokk létrehozására, amelynek az lenne a célja, bogy Oroszországot bevonja Középeurópa és főként Anglia érdekszférájába. Ebben a koncepcióban nagy szerepet szánnának Románián is. A gazdasági

I blokk működésének első megnyilvánulása az lenne, hogy Oroszország nagy mennyiségű gabonát szállítana Németországnak és Angliának és pedig a Dunán keresztül, ami ilyen módon jelentékeny hasznot jelentene Románia számára is. Rekompenzációként ezért a gabonaszálli- tásért Anglia és Németország hajlandók lennének arra, hogy Románia részére egy negyven- milliárd Iejes hatalmas beruházási kölcsönt támogassanak. Ez a kölcsön képezné az anyagi bázisát annak a gazdasági tervnek, amelyet Madgearu és Manoilescu készítettek és amely jelenleg az uralkodó előtt fekszik.