Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-14 / 59. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ­X évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej* , egy hóra 100 lej. f. Ára 5 lej. V ORSZÁGOS MAGYARP ARTI LAP SrBrkcsztüség és kiadóhivatal: Fiaţa Unirii (Főtér) 4L Telefon: 6-08, 6-91. XIV. évblyam 59*í í szátn a** ----------­ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGON: 1 évre S6 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Grtj-Koloxs vár, 1931 m grefa* 14 Ş&OinbMt TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ ZN ÍTTMKRAR No. 2425*5—927. Gazdasági optimizmus 1 Érdekes, hogy a nyugati lapok szinte egy­öntetűen optimisták. Természetesen senki sem mer nyugaton hitet tenni amellett, hogy nem fogják-e újabb megrázkódtatások érni a pia­cot, de általában véve az az előérzetük, úgy­szólván szimatjuk az embereknek, hogy kifelé megyünk a válságból és gazdasági feltámadás felé vezet az ut. Szívesen elhinnők az optimiz­mus e kézi jósainak és haruspekseinek jöven­döléseit, bár a jelek az ellenkezőjét mutatják. Azokat a nagy problémákat, amelyek a gazda­sági válságot oly pusztító mérvben előidézték, mégesak ki sem mozgatták tehetetlenségi hely­zetükből, már pedig ezek nélkül: leszerelés, vámhatárok megszüntetése, szövetségközi adós­ságok törlése, az európai termelő területek ra­cionalizálása, stb. tartós javulásra nem számít­hatnak. Az optimisták azonban azt állítják, hogy a jelenlegi keretek között is lehet jobbá tenni a helyzetet, sőt már észrevehető javulások is mu­tatkoznak. Amerikában bizakodnak a prospe- ritynek közeli fellángolásában, bankárok Ígé­rik, hogy trezorjaikat ismét megnyitják és jó- ravaló európai államoknak nagyobb kölcsönö­ket biztosítanak. Odaát már a munkanélküli­ség terén is javulás mutatkozik, több iparág­ban a sok megrendelés fokozott termelőmun­kát von maga után, az ankétoknak az az ered­ménye, hogy a mélyponton már túl vagyunk. Angliában is sokat várnak az indiai-angol megegyezéstől, valamint az olasz-francia flot­tamegegyezéstől és azt hiszik, hogy legalább a gyapjuipar terén, amely Angliának költségve­tésében jelentős tétel, lényeges javulás áll be. Optimista véleményeket olvashattunk magyar közgazdászok részéről is és optimista a kétség- beesés országában, Németországban is a vezető közvélemény, amelynek egyik szószólója, Rem­ii old birodalomgyülési képviselő a következő­ket mondja: Őszintén gazdasági optimistának tartom magamat. Saját tapasztalatomból ál­líthatom, hogy a német ipar a világpiachoz való csatlakozása által az utóbbi időben ismét megtalálta önmagát. A Németországban keresz­tülvitt munkabérredukció sok tekintetben könnyített exportlehetőségeinken, természete­sen a javulást inkább pénzügyi, mint termelői oldalról kell várni. Mindaddig, amig a kölcsön­pénz 9—10 százalék kamatot emészt fel, ipar­ágaink nem tudnak teljes kapacitással dol­gozni. A pénznek olcsóbbnak kell lenni, ezért gazdaságilag és politikailag egyformán élet­fontosságú, hogy Németországban egészséges hitelpolitikát folytassunk. Ebben az összefüg­gésben különösképpen üdvözölnünk kell a most meginduló német-francia hiteltárgyalásokat. Dr. Reinhold alighanem fején találta a szö­get. Olcsó péuz egyik titka az átmeneti fölava­tásnak, a másik pedig lehetőleg hosszúlejáratú beruházó kölcsönöknek nyújtása. És hogy a magunk dolgairól beszéljünk, Románia kapott ugyan néhány milliárd kölcsönt, de ez édes ke­vés az üdvösségre. Lyukakat be lehet tapasz­tani, de a romániai gazdaság feljavítása legel­sősorban olcsó és bőségesen nyújtott kölcsönök­től függ. A most lezajlott kölcsön-kaland odi- szeája eléggé mutatja, hogy milyen vesszőfu­tást kellett megfutnia Romániának néhány milliárdért. A külföld nem nagyon ad kölcsönt nekünk és van is benne némi igazság. Egy svájci bankár éppen a napokban jelentette ki a következőket: Hogyan bízzanak a nyugati tőkés államok, igy Svájc is, olyan országoknak a helyzetében, amelyeknek polgárai egy száza­lékkal helyezik el a pénzüket Svájcban, más­nap, mint kölcsöntvevők jelentkeznek és haj­landók ugyanezen összeg után 8—10 százalék kamatot fizetni. Titulescu hazaérkezésétől fordulatot várnak Momáeia kill» és belpolitikájában Orosz gabonaszálIS?ások a Dunára — Renáta rekompenzációja ellenében — Résziedéiben is megszavazták a kamaücrvéuyt  íekefesz@$z~panamák a. parlamentben A kombinációkra mindig hajlamos buka­resti lapok, Titulescu hazautazásához különböző kommentárokat fűznek és tudni vélik, hogy a londoni követ, aki felsőbb hívásra érkezik haza, tevékeny részt fog venni a belpolitikai helyzet további kialakításában. A Lupta foglalkozik Titulescu hazatérésé­nek a kérdésével és cáfolja azokat a kombiná­ciókat, amelyeket egyes sajtóorgánumok a lon­doni követ utazásához fűznek. Titulescu már két hónappal ezelőtt jelezte, hogy tavasszal ha­zatér és igy utazásában nincs semmi meglepő. Tény az is, hogy Mironescuval és Maniuval megállapodtak volt abban, hogy időnként sze­mélyes megbeszélésekben tisztázzák a külpoli­tika aktuális problémáit és Romániának ezek­kel szemben követendő magatartását. Titulescu hazaérkezésének tehát túlnyomóan kül­politikai okai vannak, annál is inkább, mivd ismét hosszabb ideig fog az országtól távolmaradni és legalább hat hó­napig nem lesz újabb alkalma az összes kompe­tens tényezőkkel személyes megbeszéléseket folytatnia. Lehetséges, sőt valószínű, hogy bizonyos gazdasági kérdésekben is kiké­rik Titulescu tanácsát, azonban pénzügyi és kölcsönügyben aligha, mert köztudomású, hogy Titulescu ismételten kijelentette, hogy nem kíván többó pénzügyi kérdésekkel foglalkozni a különböző nemzetközi konferenciákon sem. Az Adeverul ugyanezen tárggyal kapcso­latban azt hiszi, hogy a kormány fel fogja hasz­nálni az alkalmat és Titulescuval behatóbb tárgyalásokat fog folytatni, amelyek a román külpolitikának a közeljövő­ben követendő irányát szigorúan meg fogják szabni. A kormány a jegybank kormányzója után igazgató- sági tagok eltávolítását Is kívánja (Kolozsvár, március 12.) Burileanunak a Nemzeti Bank kormányzói székéből való eltá­volítása szintén élénken foglalkoztatja a közvé­leményt és a sajtót. A Patria, a nemzeti pa­rasztpárt kolozsvári hivatalos lapja hangoz­tatja, hogy ebben az ügyben Mironescu minisz­terelnök sikere éppen abban áll, hogy az állam és a közvélemény a Burileanu szabotáló eljárá­sáért megkapta a gyors és kategorikus elégté­telt. Burileanu lemondatása hideg tus a köz­élet összes parazitái számára, — irja a lap — és ennek az energikus cselekedetnek a nyomán a Mironescu-kormány folytatni akarja a köz­életnek az ilyen élősködőktől való megtisztítá­sát. Ezzel — úgy látszik — további meneszté­seket igyekszik a kormánypárti lap bejelenteni. A Viitorul, a liberálisok lapja szintén tud ilyen tervről, bár egészen másképpen ítéli meg s azt irja, hogy a kormány az ország több in­tézményének szétrombolása után most a Nem­zeti Bankot is bevonja a maga pártérdekeinek a körébe. A Viitorul úgy tudja, hogy a kor­mány Burileanu visszahívásával egyidőben a í Nemzeti Bank egyik Mici nevű igazgatójának távozását is kérte. Úgy a bankkormányzó, mint az eltávolitandó igazgató helyébe a nemzeti pa­rasztpárt a maga párthiveit helyezi és ebből nyilvánvalónak látja a bank elleni kampány tendenciáját. (Folytatása a harmadik oldalon.) A svájci bankárnak ez a megállapítása áll egy sereg megszorult államra, de igen tanulsá­gosan éppen Romániára áll. Romániának pénz­ügyi viszonyai rendkívül egészségtelenek. Ma­gántermelő tőke teljesen hiányzik és hogy ezen segítsünk, talán fontosabb Manoilescu a mi vi­szonyaink között utópisztikusán ható szindika- lizálási javaslatánál. Szent igaz, a termelés ra- cionalizáltabbá tétele éppoly fontos ügye orszá­gunknak is, mint más országnak, de a pénznek, a nervus rerumnak helyes medrébe egyenge­tése, vadvizeinek lecsapolása, káros árterületei­nek megtisztogatása mindenekelőtt való. És ha például Németország, Magyarország a gazda­sági feltámadás nélkülözhetetlen kellékének a hitelviszonyok szabályozását tekintik, ha enél- kül nincs optimizmusuk, úgy százszorosán nem lehetünk optimisták mi sem, ha a nagy nyugati bankárok meg is csörditik péter-filléreiket a szemük előtt. Kombinációk várfak a hazaérkező' Títulcscut (Bukarest, március 12.) A kölcsön megvan,l de a közvélemény még mindig nyugtalan. Ti­tulescu hazaérkezésével kapcsolatban a legkü­lönbözőbb verziók keringenek Bukarestben. Az Adeverul ugyancsak a londoni követ visszaté­résével összefüggésben érdekes, bár kissé fan­tasztikusan hangzó külpolitikai értesüléseket közöl. Ezek szerint Olaszország, Anglia és Né­metország között nagy tárgyalások folynának egy olyan gazdasági blokk létrehozására, amelynek az lenne a célja, bogy Oroszországot bevonja Középeurópa és főként Anglia érdek­szférájába. Ebben a koncepcióban nagy szere­pet szánnának Románián is. A gazdasági I blokk működésének első megnyilvánulása az lenne, hogy Oroszország nagy mennyiségű ga­bonát szállítana Németországnak és Angliának és pedig a Dunán keresztül, ami ilyen módon jelentékeny hasznot jelentene Románia számá­ra is. Rekompenzációként ezért a gabonaszálli- tásért Anglia és Németország hajlandók lenné­nek arra, hogy Románia részére egy negyven- milliárd Iejes hatalmas beruházási kölcsönt tá­mogassanak. Ez a kölcsön képezné az anyagi bázisát annak a gazdasági tervnek, amelyet Madgearu és Manoilescu készítettek és amely jelenleg az uralkodó előtt fekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents