Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-13 / 58. szám

!TIV. ÉVF. 58. SZÁM.

n

9

■H ÉSMÖSÉ5ZET

A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI.

Eredeti operettbemutató Kolozsváron

Négy évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett, hogy a kolozsvári színház egyik „Urauíftih- rungja“, a Csókhercegnő cimü operett kilépett az erdélyi keretek közül s diadalmasan bejárta az összes magyarországi és csehszlovákiai színpadokat is. A darab remek munzsikája sokáig emlékezetes maradt.

A Csókhercegnő szerzője most uj operettet irt, „Utolsó farsang“ címen. Schreiber Alajos, a temesvári, aradi, marosvásárhelyi szinházak karmestere uj müvében messze felülmúlja négy év előtti munkáját s olyan pezsgő, friss, modern, izes muzsikát komponált, amely egészen biztosan meg fogja hódítani a nagy külföldi színpadokat is. Librettistája most olyan jelentős író, mint Szabados Árpád, aki ebben az évben a budapesti Nemzeti Szinház szerzői közó avanzsált.

A két erdélyi szerző munkáját a legnagyobb gonddal és szeretettel készíti elő a szinház. Ihász Aladár, mint rendező, különösen ambi- ciónálja, hogy olyan karnevált varázsoljon a szinpadra, amely az amerikai filmek kiállításával is vetekedik. A szerző és Stefanidesz karmester vállvetve fáradoznak a zenei rész betanításán. A pénteki este mindenesetre jelentős dátuma lesz az erdélyi eredeti operettirás történetének.

Samy Cohen násznton. A Magyar Szinház mozgó uj vigjátéka pompás, telivér amerikai történet, amelynek pazar humora, kitűnő felvételei, remek meséje ellenállhatatlanul hódítják meg a nézőt. Samy Cohen valóban a nagy színészek fajtájából való. A kisérőképül adott Volga lányát nem kell bemutatni, Evelin Holt és Ygo Sim alakitásai a leghíresebbek közül valók, amelyeket a film csak produkált.

(*) Az Ellenőr 70 oldalas száma szombaton jelenik meg. Tóth Sándor politikai és közgazda- sági lapjának dupla száma 70 oldal terjedelemben a legváltozatosabb és legszenzációsabb tartartalommal e hó 14-én, szombaton jelenik meg s kapható lesz az ország minden árusitójánál. A kettős szám ára 40 lej.

(*) Hangverseny a református teológián. A szomszédos szamosfalvi református egyház- község javára vasárnap este nyolc órai kezdettel a református teológia dísztermében műsoros ünnepélyt tartanak. Az ünnepély programmja a következő: 1. Énekel: a „Magyar Dalárda“. Vezényel Rezik Károly országos karnagy. 2. Megnyitó beszéd: Vásárhelyi János. 3. Költeményeiből felolvas: Reményik Sándor. 4. Hegedül: Gazda Lajos ref. s. lelkész. 5. Előadást tart: Nyirő József iró. 6. Énekel a Törekvés énekkar, vezényel Kárpáti Emil karnagy. Kötelező belépődíj nem lesz, azonban a perselyes adományok a szamosfalvi egyházközség felsegélyezésére fognak fordittatni.

(*) Megjelent az Erdély első száma. A világháború után újból megindított Erdély 1930-as évfolyamának bezárása után az 1931. évfolyam ,1-ső száma látott napvilágot e hó elején. A gazdag tartalmú füzet az idén is Orosz Endre egyesületi főtitkár szerkesztésében jelent meg.

A MAGYAR SZÍNHÁZ

HETI MŰSORA:

Csütörtök este 9: Halványsárga rózsa. (Operettuj- donság. Kondor, Kertész, Nádor, Tompa, Ihász fellépésével. 10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal.)

Péntek sí 9: Utolsó farsang. Eredeti operettbemutató, Kondor, Kertész, Nádor, Tompa, Ihász fellépésével. 31. Premiérbérlet, Ssz. 214.)

Szombat \ 9: Utolsó farsang. (Operettujdonság,

másodszor. 35. A. bérlet. Ssz. 215.)

Vasárnap . 9: Utolsó farsang, (Operettujdonság,

harmadszor, 35. B. bérlet. Ssz. 216.)

Hétfő 9: Szigeti József, a világhírű magyar hegedűművész egyetlen hangversenye. Felemelt helyárak. Ssz. 999.

A ROMÁN OPERA MŰSORA.

Péntek, március 13-án: Parasztbecsület, Bajazzók. P. Stefánescu-GoangS baritonista vendégfellépésével.

Vasárnap, március 15-én (délután): Mignon.

Hétfő, március 16-án: Hoffmann meséi. (Olcsó helyárakkal.

Szerda, március 19-én: Al, Stradella, (Opera-premier.)

JgÖZÜATDJlSAtí

9 legális mániái szeszipar megsemmisítését jelentené n szetzmonopölium bevezetése

Halász Ignác szeszgyáros kritikája a romániai szeszmonopólinm

tervezetéről

(Bukarest, március 11. Saját tud.) Romániai és külföldi szeszipari körökben is érthető feltűnést keltett Madgearu földmivelésügyi miniszter parlamenti nyilatkozata, amely szerint a kormány a szeszmonopólium gondolatával foglalkozik és a monopólium bevezetését csak azoknak a szervezési munkálatoknak előhala- dásától teszi függővé, amelyek előkészítenék a talajt a nagyjelentőségű reform számára. A Keleti Újság már évek óta folytatja harcát a romániai szeszpolitika gyökeres megváltoztatásáért, a legális szeszipar szanálásáért s ezért szükségesnek tartottuk, hogy az érdekelt körök és általában a nagyközönség tájékoztatása érdekében e nagy horderejű problémáról kikérje véleményét Halász Ignác szeszgyárosnak, a romániai mezőgazdasági szeszipar vezető reprezentánsának, akinek a kormányhoz benyújtott, modern és nagy hozzáértéssel felépített reformtervei annak idején nagy feltűnést keltettek. Halász Ignác egyike a romániai szeszipar legalaposabb ismerőinek és igy nyilatkozata, amelyben kritikát mond a monopólium-tervről, méltó érdeklődésre tarthat számot,

— Komolyan foglalkozik-e a kormány a szeszmonopólium bevezetésével? — kérdezte munkatársunk,

— Tudomásom szerint — mondotta Halász Ignác — a szeszmonopólium tervezete készen várja a Párizsból hazaérkező Popovici pénzügyminisztert, aki a tervezeten az utolsó sírni* tásokat fogja eszközölni és még ebben az ülésszakban a parlament elé terjeszti, megszava* zás végett,

Termelési szeszmonopólium lesz Romániában

— A monopóliumtervezet szerint — a bor és a sör kivételével — az összes alkoliolnemüek gyártása és forgalombahozatala megszűnik magánjog lenni, átruházván ezen jogokat az e célra ötvenévi időtartamra létesítendő „Casa Autonoma“-ra, amely vagy maga, vagy mások által (külföldi tőkéskonzorcium) fogja e jogokat gyakorolni. A meglévő összes üstöket és szeszgyárakat az állam kártalanítás utján megszünteti.

— Adott esetben tehát nemcsak értékesi- tési monopóliumról van szó, mint amilyenek még vannak azokban az államokban, amelyekben kifejlett szeszipar ós még fejlettebb szeszfogyasztási adó, valamint ellenőrzési rendszer van érvényben, hanem termelési monopóliumról is, amilyen eddig gyakorlatban az egész világon nem volt és nincs.

— Az értékesítési monopólium is az utolsó fázisa a szeszipar és a szeszfogyasztási adó- technikai fejlődésnek. A szeszfogyasztási adó ugyanis a legkönnyebben és legkellemesebben beszedhető adók közé tartozik. Amikor egy állam a fokozatos fejlődés során kimerítette a beszedési lehetőségek maximumát ezen adóknál, amikor már lehetetlen a normális keretekben több bevételre számítani és amikor az ellenőrzés és a szeszadó-adminisztráció is elérte a tökéletesedés csúcspontját, akkor jön a szeszmonopólium, amelynél a meglevő szeszfogyasztási adó megnagyobbodott bevételei mintegy fundamentumát alkotják a nagy és költséges organizációnak. Ezen az alapon joggal lehet remélni a szeszmonopólium utján az eddigi szeszfogyasztási adókat meghaladó bevételt.

—■ Ilyen értékesítési monopóliumok vannak jelenleg Németországban, Lengyelországban, Svájcban és Ausztriában. Az értékesítési monopólium is sok vállfaju. Van részleges és teljes. A legtökéletesebb szeszmonopol, amit eddig a szakirodalom ismer, a cári Oroszországé volt. Ez a monopol átvette a szeszgyáraktól a nyersszeszt, beszállította finomító telepeire, ahol a legtökéletesebb és leghigénikusabb módszerrel tisztította, különböző erősségekre lehi- gitotta és különböző nagyságú üvegekben pa- lackoztatta az italokat. Az igy fogyasztásra elkészített szeszes italokat a monopol közvetlenül maga árusította a fogyasztóknak, különböző kategóriájú monopol-kimérésekben, de mindig csak a kimérő helyiségen kivül történő fogyasz* tásra és zárt palackokban.

— Besszarábia városaiban az orosz monopol idejéből visszamaradt épületek és gépberendezések romjai még ma is élénken demonstrálják az orosz monopólium gigántikus voltát. Ez a monopólium az 1913. évben a cári Oroszország óriási költségvetésének 26 és fél százalékát szolgáltatta be, mint tiszta hasznot, ugyanakkor, amikor az egyenes adók csak 7 és fél százalékát reprezentálták az állami költségvetésnek.

Megsemmisül Romániában a szeszipar

_— Ez a példa is igazolja, hogy az értékesítési monopólium elég nagyszabású ahhoz, hogy kimeríthesse a rendelkezésünkre álló töke- és energiaforrásainkat és nem szükséges, hogy a kormány az egész szeszipart megsemmisítő termelési monopóliummal kísérletezzék. Románia fennállása óta az összes eddigi kormányok — beleértve a jelenlegit is — azon az állásponton voltak, hogy a szeszipar elsősorban politikai, szociális és mezőgazdasági kérdés és csak utolsó sorban fiskális-szempontú. A jelenlegi tervezet az eddigi állásponttal ellentétben kizárólag fiskális szempontból kezeli a kérdést és elfelejti, hogy a romániai agrárviszonyok mellett megbocsáthatatlan bűn lenne több mint kétszáz mezőgazdasági termékeket feldolgozó, állatot hizlaló és trágyát termelő szeszgyárat megszüntetni, hogy azután ugyanazon szeszmennyiséget mellasból négy-öt nagy olyan szeszgyárban dolgoztassa fel, amelyeknek semmiféle szerves összefüggése nincs a mezőgazdasággal.

44.066 üst főzi a pálinkát!

— Legjellemzőbben az üstök kérdése világítja meg a monopóliumra való áttérés lehetetlenségét Az üstöket állandóan apasztani és azokat kooperativ alapon létesült központi főzdékben fokozatosan egyesíteni kellett volna, úgy, hogy a monopolra való áttérésnél minél kisebb számú üst legyen üzemben.

— Ehelyett azt látjuk, hogy az 1925. évben 5088 községben 40.205 üst birt engedéllyel. Már akkor hangoztatták az alkoholipar centralizálásának, sőt teljes eltörlésének a szükségességét kormánykörökben. A gyakorlatban azonban az történt, hogy azóta 4213-al szaporították és ezzel felemelték 44.418-ra az üstök számát. Ugyan ez a helyzet az italmérési engedélyeknél, melyeknek száma még ma is napról-napra emelkedik. Legújabb rendelet szerint a városokban bárki kaphat italmérési engedélyt korlátlan számban. Már pedig a monopol fogalmával mindez merőben ellenkezik. Elképzelheti-e valaki. hogy a 44 ezren felüli üstöt máról holnapra meg lehet szüntetni?.., Erre még diktatórikus kormány sem merne vállalkozni. Ha pedig igy áll a helyzet, akkor játék a szavakkal termelési monopolról beszélni. Avagy ez csak arra volna jó, hogy ürügy legyen megsemmisíteni körülbelül 200 olyan szeszgyárat, amely eddig is annyi áldozatot hozott az eddigi helytelen szeszpolitikáért?...

*

Halász Ignác nyilatkozatának második részét lapunk holnapi számában közöljük,