Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-02 / 50. szám
XIV. ÉVF. 50. SZÁM. 3 „Minden hivatalnok, aki magyarul beszél, a román állam elleni gyűlöletét bizonyítja!“ A nagyszebeni postaigazgató példátlanul brutális nyelvrendelete (Brassó, február 28.) A Kronstädter Zeitung legutóbbi száma közli a nagyszebeni postaigazgató legújabb nyelvrendeletét, amely a kormány részéről elhangzott kijelentések után valóban nem szorul külön kommentárra. Ez a nyelvrendelet a következő: „Mivel a nagyszebeni közönség soraiból hallom, hogy a postahivatal tisztviselői a közönséggel és maguk között a hivatali helyiségekben még mindig magyarul vagy németül beszélnek, ez alkalommal utoljára figyelmeztetem őket, hogy ezt személyesen, váratlanul ellenőrizni fogom, miután — mindegyiküket személyesen jól ismerve — tudom, hogy valamennyien jól beszélik a román nyelvet, s mivel minden hivatalnok, aki más nyelven beszél, mint a hivatalos nyelv, ezzel a román állam elleni gyűlöletét bizonyltja, — ahonnan pedig a kenyerét kapja és amelynek esküt tett. Ha a közönség más nyelven beszél is, a tisztviselő tartozik neki románul felelni, mert különben az esetet jelenteni fogom az igazgatóságnak és az ügyet a fegyelmi bizottság elé viszem, mivel a jelenlegi állapotnak a román igazgatás tizenkettedik évében már meg kell szűnnie.“ A rendelkezés végül felhívja a közönséget arra, hogy a tisztviselőkkel csak románul beszéljen. A lap a vicinális szempontokon felépült rendeletnek „kis Jonescu“ nevet adott. A karzat lázas érdeklődése, de a szenátorok nagy közönyössége mellett tárgyalják a gabonatörvényt Madgearu miniszternek éles vitája volt az alkotmánymódosítás ötlete miatt A padsorok kiürülése miatt félbe kellett szakítani a szenátus ülését (Bukarest, február 28.) A szenátusban napirend előtt Badulescu szenátor, a vasút fűtőanyaggal való ellátása kérdésében intéz kérdést a közlekedésügyi miniszterhez. Szerinte a vasút pénzügyi politikája szempontjából nem helyes az, hogy a szénnek olyan nagy szerepet juttatnak a lényegesen olcsóbb olajjal szemben. A szénnel szembeni protekciós eljárás a zsilvölgyi bányák pressziójára történt és a kiküldött bizottság még nem hozott megnyugtató határozatot. Sürgős intézkedést kér. Opreanu, a brailai mezőgazdasági kamarai választásokkal kapcsolatosan intéz kérdést a kormányhoz. Madgearu miniszter élesen válaszol. Csodálkozik azon, hogy éppen Opreanu teszi szóvá ezt a dolgot, noha ő a mezőgazdasági gépgyárak beszerzései körül szabálytalanságokat követett el. Opreanu védekezik és azt állitja, hogy ő mindig a szabályok szerint járt el. A gabonaértékesitési törvény van napirenden. Orleanu az első szónok. A törvényt közgazdasági tévelygésnek mondja, amely a visszaélések és károk kiapadhatatlan forrása lesz. Kifogásolja, hogy az állam segítségben részesítse azokat az iparvállalatokat, amelyeknek nincs igazi gyökerük az országban és még harmincéves működés után is állami támogatásra szorulnak. Kérdi, hogy milyen ellenszolgáltatást fognak nyújtani azok a malmok, amelyeket az állam a gabonamonopóliummal olyan nagy előnyökben részesít. Az intézkedések tönkre fogják tenni a kismalmokat. A munka éppen olyan szabad, mint az egyesülési jog és a kényszerszindikátusokba való tömörités gondolata alkotmányellenes. — Ma — mondja — amikor minden tekintélyt meggyöngiteni igyekeznek, kell valami olyannak lenni, ami mindenek felett áll, amit mindenki érinthetetlen dologként tisztel és ez az alkotmány. A tekintélyeknek ebben a válságában jön most egy miniszter és azért, amiért az alkotmány egy szakasza akadályozza valamilyen tevékenységében, meg akarja semmisíteni ezt az alapokmányt, vagy legalább is meg akarja csorbítani azt. Az alkotmány módosításának még a gondolatát sem szabad felvetni az uralkodó tudta és előzetes beleegyezése nélkül. Madgearu miniszter: Ha jól emlékszem, Ön is azok közé tartozott, akik annak idején az alkotmány valóban forradalmi módosítását javasolták a földbirtokkisajátitá- soknál. Orleanu: Ez valóban hazafias tény volt. Madgearu: Ugyanabban az esetben vagyunk most is. Én nem mondottam mást, minthogy, ha az ország gazdasági fejlődésének az alkotmány valamelyik szakasza útjában áll, akkor gondolni kell arra a napra, amikor az alkotmány módosulni fog. Orleanu a továbbiakban tovább kritizálja a ja\ aslatot, beszéde végén pedig felszólítást intéz a szenátushoz, hogy a politikai ellenségeskedések helyett, fogjanak össze az ország összes erői és vállvetve igyekezzenek megvalósítani az ország felvirágoztatását, amelyre az ország kétségtelen gazdagsága mellett minden lehetőség meg van. A következő szónok Gaicu ezredes, geor- gis;a liberális. Beszéde alatt lassanként elnéptelenedik a szenátus és az elnök, Madgearu figyelmeztetésére, felfüggeszti az ülést, határozatképtelenség miatt. A szenátus karzatán nagy számban jelentek meg az érdekeltek, malmosok, kereskedők, az parvá Halatok képviselői és meglehetős nagy volt az elégedetlenség amiatt, hogy a szenátus ilyen közömbösséget mutat a reájuk nézve oly m életbevágóan fontos javaslat tárgyalásánál amely a gazdasági renden forradalmi vál- toz atást akar behozni. „A vérbafos a legnagyobb bűnt követi el, ha nem kezelteti magát*'. „A vérbajos, ha nem kezelteti magát, megfertőzi a családját és még sok-sok ezer embert“. Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti magát a fis „SIGMARGYL PASZTILLÁVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL" elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezésére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdély és Bánát területére Sigmargyl Cluj, Str. lulíu Maitíu34. iiiniucniniiiiiiiicsKiiiiiinitcsfniiiilKiiuHHinitmHiimimHinMifUMflifaimmHinnmiHfimKTmHimnTE Haimay Árpád nagyváradi ujsá > írót áttették a határon, de Magyarország nem fogadta he (Nagyvárad, február 28.) Emlékezetes, hogy két héttel ezelőtt Nagyváradról kiutasították Haimay Árpád újságírót, aki azután, mivel tudta, hogy Magyarország, mint naturalizált román állampolgárt nem fogadná be, a hazát- lanság és az erdélyi földtől való elszakadás gondolatától való rettegésében morfiumánál öngyilkosságot követett el. Tettét észrevették és a gyorsan alkalmazott gyomormosás megmentette az életnek. Halmayt a kórházban ápolták és most már felgyógyult. Szombaton reggel egy detektiv jelent meg a kórházban és közölte vele, hogy a legsürgősebben, a délutáni gyorsvonattal cl kell hagynia az országot. Valóban délután fél ötkor a biharpüspökii határállomásról átki- sérték a biharkeresztesi magyar határállomásra, ahol azonban. Nagy Károly dr. rendőrfogalmazó, a magyar határrendőrség parancsnoka, azzal az indokolással, hogy az újságíró nem magyar állampolgár, megtagadta az átvételt és igy Halmay-nak a reggeli vonattal vissza kell térnie Bihar püspökibe. Hogy azután mi lesz a sorsa, azt egyelőre még nem lehet tudni. Pénzhamisítók, akik azért hamisítottak, hogy szaporítsák a bankjegyállományt „Hamisítottunk, mert láttuk, hogy nincs kölcsön és a pénzkészlet állandóan apad!“ Nagyszabású pénzhamisító bandát fogtak el Oravícán Oravica, február 28.) Rendkívül jól megszervezett pénzhamisító bandát tartóztatott le a ní pókban az oravicai rendőrség, amely a kras- sóm ígyei Almásvölgyében már évek óta iparszer iien űzte az ezer és száz lejes papírpénzek han isitását. A hamisítások olyan pontosak és megtévesztően jól sikerültek voltak, hogy első látásra senkinek sem tűnhetett fel hamis voltuk s igy könnyű szerrel sikerült a banda tagjain ak elhelyezni a szorgalmasan gyártott pénzeké t. A banda tagjai Almásvölgyében, és annak köri yékén lakó közönséges parasztemberek voltak, akik közül tizet tartóztatott le a rendőrség és szállított be az oravicai ügyészség fogházába. i forgalombahozatal külön szei-vezet köte- less* ge volt, akik főleg asszonyokból állottak. Ezel: kitünően működtek s jz egyiknél például negyvenezer lej valódi pénzt találtak, ame.yeket mind hamis pénzzel cserélt ki még eddi? meg nem állapított módon. A letartóztatott parasztokkal együtt különben egy zsák hamis bankjegyet s a precíz pénzsajtó gépet is beszállították. Az ügy legérdekesebb része a parasztok vallomása. Teljes komolysággal adták elő a román nemzetiségű parasztok, hogy tulajdonképpen hazafias okok vitték rá őket a pénzhamisításra. — Láttuk, — mondták, — hogy az állam semmi körülmények között sem tud külföldi kölcsönhöz jutni, a pénzkészlet állandóan apad az országban s ilyen módon akartak szaporítani a bankjegyállományt. A hazafias akció hosszú ideig sikerrel is járt, mivel eddig igen sok kereskedő, iparos és gazda fizetett rá az Almásvölgyi Pénzhamisító Rt. működésére. Többekkel az is megtörtént, hogy bűnvádi eljárást indítottak ellenük, mivel a bankjegyeket már nagyobb hozzáértéssel kontroláló bankokban rájöttek a pénzek hamis voltára s igy azután a becsapottak ellen is eljárást indítottak. A hatóságok most a gép és klisék eredetét kutatja, mivel minden bizonnyal intelligens embereknek kell a háttérben lenniük, mert az egyszerű emberek, akik eddig kézre kerültek, semmiesetre sem tudták volna önmagoktól elvégezni a nagy technikai tapasztalatokat követelő pénzhamisitási munkát.
