Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-11 / 32. szám

r XIV. ÉVW. K. BT AM. •• Akar On milliomos lenni ? SisS Vl.-lk osztály húzása február 15-én. Vidéki rendeléseket 117-— lei előzetes beküldése ellenében még az egyes hú­zás! napokon is eszközli a sorsjegyiroda, CIuj-Kolozsvár, Str. Memorandului 16. Következő húzások: március 1, 15, 25 és április 1. Leírhatatlan szenvedések között élnek az orosz kényszermunka táborba internáltak Az amerikai kormány közelebbről nyilvánosságra hozza a megdöbbentő adatokat a gabona árának esése következtében nem tör­tént meg. A jelentés végül annak a reményének ad kifejezést, hogy Európa országai továbbra is szolidárisak lesznek Romániával, viszont az ország népének gazdasági ereje ki fogja birni a jelenlegi depressziót. A kamara ülése. A kamara hétfői ülésén Roznovan szocialis­ta felhivja a kormány figyelmét arra, hogy az autonom intézetek műhelyeiben dolgozó mun­kásoknál is alkalmazzák az áldozati adót. Kéri, hogy ezekre a munkásokra is ugyanolyan intéz­kedést foganatosítsanak, mint a vasúti munká­sokra. Mireseu szocialista, a pénzügyminiszter­hez intéz közlést aziránt, hogy a cukorközpont le akarja szállítani a cukorrépa árát. Tiltakozik e? ellen az önkényes eljárás ellen. Nem enged­hető meg, hogy a bankoknak és a poliikusoknak egy csoportja kizsarolja a falusiakat. Parla­menti ankétot kér a cukorügy egész komplexu­mának kivizsgálására. Cuza interpellációt jelentett be a radauti incidens ügyében a miniszterelnökhöz azért, mert a kérdést politikai jellegűnek tartja. A kereszténypárt ki akar lépni a magyar kormány­pártból (Budapest, február 9.) A magyar kormány­párt és a kereszténypárt között bizonyos diffe­renciák támadtak és ezek nyomán felmerült az a kérdés is, hogy a párt kilép a kormány koalí­cióból és ezzel kapcsolatban a párt kebelében erős mozgalom indult meg Grieger Miklós veze­tésével, aki szembehelyezkedett a többség kilé­pési szándékával. A kormánnyal megindultak a békéltető tárgyalások, ha azok eredménytelenül végződnek, úgy Grieger kilép a keresztény pártból. Borzalmas csaSádirtást rendezett dührohamában egy munkás Hétfőre virradó éjjel 3 órakor borzalmas csa­ládirtást rendezett Gielsdorf községben egy Fal- ner nevű munkás. Falner, aki rossz viszonyban élt családjával, valóságos dührohamban ismét­lő revolveréből egymásután agyonlőtte anyját, feleségét, sógornőjét három és egyéves gyere­két, majd öngyilkosságot követett el. Sógora, aki a szobában tartózkodott, szintén súlyosan megsebesült. _____________________________ lltban a halhatatlanság felé — Michelangelo a Medkt-házban — Drta; % Srilten jRustin (9) Angolból fordította: Kristóf Sarolta — Igyekezz nagyon, hogy úgy legyen, Mi­chelozzo Mester, mert engem nagyon nehezen lehet ám kielégíteni. Csakhogy attól félek, hogy te hiábavaló ábrándozással fecséreled idődet. Nagy, tökéletes müveket tervelsz és semmit sem alkotsz. — Fogok alkotni, Madonna. Nem is tehetek mást, minthogy alkossak. Erősebbek ezek az ál­mok, mint az életem. Alkotnom kell akkor is, ha Savonarola azt mondja... Olyan haraggal kiáltott reá a leány, hogy a fiú megijedt. —- Egy szót se Savonaroláról! Azt szeretném, ha megégetnék a Piazzan ezt a szerzetest! Lorenzo feléje intett, hogy csend legyen. Angelo Poliziano vette fel a lantot és leghíre­sebb balladái közül ezt az elragadót kezdte éne­kelni: „Pmi trovai, Fanciulle, un beli mattin o Di mezzo maggio in un verde giardino.“ ) „I went a-roaming, maidens, one bright day, In a green garden in mid month of May.“ (Csillogó májusi reggelen, szép zöld kertben jártam.) Mikor végre szétoszlottak, hogy lefeküdje­nek, Lucrezia lámpával a kezében tétovázva (London, február 9.) Carles W. Bahr, az amerikai fakereskedelmi szövetség egyik meg­bízottja, európai utján adatokat szerzett be me­nekültektől az oroszországi kényszermunka-tá- borokban uralkodó állapotokról. A kihallgatott emberek esküvel megerősitett vallomásait el- küldötte Amerikába s az amerikai kormány kö­zelebbről az adatokat közre fogja adni. Jól érte­sültek szerint a kihallgatott politikai foglyok, internáltak és számüzöttek leírhatatlan szenve­déseikről számoltak be, amelyeket szökésük előtt (Prága, február 9.) A csehszlovákiai kom­munisták vasárnap Reichstadt és Mistek váro­sokban rendeztek nagyobb tüntetéseket, ame­lyeket a rendőrségnek kellett szétoszlatni, köz­ben sok letartóztatás történt. A duxi tüntetés A gép kora Az emberi tevékenység majdnem minden ágá­ban a gép helyettesíti a kézimunkát. A legtöbb szappan gyártása és csomagolása kézzel esz­közöltetik. A Cadum-szappant géppel gyárt­ják, a puszta kéz nem érinti egyáltalában a gyártásának semmilyen fázisában. Ha látná a Cadum-szappangyár berendezését, meggyő­ződne, hogy mennyi gondot fordítanak az egészségre, higiéniára es soha más szappan! «tem hasznába. az északoroszországi erdőkben és fatelepeken át kellett élniök. A tűrhetetlen állapotok miatt a „megbízhatatlan elemek“ ezrei közül sokan ön­csonkítást követnek el munka közben, hogy az éjjel-nappal folytatott szakadatlan munkától szabaduljanak. Mindenkinek el kell végeznie egy bizonyos munkamennyiséget, különben az őrök botokkal verik s a táborban még a kis- mennyiségü nyomorúságos táplálékot is meg­vonják tőlük. H—-------------- « két halálos áldozatát mintegy négyezer főnyi közönség kíséretével vasárnap délután temették el. Zavargás nem fordult elő, mert a csendőrség és katonaság megszállotta a várost. Kommunista megmozdulásokról számolnak be távirataink. Budapestről jelentik: Ma hajnalban a kül­városokban kommunista röpcédulákat osztogat­tak, melyekben a munkanélkülieket a köruta­kon való felvonulásra szólitották fel. A rendőr­ség egy cédulaosztogatót letartóztatott s nagy­mennyiségű szétszórt röpcédulát lefoglalt. Permanenciába helyezték a budapesti rend­őrséget, hogy a felvonulást és a rendzavarási kísérleteket megakadályozzák. A főbb útvona­lakon mindenütt kettőzött őrszemek és nagy­számú detektív teljesített a délelőtt folyamán szolgálatot. megállt, Pico della Mirandolara nézett, azután a miriád fényes csillaggal borított eget figyel­te, aztán valami különös mosollyal Michelan- gelohoz fordult. — Jó éjszakát, Michelozzo. Ne pazarold el ifjuságodat.Tsten nem adja vissza azt mégegy- saer! A fi is a szobájába ment, lefeküdt, de nem azért, hogy aludjon. Lelke lázban voit és ez a láz ébren tartotta egész addig, mig az égun a csillagok elhalványodtak, naig az alkony fényes arany sugarai behatoltak a kertbe és felébresz­tették a madarakat, iükfcor fölkelt, lelkében már ott égett a boldog, megremegtető bizonyos­ság. Biztos, biztos, hogy valami nagyszerűt fog alkotni, valami méltót ehhez az isteni hölgy­höz, kinek ő odaáldozta egész életét. Méltót ehhez az isteni hölgyhöz, aki elérhetetlen ma­gasságából őt is észreveszi, aki megkérte őt, hogy alkossa meg mestermüvét. Mestermüvét, mely benne él, dörömböl és követelőzik, hogy végre valóra váljon. * A következő 1492-dik év márciusa volt. Flo- renc egész hónapban ünnepelt. Végre teljesült Lorenzonak szive vágya: Ince pápa visszaadta istennek lelkét. A félelmes, váralaozáetel- jes három óv elmúlt és a hónap kilencedikén Giovannit, Lorenzo tizenhétéves fiát megvá­lasztották biborosnak, a fiesolei abbatsági templomban ünnepélyesen beigtatták méltósá­gába, pazarló, fényes körmenetbe hozták vissza Florencbe, hol harangok, zászlók és diadalivek fogadták. Most, a testet, lelket gyönyörködtető ünnepségek után. melyekben egész Florenc részt vett a Magnifice» örömében, bár ő maga láthatóan szenvedett, ép azért csak néha, néha mutatkozott a fényes banketteken — a fiatal bíboros hercegi kísérettel Rómába lovagolt. Igazán boldog hónap volt az, mikor a Magni- fico barátjai újra összegyűltek asztalánál: a ferrarai, páduai és velencei utjából visszahí­vott Poliziano, — Lorenzo számára keresett ott értékes kéziratokat, — Pico della Mirandol- lát is rábeszélték, hogy térjen vissza távoli, el­hagyatott birtokáról, hová bezárkózott volt és — úgy mondták, — majdnem szerzetesi egysze­rűségben élt. Akárhogy is élhetet ott, itt Floreneben, az egymást érő ünnepségek alatt, látható válto­záson ment keresztül ez a komoly, csinos, ifjú arisztokrata filozófus. Barátai elnéző csodálko­zással figyelték őt és azt suttogták egymásközt, hogy azelőtt ilyen volt mindig, ilyen vidám, öröm és élvezetszerető. Csak Savanarola ijesz­tette el őt, mikor Bolognában az ifjú egy beszé­dét véletlenül meghallgatta. A változás megér­kezése estéjén kezdődött, mikor a neki még szokatlan magános aszkétaságtól soványan és sápadtan ült Lucrezia mellett a vidám lako­mán, hol Lorenzo elnökölt, ki szellemességével, jókedvével és figyelmességével igyekezett, mint egy év előtt, páratlan házigazda lenni. Lucrezia ragyogó szépségű, imádandó volt, mint mindig. Megtöltötte borral előbb az ifjú kelybét, aztán a magáét- Koccintott és igy kö­szöntötte: — Isten hozott vissza az életbe, Te Plato birodalmának kedvence. Az ifjú visszakoccintott, kiita a neki töl­tött bort és a lányra nézett úgy, olyan különö­sen, mintha most látná először.1 — Királynője ennek a birodalomnak, — mondta lassan, megváltozóit hangon. — Szép­ség Királynője! Plato tökéletessége benned tes­tesült meg! Ki ne hódolna meg néked? A leány nevetett és vlrágfüzért font az if­jú nyaka köré. — Akkor foglyom leszel, Messer, legjobban- szeretett Giovanni! (Folytatjuk.). Csehszlovákiábaii njabb tüntetéseket rendezlek » kommunisták Eltemették a dnxi tüntetés két halálos áldozatát

Next

/
Thumbnails
Contents