Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-11 / 32. szám
XIV. JSVF. 32. SZÁM meMmWNte 2 perc alatt! 10 x gyorsabban borotválkozik Iftrtv írthhar* szappan, vi> lOOX JODOan és ecset nélkül avilcghirű Cl$stno£{ Minnie!. A termelési rend megváltoztatásának tervével foglalkozik a nagyipari érdekeltségek konferenciája Manoiíeseu miniszter tervezetének eredeti szövege a bukaresti értekezlet előtt — Erős vita indul a kényszerszindikátusokról melönek avégből, hogy az esetleges kifogások 15 napon belül a minisztérium tudomására hozassanak. Ha a szindikátus felállítása csak a termelők egyrészének kívánságára történt, úgy a minisztérium kiküldött kormánybiztosa által azoknak az érdekeit is képviseli, akik megtagadták a szindikátusba való belépést. Az erszág s az egyes vállalatok alaptermelésének megállapítása a szindikátusok megalakulása alkalmával történik az utolsó 8 év effektiv termelésének középarányosa, továbbá az államhoz befizetett összegek segítségével. Diktátorok kezében minden hatalom. Minden szindikátus élén igazgatóság áll, mely legkevesebb 5 és legtöbb 12 tagból állhat. Az igazgatósági tagok egy részét a közgyűlés nevezi ki, más részét azok a vállalatok delegálMaialmí árak és vállalkozási tilalom Az árakat a szindikátus állapítja meg azzal, hogy ahhoz utólag a minisztérium hozzájárulását is kikéri. Ha a minisztérium a szindikátus által megállapított árakhoz.nem járul hozzá, úgy a végleges döntést egy bizottság hozza, melyben az ipari és munkaügyi minisztériumok egy-egy taggal, az illető szindikátus pedig két taggal van képviselve. A törvény általános intézkedései szerint uj vállalat az ipar és kereskedelemügyi miniszteri nm előzetes engedélye nélkül nem alapítható. A működő üzemek termelési kapacitásukat a minisztérium előzetes engedélye nélkül nem növelhetik. Azok az ipari vállalatok, melyek egy, vagy több cikk gyártását 1928. január 1-je előtt lép gyűlés bélyegezte meg a kolozsvári városházán állandósult botrányokat Félrevezetik, Jva „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak ják, akik a részvények 20, vagy annál nagyobb százaléka fölött rendelkeznek. Minden szindikátus mellett egy kormány- biztos fog működni, aki megtilthatja minden olyan intézkedés végrehajtását, melyet közérdekből károsnak tart. A szindikátus megalakítása után a gyárak cikkeiket csak a szindikátus közvetítésével bocsáthatják forgalomba. Az ipari és kereskedelemügyi minisztériumnak jogában áll azokkal a vállalatokkal szemben, melyek a szindikátusba való belépést megtagadták, a következő intézkedéseket foganatosítani : 1. Minden felszólítás nélkül visszavonhatja az illető vállalattól mindazokat a kedvezményeket, melyeket az iparpártolási törvény alapján élvezett. Alkalmazhatja továbbá a bánya- törvény 14-ik szakaszát. 2. Jogában áll az ilyen vállalatokra ugyne-i vezett ellenőrzési illetéket róni ki, mely azonban a termelés értékének 25 százalékát nem haladhatja meg. 3. Megvonhatja az illető vállalattól és annak melléküzemeitől a működési engedélyt. beszüntették, az illető cikk, vagy cikkek termelését csak előzetes engedély alapján kezdhetik meg újból. Ezek a javaslat főbb intézkedései. Kritikai megvitatására még visszatérünk. Addig is közölhetjük, hogy az ország nagyiparosai most, febrnár 12—14. napjain fontos tanácskozást tartanak Bukarestben Manoiíeseu miniszter elnöklete alatt, mely alkalommal a gyáripar képviselői kifejezésre fogják juttatni álláspontjukat a szindiká- lizálási törvényjavaslattal szemben. A tárgyalások előreláthatólag döntő kihatással lesznek a törvényjavaslat sorsára nézve. (Bakarest, február 9.) Annak a törvényjavaslatnak, amellyel a Manoiíeseu miniszter nagyszabásúnak készülő vállalkozása voltaképpen az egész termelési rendet meg akarja változtatni, sok részlete nyilvánosságra került. Most elkészült az a szöveg, amit a miniszter az ipari, jobban mondva nagyipari érdekeltségek e héten összeülő konferenciája elé fog terjeszteni. Az ilyen szindikalizálási tervezetnél, a legapróbb részletnek feltűnő paragrafuson el- csuszhatik az egész lényeg és éppen ezért fontos az eredeti szöveg megismerése. Ez a szöveg, amit itt ismertetünk, a miniszter javaslata, amit az érdekeltségek elé terjeszt. A kezdeményezés valami középutat keres a régi tőkekartel és a kommunista pólusai között. Nagyobb fába aligha lehetne mostanság fejszét vágni. A javaslat szövegéből a következő részeket emeljük ki: Célkitűzés 14 pontban. Az ipari szindikátusok célja: 1. Az ipari termékek minőségének megjavítása és olcsóbbá tétele. 2. Az árak hatósági ellenőrzésének megkönnyítése. 3. Az ipari cikkek termelésének racionalizálása a kontíngentálás- nak, illetve a termelési kvótának bevezetése által. 4. Az úgynevezett szeri a-termel és bevezetése bizonyos és arra alkalmas gyárak Bpecializá- lódási folyamatának elősegítése által. 5. A fölösleges beruházások megakadályozása. 6. A hazai ipari nyerstermékek kultiválásának elősegítése. 7. A termelés standardizálása az ipari cikkek típusainak csökkentésével. 8. Az ipari cikkeknek a belföldi piacon történő ésszerű elhelyezése. 9. Fölösleges gyáralapitások megakadályozása. 10. Az állami intézmények olcsó és rendszeres ellátásának biztosítása. 11. A kincstári jövedelmek behajtásának megkünnyitése. 12. A termelési olcsó hitelszolgálat megszervezése. 13. A fizetési és hitelföltételek egységesítése. 14. A termelés feljavítása érdekében történő tudományos és technikai kutatások támogatása. A termelőkartell. A szindikátusok országos jellegűek. A szindikátusok keretein belül regionális egyezségek köthetők. A kereskedelmi kódexnek mindazon rendelkezései, melyek nem állanak ellentétben a szindikalizálási törvénnyel, vonatkoznak az ipari szindikátusokra is. A szindikátusok székhelye Bukarestben van. Az ipari és kereskedelemügyi minisztérium a szindikátusok részére statútum típusokat készít. Egy szindikátus megalakításához a termelők 500 százalékát meghaladó többségének írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha egyetlen vállalat a termelésnek 60, vagy azt meghaladó százalékát képviseli, a szindikátus megalakításához a többi termelők legkevesebb 20 százalékának hozzájárulása szükséges. Kényszeralakulás. Ha egy ipari szindikátus a termelők összeségének beleegyezésével alakult meg, jogában áll a termelési kvóta megállapítására a szindikátus céljának megfelelően bármilyen alapot választani. A miniszternek jogában áll a szindikátus megalakítását tudomásul venni, vagy azt visszautasítani. Abban az esetben, ha a szindikátus megalakítása nem történt az illető iparcikk összes termelőinek hozzájárulásával, a többség kérheti a minisztériumot a szó- banforgó iparág szindikálizálásának hivatalos elrendelésére. Ezt a kérést tudomására kell hozni minden ter(Kolozsvár, február 9.) A kolozsvári munkásság előtt a városi tanács szociáldemokrata tagjai népgyiilésen számoltak be. Beszámolót tartottak s ismertették azt a tényt, amit a nagy- közönség is tud nagyjában, hogy a lakosság érdekében kifejtendő városházi munkának nagy [ akadálya az Averescu-párt, liberálisok és cuzis- ták román blokja, amely minden építő munka elé akadályokat gördít s amely a kisebbségek nyelvhasználati joga ellen rendezi az állandó botrányokat. A munkásság nagy népgyülése a biok munkásellenes és kisebbségellenes támadásaira adott visszhangot. A népgyiilésen Bartalis Sándor és Urzica elnököltek és mondottak magyar és román nyelven megnyitó beszédeket. Strom György városi tanácsos román nyelven, Újhelyi Ferenc tanácsos magyar nyelven mondottak beszámoló beszédeket. Az uj rendszer nem hozott autonómiát s az interimárok és rosszakaratú felebbezőknek van kiszolgáltatva a hikósság sok fontos érdeke. A román biok néven szerepelő fasiszták a kisebbségellenes támadásaikkal, a kisebbségi nyelvhasználat megakadályozásával a békés munkát akarják lehetetlenné tenni. A munkásellenes kirohanásaikkal pedig a szociális nyomor enyhítését akarják lehetetlenné tenni. A népgyülés a következő határozati javaslatot fogadta el: 1. Helyesléssel tudomásul veszi a szociáldemokrata városi tanácsosok beszámolóját és további munkájukban a legmesszebbmenő támogatásukról biztosítja őket. 2. A legmélyebb felháborodással utasítja vissza az úgynevezett román blokkot alkotó liberális, avereseánus és cuzista községi tanácsosoknak a munkásságot provokáló viselkedését és a nyomorgó, éhező munkanélküliek ellen elkövetett durva sértéseit. 3. A népgyülés leszögezi, hogy a város minden polgárát egyenlően megillető jognak ismeri el az anyanyelv használatát a városi tanács ülésein és bármely más fórum előtt s ennek megfelelően követeli, hogy a kisebbségek anya- nyelvének jogos használata elől minden mesterséges akadály haladéktalanul elhárittassék. A népgyülés a jelenlegi helyzetben a város polgársága többségének tovább fenn nem tartható súlyos jogfosztását látja. 4. Éppen ezért felszólítja a szociáldemokrata városi tanácsokat, hogy továbbra is bátran helyezkedjenek szembe minden munkás és kisebbségellenes támadással. 5. Végül követeli a népgyülés a közmunkák meginditását s addig is a szervezett munkásokat megillető újabb városi pénzsegélynek legrövidebb időn belül a szakszervezetek számárá való kiutalását. A népgyiilést Bartalis Sándor beszéde zárta be, kitartásra és tettre felkészültségre buzdítva a hallgatóságot.
