Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-07 / 29. szám

XIV. ÉVF. 29. SZÁM. a Három évi és nyolc hónapi börtönre Ítélték a Ludendorffal szövet­kezett aranycsináló Tausendet (München, február 5.) Az aranycsináló Tau­send biinperében elhangzott az Ítélet. A bíróság csalás büntette miatt Tausendet három évi és nyolc hónapi börtönre Ítélte. A büntetésbe egy év és nyolc hónapi vizsgálati fogság beszámít. Az ügy egyébként a hetekig húzódó tárgya­lás alatt Németország érdeklődésének közép­pontjában állott. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Ludendorfí nemcsak teljes bizalommal volt Tausend iránt, hanem pénzt adott neki és szövetkezett vele. Rajta kívül a találmányt igen sok kapitalista támogatta és bizonyosra vette, hogy a befekte­tett pénz legalább ötszörös kamatot hoz. Maga Tausend is szolgált szenzációval. Eredménnyel megismételte kísérletét a törvényszék előtt is és mikor a zárszó jogán beszélt, akkor is amiatt panaszkodott, hogy szinte két éve tartó vizsgá­lati fogság alatt egyetlenegyszer sem adtak al­kalmat, hogy uj kísérletekkel bebizonyítsa tu­dását, Ha holnap szabadlábra kerül — mondot­ta, — minden bizonnyal akadnak majd szakem­berek, kik elismerik tudását. Ebben nem is téve­dett Tausend, mert azóta javában folyik a vita a szakemberek és kevésbé szakemberek közt, hogy lehet-e ólomból aranyat csinálni. Ezzel szemben a felvonult hírneves tudósok egész serege a tudomány mai állására támasz­kodva, Tausend alchimiáját szédelgésnek és szemfényvesztésnek tartja, de kétségtelen felvilágosítást nem adhatnak, hogy miben rejlik Tausend bűvészeié. Ily szemfényvesztő módon arany könnyen készíthető, ha a zsonglőr alchimista az úgyneve­zett „titkos“ szerrel dolgozik. Az eredmény nem­csak a laikust, hanem a jóhiszemű szakembert is meglepi. Ez a „titkos“ szer a ciánlcalioldat, melyet az ólmot tartalmazó tégelybe kell be­csempészni. Az aranycsinálás módja a követ­kező; Az aranyat 0.01 százalékos ciánkálioldat- ba dobjuk, mely abban rövid idő alatt teljesen feloldódik. Szakértők által megvizsgált ólomda­rabot tégelybe helyezünk és ügyes kézfogással, vagy önműködő szerkezet közvetítésével az arany-ciánoldatot a tégelybe öntjük. Sokkal egyszerűbb, ha a tégely duplafalu és a két fal közötti üreg az oldatöt tartalmazza, mely az aranycsinálás alkalmával belső porózus falán keresztül a tégelybe szivárog. Ha most a folya­dékon keresztül elektromos áramot vezetünk, akkor az elektrolitikus behatás folytán az oldat egész aranytartalma szilárd halmazállapotban az ólomra lerakódik, melyről könnyen eltávolít­ható. Sokkal nehezebb annak eldöntése, vájjon lehetséges-e az ólom atomsulyát fizikai vagy kémiai utón olykép megváltoztatni, hogy az ólom arannyá alakuljon. A technikai tudomány elvileg lehetetlensé­get nem ismer, ha a problémákat megoldó ter­mészeti erő kutforrását felismertük. Ami ma le­hetetlen és kivihetetlen agyrém, holnap techni­kailag megvalósítható és holnapután már ké­zenfekvő, magától értetődő. A bölcsek kövének nevezett atomátalakulás kapuit szintén valamely véletlen esemény fogja megnyitni, mert a konzervatív tudomány oly lassan halad e téren, hogy a probléma gyakor­lati megoldása kilátástalannak látszik. Vájjon e rejtvény kulcsa a laikus Tausend kezében van-e, kétséges, de nem lehetetlen. Kétségtelen, hogy elméletileg és kísérletileg az atomátala- kitás problémája meg van oldva, de gyakorlati szempontból egyelőre kivihe­tetlen. SzöH&oftványok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a leg­keresettebb fajokból, legiobb minőségben, garan­tált fajtisztán kaphatók CASPAR! FR.-nél Med- gyes-Mediaş, jud. Tarnava-Mare. Árjegyzék ingyea. „Neuburgen“ különlegesség. nanwnBBB müiamm&icú Manoilescu miniszter törvénytervezetet dolgozott ki, amely az összes gyárakat kényszersztndikátnsba tömöríti és teile-» sen állami vezetés alá rendeli (Bukarest, február 5) Az utóbbi időben egyre-másra jöttek a hírek arról, hogy a kor­mány olyan gazdasági gondolatokkal foglalko­zik, amelyek a magángazdaság lényeges meg­kötését, az állam szoros felügyelete alá rende­lését célozná. Ezeket a híreket bizonyos mér­tékben meg is erősítette az a törvénytervezet, amely a gabona értékesítéséről napvilágot lá­tott és amely a malmok egyetlen szindiká­tusba való tömörítését foglalta magában. Ez el­len a terve ellen a malomtulajdonosok egyhan­gúlag felzudultak. Most azután az Árgus cimii bukaresti közgazdasági lap egy még sokkal na­gyobb kihatású törvényjavaslatról hoz hirt, amennyiben leközli Manoilescu miniszternek azt a törvénytervezetét, amely nem tartalmaz kevesebbet, mint az összes gyárak szindikátusba való kényszertömöritését. Ha a gyárosok bizonyos kategóriája nem haj­landó szindikátusba tömörülni, úgy az állami kedvezményeket veszik el tőlük, mig ha 51 százalékok kimondja a szindiká­tus megalakítását, ugy az létrejön és a többiek kénytelenek abba belépni. Az üzemfejlesztési terveket, a termelés emelé­sét, uj gyár alapítását a tervezet miniszteri en­gedélyhez köti és a szindikátust vezető igazga­tóságba az állam vétó joggal rendelkező kor­mánybiztost küld ki. A termési kvótát az utób­bi évek termelése arányában a szindikátusi igazgatóság állapítaná meg, mig a miniszté­riumban külön ellenőrző bizottság vizsgálná felül a gyártást és a termelést. Az árakat is a szindikátusi vezetőség állapítja meg. Termé­szetes dolog, hogy ez a gondolat, amely a ma­gángazdálkodást a gyárak közgazdasági terü­letén teljesen állami vezetés alá rendelné, óriási megdöbbenést és felháborodást váltott ki és bizonyára a legélesebb hangok fognak az érdekeltek részéről eziránt ezután még inkább elhangzani. Előrelátható, hogy egy ilyen álla­mi szindikátus létrejötte a termelést s ennek nyomán az életet meg fogja drágítani. Meg . I éntek ss előkészületek a kormány ¥issia¥@nyiésira (Bukarest, február 5.) Az Adeverul újból a politikai helyzetről ir nagyobb cikket. Sze­rinte minden előkészület megtörtént már arra, hogy a Mironescu-kormány akár megkapja a kölcsönt, akár nem, vissza­vonuljon. A kritikus időpont március közepén lenne, ameddig a parlament meg fogja szavazni a sür­gős törvényeket- Az uralkodó jelenleg azokon a megoldásokon dolgozik, amelyek az uj kor mány megalakítását előkészítik. A pártok kö­zött is intenzív tanácskozások folynak s abban már megegyezés jött létre, hogy közösen a leg­határozottabban állást fognak foglalni a sze­mélyi kormány ellen. Raducanu közlekedésügyi miniszter újból nyilatkozott a vasúti munkások helyzetéről. Kijelentette, hogy a kormány olyan megoldást fog találni, hogy a munkásság bizalommal te­kinthet az ügy intézői felé. Bejelentette ezután, hogy egy svéd pénzcsoport ajánlatot tett a kormánynak, hatszáz kilométer útvonal felépítésére. Az ut 10 százalékát gránitkockákból épitenék meg. A kormány tanulmányozta a tervet, amely esetleg kivitelre kerül. Érdekes történelmi háttere s véd királyt herceg és polgárleán y morganatikus házasságának Mint a Keleti Újság már jelentette, a svéd király egyik unokája, Lennart, Smalland her­cege, egy polgári házból származó kereskedő leányát akarja elvenni. A huszadik században már nem olyan ritkaság, hogy uralkodóházak­nak egykor oly zárkózott hercegei szivük vá­gyának engedjenek és megfeledkezzenek azok­ról a dinasztikus kötelezettségekről, amelyeket származásuk rótt reájuk. Különösen a skandi­náv uralkodóházak nem túlságosan érzékenyek e tekintetben, hiszen mindentől eltekintve, ma­ga a svéd uralkodóház is polgári eredetű- Meg­alapítója Bernadotte, a napoleoni idők it dulásában került a pau-i kis hivatalszobából Európa egyik legnagyobb kiterjedésű országá­nak trónjára. Napoleon közlegényből lett tábor­nokának dédunokája a jelenlegi uralkodó V. Gusztáv király. Éppen ezért általános feltűnést keltett az a hir, hogy a demokratikus gondolkozást! király kereken megtagadta beleegyezését unokája tervbevett házasságához, de ugy látszik, Gusz­táv királyt már óvatossá tette fiának, Vilmos hercegnek, az orosz Maria Pavlovával kötött házassága, amely annakidején botrányos körül­mények között válással végződött. E szeren­csétlen házasság sarja, a most huszonkétéves Lennart, Smalland hercege­Különösek a történelem játékai! A gyö­nyörű Nissvandt Karin, Lennart herceg szive- választottja, Mörner Birgernek, a történelem­ben oly hires Mörner Károly dédunokájának a mostohatestvére. Ennek a Mörner Károlynak köszönheti a jelenleg uralkodó dinasztia a trón­ját. Mörner Károly kezdeményezte 1810-ben Bernadotte meghívását a svéd trónra és Mör­ner Károly dédunokájának mostohatestvére az a leány, akit Bernadotte dédunokája nem tart méltónak arra, hogy családjába befogadja. Lennart herceg, akinek kora gyermekségé­től fogva le kellett mondania szülei válása miatt mindarról a szeretetről és gyengédség­ről, amit csak egy anya nyújthat gyermekének, szeretetreéhes leikével még mint gyermek meg­szerette játszőpajtását, a kis Karint, akivel Mörner birtokán ismerkedett meg. Mikor kon­firmálták a két gyermeket, a kis Lennart ha­lálos komolysággal mondta: —• Szeretlek és elveszlek feleségül A körülállók persze tréfának vették a kis­fiú szavait és aligha gondoltak arra, hogy eb­ből egykor olyan államügy válik, amely az egész ország közvéleményét foglalkoztatni fogja. Mert a herceg nem felejtette el ígéretét. A fényes királyi palotában megvolt mindene, amit csak megkívánt, csak egy nem: a szere­tet. Fogékony lelke szeretetre éhezett és kis szive minden melegével kitartott ideálja mel­lett. Az idők múltak, a gyermek Ígérete kezdett komollyá válni. Játszópajtásnak talán jó volt a kis polgárleányka, de feleségnek... ezen el- szörnyüködött az udvar. A herceget tanul­mányútra küldték, hadd felejtse el azt a „gyer­mekbolondságot“- Lennart herceg sokat tanult az egyetemen, de semmit sem felejtett. Az első szerelem édes ábrándját semmi sem tudta ki­tépni a szivéből. Mikor aztán huszonkétéves lett, kijelentette, hogy elveszi ideálját és ehhez a királyi nagyapa beleegyezését kérte, amit Gusztáv király megtagadott. A herceg erre nyilatkozatot tett közzé: Bár mindennél többre tartja a király iránt való engedelmességet, de szerelmét sem tudja megtagadni és ezért in­kább elhagyja Svédországot, pémetországi bir­tokára költözik és ott megesküszik menyasszo­nyával.

Next

/
Thumbnails
Contents