Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-02 / 25. szám

Rendszabályozni kell atanoncszerződéseket Tiltakozás a magas kamarai taxák ellen A kézdivásárhelyi iparosság nagygyűlése (Kétdivásdrhely, jan. 31.) Jelentős s az egész iparos társadalmat érintő gyűlést tartottak a mult vasárnap délután Kézdivásárhely összes ipartársulatai. A gyűlés a református egyház palotájában az érdeklődők nagy száma mellett folyt le. Az első pont a marosvásárhelyi iparkama­rától a kézdivásárhelyi ipartestülethez intézett átirat ismertetése volt. A sepsiszentgyörgyi ipartestület a maros vásár helyi iparkamarához átiratot intézett, melyben arra kéri az iparka­marát, hogy az illetékes felsőbb hatóságoknál járjon közbe és iktattassák törvénybe, misze rint az iparos mesterek két tanulónál többet ne alkalmazhassanak s ezzel a kontárkodó meste­rek elszaporodását és a tisztességtelen konkur­enciát megakadályozzák s a mindinkább nö­vekedő munkanélküliség tovább terjedésének pedig elejét vegyék. Ezen célból felszólítják a kézdivásárhelyi ipartestületet, hogy az iparka marának erre vonatkozó véleményét adja meg. Lukács József, vegyesipartársulati elnök közelebbről ismerteti a javaslat nagy fontossá­gát és a tárgyhoz Kovács István asztalos, ipar- társulati elnök is hozzászólva, egyöntetűen ja­vasolják a gyűlésnek, hogy csatlakozzék a sep siszentgyörgyi ipartestület átiratához és a ma­rosvásárhelyi iparkamarához ilyen értelemben tegye meg a jelentését. A gyűlés a javaslatot közfelkiáltással elfo­gadta. A gyűlés második pontja a marosvásárhe­lyi iparkamara 83/1931. számú átiratának is­mertetése, melyben az ipartestületek tudomásá­ra hozza, hogy kik és milyen feltételekkel le­hetnek iparkamarai választók és kik vehetők fel a választói lista névsorába. Az elnök a fel­tételek között azt a pontot találja sérelmesnek, mely kimondja, hogy csak azok lehetnek ipar­kamarai választók, akik az iparkamarai illeté küket megfizették, ő a maga részéről az ilyen magas illetéknek a megfizetését sérelmes­nek és elfogadhatatlannak tartja. Hozzászól dr. Molnár Dénes, a vegyesipartár- sulat ügyésze is, ismertetve, hogy a törvény ér­telmében a kamarai választójog gyakorlása vé­gett tényleg külön kamarai tagsági illetéket kell fizetni, de miután ezen illetékek nem a fi­zetendő adóösszeg után, hanem az adókivetés­nél az adóalapul szolgáló összeg után fizetendő, a maga részéről ő is igen magasnak és elfogad­hatatlannak tartja. Kovács István asztalos ipartársulati elnök hozzászólása után a gyűlés határozatilag ki­mondja, hogy a kézdivásárhelyi Ipartestület minden egyes tagja, akinek iparkamarai vá­lasztói joga van, továbbra is ragaszko­dik iparkamarai választói jogához, azon­ban a súlyos adók miatt iparkamarai il­letékét ez évben képtelen megfizetni. A gyűlés továbi folyamán dr. Molnár Dé­nes a megjelentek tudomására hozza, hogy az a hir volt elterjedve, miszerint adókivető bizott­ságokat nem állítanak fel, hanem az adókat a multévi megállapítások szerint az adóhivatali ágensek fogják megállapítani. A megyénél szer­zett értesülése szerint azonban az adót a folyó év folyamán is az adókivető bizottságok állapít­ják meg. Javasolja, hogy a gyűlés már most határozza el, kit küld ki a maga kebeléből az adókivető bizottságba. Miután a bizottságba csak egy rendes és egy póttag küldhető ki, ja­vasolja, hogy minden szakosztály még egy-egy nem hivatalos tagot is válasszon, akik az illető szakcsoportba tartozók érdekeit megvédhessél Ezután dr. Molnár Dénes ismerteti a tőle elkészített és a megyei prefektushoz benyuj tandó kérését s javasolja, hogy az összes ipar társulatok együttesen egy bizottság utján a kérést a polgármesternek adják át, azzal a kére­lemmel, hogy hasson oda úgy a prefektusnál, mint a pénzügyigazgatóságnál, hogy városuk súlyosan megadóztatott iparosságának az adó­ját szállítsák le, mert a gazdasági krízis és a súlyos adók terhe alatt szenvedő iparosság kép­telen a közterhek viseléséhez továbbra is olyan mértékben hozzájárulni, amint azt eddig telje­sítette. (vő.) Az uj mezőgazdasági faoletfarendszer lafalbb csapást mér a kisiparra A törvénytervezel megSojlja a pékipart s nem segít a mezőgazdákon se (Kolozsvár, jan. 31.) A földmivelésügyi. pénzügyi, ipar- és kereskedelemügyi miniszté­riumok együttesen törvénytervezetet dolgoztak ki a mezőgazdasági cikkek értékesítéséről, ame­lyet a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége utján, tanulmányozás végett az összes kama­rákhoz megküldték. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ezt a tervezetet a maga részéről eljuttatta az érdekelt szakmai alakulatokhoz. A kolozsvári ipartestület a sütőipari alszaKosz- tállyal együtt áttanulmányozta a tervezetet s a legnagyobb meglepetéssel állapította meg, hogy a törvénytervezet a kisiparosok részére rendkívül sérelmes intézkedéseket tartalmaz. Ha a tervezet ebben a formájában törvényerőre emelkedik, akkor a sütőipar egy-két éven belül teljesen megszűnik. Az uj és minden tekintet­ben balkezes törvénytervezetnek egyik megdöb­bentő intézkedése az a passzus, amely szerint a közfogyasztásra szánt liszttermékeket kizáró­lag a ihümalmok részére monopólizálja s meg­tiltja. hogy a pékek Őrlés céljából búzát vásá­roljanak. Egy másik intézkedés szerint a kisebb malmok a jövőben, ha a tervezet törvényerőre emelkedik, nem adhatnak el semmiféle lisztter­méket. •Tagadhatatlan, hogy a tervezet szerint a ki­viteli vámok és az eladás utáni illetékek meg­szűnnek, ennek ellenében azonban a tervezet egy mezőgazdasági taxát állit fel. amely kilógramm ónként 1.50 lejt tesz ki, te­hát bevezeti Romániába is a boletta rendszert. Valóságos katasztrófa a kisiparosokra hogy a törvénytervezet szerint a kisiparosok részéra regiszterek vezetését állítja be, s egy. év múlva csak gépekkel felszerelt műhelyeknek a további biztositását garantálja. Iparos körökben a törvénytervezet nagy konsternációt keltett s az a vélemény alakult ki, hogy az uj taxák, illetve a bólettarendszer fel­állításával a kedvezőbb meder ben meg­indult olesóbbodási folyamat megakad 8 nemcsak az iparosságnak ártana az uj törvény, hanem a mezőgazdáknak sem lenne abból semmiféle pozitiv hasznuk. Nagy hibája a törvénytervezetnek, hogy a kézműipart teljesen figyelmen kivül hagyja és úgy tekinti, mintha az a nagyiparral egy kate góriába volna beosztható, különösen ami az ad minisztrációs munkákat illeti. Megfeledkezik arról, hogy a kisiparosnak sem képzettsége, sem ideje nincsen arra, hogy naponta különböző regisztereket és könyveket vezessen, amit még az a kö­rülmény is megnehezít, hogy ezeket ö könyveket és regisztereket az állam nyelvén kell vezetni. Arra pedig a kisiparosnak nincsen módja. hogy a könyvek és regiszterek vezetésére külön könyvelőket alkalmazzon, mert a pékiparosok ma is a legnehezebb helyzetben, maximált árak­kal dolgoznak s a törvény megvalósitása az egész ipar» a romlásba döntené. Nem helyeselhető az sem, hogy a lisztgyár­tás kizárólag a míimalmok monopóliuma le­gyen, mert ez nagyon sok visszaélésre ad alkal­mat. A gépileg előállitott liszt, illetve kenyér nem olyan egészséges, mint amit a pékek készi teuek. Különben is ezsk a ti)AA f* Rédő intézkedé­sek és monopóliumok a trösztrendszert vezetik be ét a kisipari valósággal kizárják a közfogyasztás vér­keringéséből. A tervezet könnyedén dobálódzik a gépek beállításának kérdésével s nem akar tudni ar­ról, hogy a kisiparos anyagi helyzete kétségbe­ejtő s nem gondoskodik arról, hogy olcsó köl­csönt nyújtson a gépek beszerzéséhez. Eleven példa erre a kolozsvári pékipar helyzete, ahol mindezidáig csak egyetlen egy iparosnak van gépe és a többi alig birja azzal a konkurrenciát. A törvénytervezet természetesen büntetések­kel és bírságokkal is fenyegetőzik, amelyek olyan horribilis magasságúak, hogy a kisipar tőkebefektetését teljesen meghaladják. Csak Íze­lítőül Írjuk meg e helyen, hogy az a kisiparos, aki a törvény intencióit figyelmen kivül hagyja, tízezer lejtől háromszázezer lejig büntethető. íme az uj törvénytervezet sarkalatos hibái. Amikor a mezőgazdákon segíteni akar, ugyan­akkor a kisiparosokon egyet üt. Viszont a me­zőgazdaságon sem segit s csak arra alkalmas, hogy a kézműipart teljesen megfojtsa. — Megkezdődött a mait évi forgalmi adó be­hajtása. Még hozá sem fogtak a folyó évi for­galmi adó kirovásához, máris megkezdődött a mult év végén megállapított forgalmi adók be­hajtása. A baj azonban ott van, hogy olyanok­tól is be akarják hajtani a forgalmi adókat, akik annakidején megfelebbezték a kivetést s minden reményük megvan arra, hogy vagy részben, vagy egészben a forgalmi adót törölni fogják. Az adóhivatalok nem kíméletesek, a be­hajtást mindjárt a foglalásnál kezdik s nem veszik figyelembe a törvénynek azt az intézke­dését, hogy a birtokon belül beadott felebbezé- sek a behajtást megakadályozzák, mindaddig, amig a felebbezéseket elintézik. — A kolozsvári nőiszabók taggyűlése. Amint értesülünk, a kolozsvári nőiszabók február 3-án este nyolc órakor az ipartestület helyiségében taggyűlést tartanak, amelyen az üzletbérek re­dukálásával, az árak lemorzsolódásának meg­akadályozásával és egy szabászati tanfolyam megrendezésével fognak foglalkozni. A taggyű­lés iránt a nőiszabó iparban rendki'vül nagy ér­deklődés mutatkozik, mert a legsúlyosabb pro­blémák kerülnek ott megvitatásra. — Elkészültek az ipartestület érmei. A kolozs­vári ipartestület a mult esztendőben tanonc- munka-kiállitást rendezett, amely nagy sikert ért el és azon nagyon sok iparostanoncot tün­tettek ki. Amint az ipartestületből most érte­sülünk, ezek az érmek névreszóló bevésésekkel elkészültek és a kitüntetett tanoncok az érme­ket a hivatalos órák alatt átvehetik. ZSOLDOS tanintézet Budapest, Vll. Dohány u. 84. Telefon: 424—47. Magyarország le régibb és legjobb előkészítő tanintézete (24. tanév). — Előkészít liözép« Iskolai magánvizsgákra és áraKségira (ele öss*g melleit. HOTEL AUSTRIA SZÁLLODA Tulajdonos Hegedűs Henrik Központi fekvés- Modern comfort- Családi szálló, WIERII.PRATER­STRASSE Rr. 52. taJiSIII

Next

/
Thumbnails
Contents