Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-26 / 46. szám
XIV. EVF. 46. SZÁM. SI rsessas falas Si on!!! Fejfájás, sde^fá jdalom, vagy: ALtiOCRATmEÍ Ha aţAl^ocratine-} válasza, ú$y garantáltan 10perc alatt ntegfóün - nek íáídalmaí ÎH Heves, kibírhatatlan, gyakran ismétlődő és szinte bóditó fejfájás is 10 perc alatt megszűnik az ALGOCRATIME mindig biztos hatása alatt. Egyenesen csodálatos e szer hatása menstruációs fájdalmaknál is. Menjen be bármelyik gyógyszertárba vagy drogériába és kérjen egy doboz ALGOCRATlNE-t. Vegyen be egy ostyát kevés vízzel, nézzen az órára és állapítsa meg, hogy milyen gyorsan következik be a hatás. ALGOCRATINE pompásan hat a fej-, ideg-, fog-, menstruációs, stb. fájdalmak, rheuraa, ischias, grippe, stb. esetén. Hatása gyors és biztos; a szívre egyáltalában nem hat károsan, Tegyen próbát egy ostyával akkor is, ha lehangolt és elfáradt nagy fáradalmaktól, vagy sok munkától. — Azonnali megkönnyebbülést fog érezni. A készítmény tökéletesen ártalmatlan, a szervezet nem szokja meg. ALGOCRATINE minden gyógyszertárban és drogériában eredeti 8, 3, illetve 1 ostyát tartalmazó csomagolásokban kapható. «nninKinmnnmwnnnBimmiffliESHnmiinBnnniiiraninnmimumimHiiinifl'iiiiimHiMmmiii: Dr. BitayÁrpád második előadása Gyulafehérváron Február 22-én, vasárnap este 6 órakor tartotta meg Bitay Árpád második előadását román nyelven az Astra felkérésére a gyulafehérvári Caragiale-szinház nagytermében. A múltkori előadása folytatásaként (amelyről annak idején szintén beszámoltunk) ismertette Gyulafehérvár múltját 1542-től, vagyis attól kezdve, hogy Gyulafehérvár az akkoriban megalakult erdélyi fejedelemség székhelye lett s ezzel a középkori kát. vallási intézmények, püspökség, káptalan, kolostorok, stb. kiszorultak a város és általában Erdély földjéről. A Báthoryak koráról és udvaráról festett szines kép keretein belül szemléltető elevenséggel mutatott rá a kort mozgató emberekre, eszmékre és eseményekre. Kiemelte az erdélyi fejedelmek szerepét a román vallásos irodalom fejlődésében, a Gyulafehérvárt nyomtatott protestáns irányú könyvek román nyelv-fejlesztő hatását, a jezsuiták és Bethlen Gábor alkotásait az iskolai élet terén, Bethlen és a Rákócziak világ- politikai kapcsolatait, az 1700 tájt létrejött görög kát. vallási uniónak Fehérvárhoz kapcsolódó pontjait, feltárta, hogy nyerte Fehérvár a mostani formáját III. Károly alatt, hogy történt a róm. kát. püspökség visszaállitása, hogy alapította meg Batthyány Ignác a róla elnevezett hires könyvtárt, Kazinczy lS16-iki erdélyi utjának fehérvári részleteit, Rudnay Sándor püspöknek áldozatos szerepét az 1817-es éhínség leküzdésében. Külön felsorolta a város nevezetes szülötteit: Born Ignácot, az európai hírű mineralógust, Ötvös Ágoston történetirót, Baerenhardt Rudolf és Célkuti Züllich Rudolf jeles szobrászokat, stb. Érdekes adatokat sorolt fel a vár 1849-es ostromának a történetéből és a szép Incze Fáni ezzel kapcsolatos szerepéről. A megkapóan érdekes adatokban és szempontokban bővelkedő előadás mély hatást gyakorolt a nagyszámban jelen volt román értelmiségre s tiszteletet ébresztett benne a nagy- múltú város gazdag története iránt, c Dr. Kiss. Halálba kergette ifj. Reitter Józsefet romantikus Szerelme, amely feleségé- nek pár hetes távollétét sem tudta elviselni Felesége elutazása óta melankolikus lett és egyetlen revol- verlövéssei végzett magával — Az imádott asszony arcképét szorongatta a halott Reitter József megmerevedett keze (Kolozsvár, február 24.) Megdöbbentő tragédia foglalkoztatja Kolozsvár előkelő magyar társadalmát. Kolozsvár régi patricius esaládjai- mak egyike, a Reitter-család borult gyászba, a rendkívül szimpatikus ifjabb Reitter József tragikus halálával. Reitter az éjszaka folyamán ön- gyilkosságot követett el s ma reggel takaritó- nője átlőtt szívvel, holtan találta meg lakásán a szerencsétlen fiatal gyárost. A Reitter-család a magyar impérium alatt egyik leggazdagabb nagyiparos famíliája volt Kolozsvárnak. A kolozsvári gyufagyár megingathatatlan vállalkozásnak látszott és csakugyan egyike volt az ország legnagyobbszabásu ilyen vállalkozásainak. A kolozsvári gyufa nemcsak az erdélyi vármegyékben, hanem Budapesten, sőt a felvidéki vármegyékben is kedvelt volt, nemcsak olcsósága, hanem kitűnő minősége miatt. Az impériumváltozás aztán előrevetette árnyékát a magánkézben levő gyufagyárak pusztulásának. A gyufa a régi Romániában is monopólium volt és az uj impérium Erdélyre is kiterjesztette a gyufa állami egyedárusitását. A gyufagyárakat kényszereladással kellett átadni az államnak s ez történt a kolozsvári Reitter gyárral is. A Reitter testvérek az eladás után megosztották a vagyont és Reitter József fa-szeg és fogvájó gyárat alapított, amely rokonszakma lévén a gyufagyártással, azóta is fennáll és szépen prosperál. A fiatal Reitter, aki rendkívül müveit és jómodoru tagja volt a kolozsvári társaságoknak, tanulmányainak elvégzése után banktisztviselői pályára lépett, utóbb azonban belépett édesapja faszeg-gyárának tisztviselői közé. Itt dolgozott aztán lelkiismeretese^, szinte túlzott pedantériával Házassággal kezdődik... Pár évvel ezelőtt megházasodott, elvette Köblös ezredorvos özvegyének leányát, Köblös Sárit, aki azoknak az úri társaságoknak, ahol Reitter legénykorában megfordult, ünnepelt tagja volt. Alighanem, ezzel a, házassággal kezdődött Reitter József tragédiája. A fiatal Reitter ugyanis úgyszólván egész életét erre a házasságra tette fel. Rajongásig szerette menyasszonyát és ez a szerelem az évek múlásával mitsem változott. Ezelőtt nyole évvel kötött házasságot ifjabb Reitter József és Köblös Sári. A fiatal férj azonban ma is azzal az Kedden este barátai társaságában vacsorázott, s vacsora után egyenesen Kereszt ucca 3. sz. alatti lakására ment. Hogy aztán estétől reggelig mi történt, hogyan követte el végzetes tettét, azt pontosan megállapítani nem lehet. A lakásban kívüle ekkor senki sem tartózkodott, mert felesége elutazása után a cselédet elengedték és az volt a megállapodás, hogy takarítónője reggelenként keresi fel a lakást és végzi el a ház körüli teendőket. Ma reggel is, mint szokta, tiz órakor bekopogtatott a lakásba a takarítónő, de az ajtókat zárva találta. Mikor pedig hosszas csengetésre, majd dörömbölésre sem nyitották ki az ajtót, felhivatta a házmestert és együtt aztán feltörték a zárat. A hálószobában megdöbbentő látvány fogadta. Ifj. Reitter József mozdulatlanul, halálsáppadt arccal feküdt az ágyban, szivet revolver golyó fúrta át. Orvost hivattak, aki konstatálta a beállott halált és azt is megállapította, hogy az öngyilkosság éjjel két órakor történhetett. Az öngyilkosságot már felfedezték, amikor a faszeggyár egyik szolgája kereste ifj. Reitter Józsefet, édes apja megbízásából, aki aggodalmaskodott fiának szokatlan késedelmezéséért. ideális rajongással vette körül feleségét, mint a mézeshetek alatt. Reitterné Berlinbe utazik. Ámbár ezek után ellentétesnek látszik a megállapítás, de mégis az volt a közfelfogás ifj. Reitter házaséletéről a kolozsvári társaságokban, hogy nem zavartalan. Lehet, hogy csak az ifjú férj túlzott érzékenysége miatt, do házaséletükben gyakran előfordultak féltékeny ségi jelenetek. Erről mindenki beszólt Kolozsvárt. Pár évvel ezelőtt Reitterné nagyobb külföldi utat tett és távolléte alatt ifj. Reitter József rendkívül kedvetlen, szinte melankólikus volt. Nem tudta elviselni feleségének hosszú távollétét. Hazautazása után egyszerre megváltozott a kedélye s boldogan újságolta barátainak, hogy most már semmi sem hiányzik a boldogságából. Néhány hét óta ismét idegesen viselkedett ifjabb Reitter József s a kérdezősködésekre nem is titkolta, hogy rossz hangulatát az idézte elő, hogy felesége ismét elutazás előtt áll. Két éve ugyanis Reitterné nővére, Göblös Gigi férjhez ment Haubert Kamillóhoz, a berlini magyar követség sajtóattaséjához, s az asszony már régóta tervezte, hogy meglátogatja húgát Berlinben. Ifjabb Reitter József, aki mintaképe volt a figyelmes és gyöngéd férjnek, nem tiltakozott az elutazás ellen, mihelyt azonban felesége közölte vele ezt a szándékát, egyszerre rossz kedvű lett. Úgy volt, hogy Reitterné részt vesz még a KAC bálon és utána másnap utazik el. A bálon csakugyan megjelentek és Reitter úgy viselkedett ekkor, mint aki vesztét érzi. Erőnek- erejével lumpolni akart, valósággal öntötte magába az italt, de mindenki észrevehette rajta, hogy jó kedve csak tettetett és igy akarja rossz gondolatait elűzni. Ugylátszik Reitterné is észrevette ezt, mert másnap nem utazott el s csak pár nappal ezelőtt ült vonatra, hogy Berlinbe menjen. A fiatalasszony távozása után ifjabb Reitter József újra visszaesett abba a melankólikus hangulatba, amely feleségének pár évvel ezelőtti távolléte alatt elhatalmasodott rajta. Noha sokkal úribb gondolkozásu volt, semhogy belső érméseit mások előtt kitálalta volna, lehetetlen volt észre nem venni, hogy rendkívül lehangolja az egyedüllét. Arra azonban, hogy fegyvert emeljen maga ellen, senki sem gondolt. Értesítették a rendőrséget îs. Amikor a hatósági kiküldöttek behatoltak a hálószobába ijedten hőköltek hátra, mert a halott Reitter József kutyája dühösen ugatni kezdett és rájuk rohant. A hűséges kutya még halálában is kitartott gazdája mellett. A takarítónőnek kellett közbelépnie, hogy a kutya meg ne harapja az idegeneket. Reitter József Íróasztalán négy búcsúlevelet találtak. Egyik levél a hatóságokhoz szólt s ebben pár szóval bejelenti, hogy önkezével vetett véget életének és kéri, hogy holttestét ne boncolják fel. Levelet hagyott hátra apjának, édes anyjának, a negyedik búcsúlevelet pedig feleségének irta. A borítékon ezek a megható szavak: „Szeretett jó feleségemnek“. Az öngyilkos megmerevedett kezében görcsösen szorongatta aranyóráját, melynek láncán egy medailonban felesége arcképét őrizte. Ifj. Reitter József halálának hire futótűzként terjedt el a városban és mindenütt mély részvétet keltett. Nyilvánvaló, hogy az a végzetes szerelem oltotta ki életét, amelyet felesége iránt érzett, s amely a fiatalasszonynak rövid pár hetesnek szánt távollétét sem tudta elviselni. Inkább meghalt... Egyetlen golyó? amely pontosáé eltalálja a szivei
