Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-25 / 45. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN I'TMERAR Cfaf-Koh*$vir, 1931 február 24 Kedd ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600» lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Ára 5 lej. XIV. évfolyam, 45-lk szám Egyes szám ára 20 fillér. Egyik részről csak panasz, másik részről a válasz: minden ugu jó, ahogy van IRanoilesca az erdélyi gazdasági érdekeltségeket panaszsorozatakra igyekezett megnyugtatni Homályos kijelentések a cukorárak revíziójáról — Védőbeszed a szindikalizálási törvényjavaslat mellett k^zgazdaságiszaklap liF' Sg» S ftl Mm wn B H.C tíéá/k %.$ megjelenik hnvonie román"-----------------------------------I-----------------megvár és német nyelven. megengedhetetlen — mondotta a miniszter — hogy Bukarestben kétszer olyan drágán árulják a belföldi posztót, mint amilyen a gyári eladási ár. — A kisiparosok érdekeiben történik annak a törvényjavaslatnak a megszavazása is, amely lehetővé teszi, hogy a megrendelt és elvégzett munka árát a kliensektől a legrövidebb idő alatt megkaphassa a kisiparos. A cukorárak. (Kolozsvár, február 23. Saját tud.) A különböző gazdasági érdekképviseletek, az Ugir, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület, a Földgázfogyasztók Szindikátusa és a Kereskedő Tanács delegátusai hétfőn délután nagyszámban gyűltek össze a kereskedelmi és iparkamara dísztermében, hogy közöljék az ipari termelés és a közvetitőliereskedelem panaszait, sérelmeit, kívánságait, a Kolozsváron időző Manoilescu Mihály ipar- és kereskedelmi miniszterrel. A kamara díszterme gazdasági parlament képéhez hasonlított, mert a gyáripar, a nagykereskedelem, a kisipar és a kiskereskedelem képviselői vonultak fel, hogy felvilágosítsák Manoilescu minisztert azokról a nehézségekről, amelyekkel az általános gazdasági és pénzügyi okokon kivül gyakran a helytelen és a reálitással nem számoló kormányintézkedések és hatósági eljárások miatt küzdenek. A miniszter megérkezése előtt a különböző gazdasági érdekképviseletek delegátusai tartottak tanácskozást, amelyen kijelölték az egyes kérdések előadóit. Manoilescu miniszter pontban délután öt órakor érkezett meg a tanácskozás színhelyére. Negrutiu F. Joan az Iparkamara elnöke és Tuffli R. Richard helyettes polgármester üdvözölték a minisztert. Minden érdekeltség panaszol. Besa Jenő, a Sodronyipar Rt. aligazgatója, az Ugir nevében a szindikálási törvényjavaslattal és az épitkezést támogató törvényjavaslattal, valamint az uj földgáztörvénnyel kapcsolatosan tett előterjesztést, Moldovan Antal az Ipartestület elnöke a kisipar sérelmeit ismertette, Pascu Valér, az árutőzsde elnöke a kereskedők sérelmeit tette szóvá, dr. Pop Sever tőzsdeszindikus a nyilvános árlejtésekkel kapcsolatos sérelmeket sorolta fel, Schwartz Jakab a várnssabadraktá- rak felállítását és a vámolási eljárás modernizálása mellett a vasúti tarifa leszállítását sürgette, Somogyi Miksa a Sfatul Negustoresc képviseletében az áruk középértéke után fizetendő egységes tarifával kapcsolatos sérelmeket sorolta fel és az adókivetés megreformálását követelte, dr. Sebestyén József az Iparkamara al- elnöke, a magyar-román kereskedelmi kamara felállításával kapcsolatosan ismertette a kereskedők és iparosok kívánságait, Adrian János a tej és husexport támogatását kérte, végül Mo- roianu, a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia rektora hivta fel a miniszter figyelmét a kereskedelem és ipar érdekeinek fontosságára, támogatásának szükségességére. Manoilescu expozéfa Manoilescu miniszter nagy figyelemmel hallgatta meg az egyes előterjesztéseket, átvette a memorandumokat és feljegyzéseket készített az egyes előterjesztések során. Feszült figyelem közben állott fel szólásra Manoilescu miniszter, hogy megadja a választ az elhangzottakra. — Mint a kereskedelem és ipar legfőbb szakmai képviselője, mindig örömmel jöttem Kolozsvárra, ahöl az ipar és kereskedelem reprezentánsaihoz régi barátság, szoros együttműködés, eszmei közösség fűz, kezdte beszédét a miniszter. Á bözszállitások reformja. Hivatkozott arra, hogy a közszállitásokat uj, modern törvénnyel kellett megreformálni, mert az eddig megtartott állami árlejtések paródiává fajultak. Az ajánlattevők vagy előzőleg megállapodtak egymás között abban az árbap, amelyért a közszállitást vállalják, vagy pedig ilyen megállapodás hiányában a szállítandó áru minőségének a rovására alakult ki az egészségtelen árverseny. Ezt a rendszert meg kell szüntetni és az iparvállalatok között fix százalékú termelési kvóta arányában szétosztani az állami megrendeléseket. Az árlejtések, helyesebben a termelő ipar, amely állami szállításokat is eszközöl, eddig nélkülözte a stabilitást, amelynek biztosítása egyik fontos programpontja. Az árlejtéseknél a jövőben tájékoztató árakat közölnek az ajánlattevőkkel, tehát stabil kalkulációs bázist biztosítanak az ipar részéra Az építkezések támogatása a nemzeti gazdasági munkaprogramnak egyik fontos tényezője. Feltétlenül szükséges, hogy az építőanyagok árait revízió alá vegyék, mert régi gazdasági törvény igazolja, hogy csak olyan országokban van gazdasági fejlődés, ahol az építőipar virágzik. A földgáz. Reflektálva Besa igazgatónak a földgázárak revíziója kérdésében elhangzott felszólalására, a miniszter azt a választ adta, hogy az ő célja a földgáz árának a leszállítása és a maga részéről már régen feladta azt az ideológiát, hogy a földgáz árát a szén és a petróleum árával paritásosán kell megállapítani. — A földgáz természeti kincs, az Isten ajándéka — mondotta Manoilescu miniszter — szükséges tehát, hogy ezt a kincset, különösen azok az iparvállalatok kapják a szén áránál jóval olcsóbban, amelyek exportra termelnek. A forgalmi adó. A kisiparosoknak a rorgalmi adó leszállítása iránt előterjesztett kérésére azt válaszolta, hogy ezt az adónemet már hetvenöt százalékkal leszállította a kormány, amely a maga részéről azzal kivánja támogatni a kisipart, hogy a nagyobb városokban ingyen elárusító helyiségeket bocsát rendelkezésükre, amelyeknek bérleti diját az iparügyi minisztérium fizeti. — A kisipar érdekei is megkívánják a szindikálási törvénytervezet végrehajtását, mert — A kormány szükségesnek tartja a cukorárak revízióját és osztozik Pascu Valér véleményében, hogy a kereskedőket indokolatlanul tartják a drágaság okozóinak. A cukor árát revideálni fogják, de döntés még nem történt abban a kérdésben, hogy az árleszállítás úgy történjék-e meg, hogy az államkincstár bevételének terhére a cukor fogyasztási adóját szállit- ják-e le, vagy pedig a fogyasztók javára más eszközzel tegyék olcsóbbá ezt a fontos közszükségleti cikket. Feltétlenül szükséges, hogy harmóniát teremtsünk az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek ára között. Elviselhetetlen és a nemzet- gazdasági érdekek elleni biin, hogy évi tizenöt- milliárd lej bankkamat' fizetésére kényszerítik Románia lakosságát, amelynek fogyasztóképessége a legminimálisabbra csökkent. Provokálni kell a fogyasztást, mert egyébként veszedelmes az a perspektíva, amely felé a gazdasági és társadalmi élet halad. A város és a falu gazdasági élete között szoros kapcsolatot kell teremteni, mert mindkettő élete ma stagnál. Az adótörvény, illetve az adókivetések módját feltétlenül meg kell reformálni, mert ezen a téren sok tekintetben jogosultak az elhangzott panaszok. A vámszabadraktárak felállítása és az uj vámtörvény megalkotása közgazdasági szükségesség. Lehetetlenné kell tenni, hogy a válthatóságok kinai módszerrel gyötörjék az utasokat. A szindikálizálási törvény. Végül a szindikálizálási törvényjavaslatot indokolta a miniszter. Utalt arra, hogy az ipari termelés ma már mindenütt kartellekbe, trösztökbe, szindikátusokba tömörül, szerves formát vesz fel a termelés rendezésére. — A szindikálizálási törvényjavaslat nem teremt ár- diktaturát, nem uzsorázza ki a fogyasztót, ellenkezőleg az árak normális evolúcióját biztcsitja. — Erkölcsi szükségesség, hogy az ipari termelés árkalkulációja a fogyasztók megnyugtatására ellenőrzés alatt álljon, a termelés meny- nyiságe a fogyasztással legyen arányos, mert csak ily módon kerülhető el a felesleges invesztíció. Nemzetgazdasági bűn, hogy az ipar a külföldről importált gépekbe kétszer-háromszor olyan nagy összeget invesztáljon, mint amilyen szükséges a belföldi fogyasztás kielégítésének biztosítására. Az áru jó minőségét sem fogja veszélyeztetni a szindikálizálási törvény, mert nem uniformizálja az árut és nem erőszakos módon avatkozik bele a termelés menetébe. Inkább kerettörvény jellegével bir és a bukaresti nagybankok képviselői kijelentették, hogy megvalósulása esetén a külföldi tőke hat százalékos kamattal a legnagyobb készséggel fogja alimen- tálni a szindikátusba tömörült különböző termelési ágakat. Végül köszönetét mondott a miniszter a megjelenteknek, hogy objektiv módon ismertették vele az ipar és kereskedelem panaszait, amelyeknek megoldását a maga részéről hazafias kötelességének tekinti.
