Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-23 / 44. szám
20 XIV. ÉVF. 44. SZÁM. ■a— »ELMÚLT NYÁR ÍRTA.. __ HO9ÁB0SI JÁNOS 0 — Bizony, háború lesz. Meglássák, uríiak. Az urfiak ráhagyták Zsófi nénire, hogy igaza van. Halmy Tamás még föl is mosolygott: — Fiuk, az öreg olyan régen jósolgat, hogy egyszer még komolyan rá talál hibázni a háborúra. És az öreg iszonyúan ráhibázott ezúttal. Jaj, ha sejti ezt akkor Halmy Tamás, nem nevetett volna, de a rémülettől jéggé meredt volna! Zsófi néni messze kocogott már a hőségben B a jegyzőasszony még egy utolsó kísérletet tett: — Gyerekek, hozzátok haza Jóskát! Ha a föld alól is, de estig kerítsétek elő. Ha egyszer itt lesz, majd kitalálunk valami okosat. Siessetek, gyerekek, még ott kapjátok a Sikolya-pataknál. A Kobzos-fiu elenkezni próbált: — Hol van már azóta Jóska! S nem is ebédeltünk még. Talán okosabban is tette, hogy kereket oldott. Halmy Tamás azonban, aki oldalt állt s az egész idő alatt töprengett valamin, most váratlanul leintette a társaságot: — Linka néninek igaza van. Ha a föld alól fogjátok is előkeriteni, de két órára itthon legyen Jóska. A többit majd eligazítom én. Most gyorsan megebédeltek... Tarján Laci közbeszólt, amire Halmy Tamást egyszerre elkapta a harag: — Ne papolj! Délután két órára itthon legyen Jóska! S otthagyta őket A fiuk elképedtek: — Hát akkor ebéd után indulni kell. De ott lesz-e még Jóska? — Ott lesz, — biztatta őket a jegyzőné — Biztosan elaludt a patak szélén... II. Csopak Jóska csakugyan ott hevert ezalatt a patakparton, de nem aludt, hanem — mert okosabbat úgy sem tehetett volna — két kezét a tarkója alá dugta, fölnézett a nagy Isten hatalmas egére s a világ sanyarú dolgain tünő- dözött. Azt tudja már mindenki, milyen előzmények után bujdosott el a jegyzőbojtár. Az első napokon, mialatt Özönleni kezdett a posta, ő is együtt nevetett a fiukkal, de annyira, hogy szúrást érzett az oldalában: — Juj, fogjatok meg! Juj, de kapós lettem! Az irodában persze szünetelt a munka, anynyira lefoglalt mindenkit a szerelmes levelek osztályozása. Sőt, Csopak Jóska, úgy magában, kicsit büszke is próbált lenni, hogy e hazában, annyi még a delnő, aki befejezetten a felesége akart lenni Csopak Jóskának. Azon, hogy konok cinizmussal földbirtokosnak címezte valamennyi, csak még jobban harsogott, mert abban az időben például egy koronácskája sem volt, adóssága ellenben volt: harminckét forint. S az általános derűbe, mint tudva van, hirtelen csak lecsapott a távirat s Csopak Jóska egyszerre megtántorodott. Nem bánta volna ekkor, ha inkább az istennyila ütött volna belé. És Csopak a maga öreges bojtáreszével rögtön átértette, hogy most az egyszer baj van, hogy holnap estére ráköszön Felhő Klári, a legjobb lesz tehát, ha azonnal pakol. Ezt persze nem kell szó szerint érteni. Csopak Jóska nem pakolhatott semmit, mert ez feltűnő lett volna s különben is nem volt pakolni- valója. Ágrólszakadt, kopott legény volt az öreg. Csopak Jóska arra gondolt mindössze, hogy sajátmagát pakolja el. S ezt meg is cselekedte. A távirat déltájban érkezett s mikor a diákfiuk a Halmy-kertben széledeztek el, a kuglizóhoz, Csopak Jóska egy óvatlan pillanatban kiosont az irodából, átszaladt a hátulsó udvaron, onnét neki a kukoricásnak s futott-futott lábujjhegyen egész a tarjáni erdőig, az erdőben a tarjáni kis fürdőig, Itt először kifújta magát s alkonyat után rázörgetett a fürdőgondnokra. Jó ismerőse volt a gondnok, nem egyszer csaptak ők görbe éjszakákat kettesben is, többesben is, majálisok alkalmával a fürdőben. A bojtár itt azt füllentette, hogy adóbevallási ügyben Tavarnán dolgozott egész nap, visszajövet eltévedt az erdőben s most már ittmarad reggelig, mert a sötétben nem tudna bazatalálni többet. Vacsorát kért: szívesen kapott. Reggel talpon volt már az első sárgarigó-szónál, mert rosszul aludt gyötrő gondjai miatt. Akkor még rántottát is veretett magának két tojásból, tepertőt szóra- tott rá s búcsúzóul odaállt a gondnok elé: — Most már haza kell néznem, pajtás, mert nagy munka vár. Pénzem ugyan nincsen, hát csak Írogasd a többihez. Mint közönségesen. — Majd letörleszti a nagyharang, — mosolygott jóakarattal a gondnok. — Helyes a szólam, — hagyta rá a bojtár s azzal elváltak egymástól. Csopak Jóska először a rendes utón porosz- kált, hogyha netán utánanézne a gondnok, ne fogjon gyanút, de az első fordulónál — nagy vargabetűt kanyaritván. — nekivágott a rengetegnek. Igaz-igaz, két-három napig a fürdőben is nyugodtan elkosztolhatott volna, gondolt ő erre már éjjel is, csakhogy gyakorlott esze volt a bojtárnak s jól sejtette, hogy a fürdőbe már másnap eljut az ő veszett hire s ott játszva elcsíphetné Felhő Klári. Jóidéig a tölgyek alatt kószált gondtalanul, mint az iskolásgyerek, de rövidesen erre is ráunt s azonfelül most már gondolkozni kellett a tennivalókról is. Mert tennie kellott valamit! ügy kilenc óra körül egyszerre éhes lett s pár pillanattal rá egy mókust látott meg az egyik tölgyfán. — No, ez is jókor érkezett! — s üldözni kezdte. Száraz fával, röggel hajigálta s mikor a mókus menekülni próbált, Csopak utána vetette magát. Ezalatt azonban megbotlott egy gyökérben, a balcipője talpa leszakadt, mire lehúzta mind a két cipőjét, összekötötte őket, husángot vágott hozzá, a cipőt átvetette rajta s úgy vitte a vállán, mezítláb, mint egy vándor- legény. Később uj nyilai ást érzett a gyomra táján: még hevesebben ostromolta az éhség. Ekkor történt, hogy varnyufészket vett észre egy gyertyánfa tetején, azonnal megmászta, de pelyhes fiókák tátogtak már a fészekben s nem volt szive a jegyzőbojtárnak, hogy megzavarja őket. Lejött a fáról. Nem maradt egyéb választása, minthogy visszalopódzik az erdő szélére. Ott könnyebben órintkezhetik a világgal, híreket kaphat, ennivalóhoz is hamarabb jut az ember s játszva tekinthet szét a tájon, ö mindenkit lát, őt senki nem látja s ha veszedelem fenyegetné, elbújhat a sűrűségben. S a jegyzőbojtár megint Helyesen kalkulált. Szerencsésen kivergődött az erdő aljába, embert nem látott ugyan, csak a Mária-majornál vigyázott juhaira a bacsó. Később a földeken kezdett mezgerélni Csopak Jóska, megevett vagy hat tarlórépát, visszament az erdőbe, a szélitől néhány lépésre csak s ott, a Sikolya-patak mellett, két rengeteg tölgy árnyékában le- heveredett a fűbe. A nap szikrázva kapaszkodott a zenit fölé, köröskörül lihegve égett a határ, a Sikolya-patak meg csevegve-csobogott a kökénybokrok alatt. Csopak Jóska, ahogy ledőlt a fűbe s feje mellé tette cipőjét, először irtózatosan haragos lett, mert a tegnapi nap óta csak most először gondolt rá komolyan, hogy alapjában szívtelen dolgot követtek el vele. Csopak azonban minde- nekfölött jó fiú volt, nem tudott haragot tartani, legfeljebb másfél percig, azonkívül halk nótát játszott lábánál a patak s ez a szelíd zene andalgásra késztette. És a bojtár rájött ekkor, hogy igy nem mehet tovább, hogy egyszer tennie kell már valamit, hogy tehát levonhassa á szükséges tanulságot, gondolatban végigfutott eddigi életén... (Folytatjuk.) ■&-P H O O tr. Cít 8»'£ N C Ü'cS G N!0 tr. Schulhof Emilné orient Szöuömüuészeti isfcola o c i-SS o» 5 «a X a 2. 8 £7 o. 5 2 lllf ssâ--s •CL ^ ORADEA, N 2 So» r? ^ m ,2 c-sf •< c .£ Strada Ep. Gioropiu 11 a.1 iS saga nai Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÍVID Brassó Str, Portit (Kapu'Utca) 31, Megbízhatóságáról 35 év óta előnyösen >smert. IpaVigazolványos kereskedelmi ügynök. Fával égetett príma darabos élesdl messet vaggantételekbeis legolcsóbb árban szállít: Ukm,1. Usinttttíjlii, tatysjáp és IRÉszÉietl RÉszrÉitj-TÉFSitíg, Élesd. Központi iroda: Nagyvárad, Strada Bertbelot No 6. Dr. Gróf Bsífifeu László gazdasága Faiskolája és szol* lőoltvány telepe. Kívánatra Ingyen küldi árjegyzékét. Reîeag.Jud. Someş Egy komoly szó a szemüveget viselő közönséghez! ^ ff \yfIMn \ r7C\W akik születésüktől fogva, avagy későbbi bebatásfoly- 1VÍ11vL//-\Zjv/I\> tán kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot kell fordítsanak arra, hogy akár saját maguk választotta, akár az orvos álltai előirt szemüvegük pontosan fejalkatuk és arcukhoz találó keretet kapja- [nak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetekben az üveget orvos írja elő, ép l oly lényeges azoknak, akik sokat Írnak, vagy olvasnak, avagy precíz rajzokat, vagy mechanikai munkát végeznek, hogy a keretet szaklátszerész válassza meg. szükség esetén formálja azt a fejalkat és az arc szerint. — Ezen ___ okok figyelembe vétele indította Kolozsvár alant jegyzett legrégibb szaklátszerész cégét azon — nyugaton régen bevált rendszer bevezetésére, hogy minden darab, üzletében összeál.itolt szemüveget a cég jegyével ellásson, a kereten előforduló deformációt, vagy törést két éven át díjtalanul végezzen és erről Írásbeli garanciát vállaljon. Azon biztos biszemben. hogy a2 Intelligens közönség ezen rendszer előnyei! felismeri és értékeli, kérem szives pártfogasukat Kun Mátyás Fia szaklátszerész, Kolozsvár Calea Victoriei 2. — Alapítási év 1864 Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R.-T. körforgóján Cluj-Kolozsvár Str. Universităţii (Égyetem-u.) 3. Telefon: 6§4C 303,
