Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-23 / 44. szám
Képviselőház BUDAPEST V. kér. TAXa POSTAI-* FIX. 1J.TA m í-TMincut No. 24254- #27. CíefKofoMsvAr, IVÓI Ttbmír 29 if ét fő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 6000 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MÁGYARFARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata DnlrU (Főtér) Telefon; C-98, 6-84. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évié 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedém 15 pengő. Ára 6 lej. XIV« évfolyam 44-ik szám Egyes szám ára 28 fillér. Izgalmas feszültség a poll: lkában Kedvező köicsönhirek hatása alatt már hallani sem akarnak krízisről Ha kcrmányváltozás lesz, Mamii veszi át újból a kormányzást — Szabó Báni az iparosok sérelméről interpellált — Madgearu minisztertől régi barátai kérték számon a programot — A szeszkamisi.ások élénk vitája a kamarában őfelsége a király hazajövetele óta állandó részint a híresztelés, részint a valóság abban, hogy a nemzeti parasztpárt kormányzati uralma nem bizonyos, holnap bukik, holnapután bukik, ez jön helyébe, az jön helyébe. Nálunk különben a kormánybukások körüli kombinációk egyébként is nagyon divatosak, s ezt a divatot nevezik politikának. Kik jönnek, vagy kik jö- hetrok hatalomra, s akiknek menniük kell, mért ke1! menniök? Ki áll előtérben, ki áll háttérben, miféle fogásokkal, aláaknázásoltkal és felfelé törekvésekkel dolgoznak az egyes pártcsoportok 1 Ezeken a kérdéseken rágódnak a kívülállók ezrei, s ezekben jeleskednek a hatalmi porond küzdő boxoiói. Ez a politika. Ha akár a pletykazajt vesszük, akár a nézősereg izgulását, akár a boxolók ugrándozá- sait vagy ugrásra kész feszültségét: mindenképpen silánynak érezhetjük a közélet ilyen megmutatkozását. Politikának mégis valami érdemesebbnek kellene lennie, országvezető irányok kibontakozásának, népek akaratából való alkotásnak, ellentétes erők kiegyenlítődésének, folytonos egyensúlyozásnak, s ennek folytán a közélet mind több nyugodtsága megtalálásának. Hogy nerc ilyen értelmű a politika, hanem pletyka é3 izgulás és nagyképűség, s néhány ember hatalmi tülekedése: az avval a rossz hatással jár, hogy nem tudhat iránta tisztelet támadni. Ennek pedig a további következménye, hogy a politikának sincs erkölcsi ereje a vezetésre. Vezetés hiányában pedig okvetlenül zavar keletkezik, s ez már azoknak az érdekeit is érinti, fenyegeti és összekuszálja, akik nem politizálnak se pletykázással, se a hatalmi porondon való tülekedéssel. A hatalom tartói is, d8 az arra törekvők is kapkodnak, hirtelen és mesterkélt^ eredményei" kikoholásán mesterkednek, a kőből is pénzt akarnak facsarni, rossz adóztatásokra ragadtatják magukat, majd külföldi kölesönökért szaladgálnak. A külföld bizalmatlan a sok zilált állapot miatt, nehezen adja a pénzt, s az erről szóló híreket már mind több aggodalommal olvassa mindenki. A szakszerű politizálók pedig ütik a maguk dobjait: a külföld bizalmáért a pártoknak nemzeti kormányt kell csinálni,_ vagy ha ez nem megy, akkor kiváló személyiségekből kell kormányt alakítani, ahhoz uj parlamentet formálni, esetleg parlament nélkül kell az országot vezetni. A feszültség fokozódik, s igy vagyunk ma a teljes válság állapotában. Előbb még senkise gondolt arra, hogy egy külföldi kölcsön olyan fontos dolog; ma mindenki úgy számol vele, hogy annak a hiánya kormánybukást okoz, pártok közötti szenvedélyeket szabadit el a láncairól, hatalmi összeomlásokat idéz elő. Pedig lényegében véve a helyzet csak az, hogy nehány bankár több kamatot, nagyobb jutalékot akar, s ő akasztja meg a kölcsönszerzés sikerét. Néhány bankártól függ az ország sorsa, belső békéje, nyugodt haladása, parlamentje, kormánya. És ezt nevezzük független állami létnek, sérthetetlen és szent áliamfönségnek. A sivár politizálás odajuttatott, hogy ezek a föltétlenül nagy dolgok nehány külföldi bankár játékszereivé váltak. Ez az, ami gondbabo- ritja azokat is, akik távolállanak a sivár politizálástól, távolállanak a hatalmi tülekedésektől. De benne vannak a szenvedő sokaságban, aki-, nek a hátára megy, akármi további zavar és elfajulás lesz a hatalom további változásaiban, s e változások további kapkodásaiban. Van-e kiút ebből az aggodalmas feszültségből? Mindenesetre van, de azt a sok országmentő kombináció közötti kapkodással megtalálni nem lehet. Legfőbb kiút az, hogy a parlamentet ne vegyék játékszernek, hanem lássák meg ben(Bukarest, február 21.) A kölcsön pesszimista hirei után Bukarestben újból az optimista hangulat lett úrrá. Kormányhoz közelálló körök szerint a krízis elmúlt. Ha kormáuy- iemondábiól beszélnek, akkor ezt úgy értelmezik a legbeavatottabb emberek, hogy a Miro- nescu-kormány a Maniu távolléte alatti időre vállalkozott az ügyek hitelére 8 a párt, legalább is az erdélyiek azt kiváltják, hogy Meniu térjen vissza a minisztere' ki székbe. Az ő visszaérkezése előtt nem le.* változás. Maniu távollétéről A nemzeti párt lnpjaoin, a kolozsvári Pat- ria-ban megjelent feltűnő betűkkel egy párt- kommünikészerü közlemény, amelynek értelme szintén az, hogy a helyzet kulcsa a Maniu kezében van. A kommüniké a következőket mondja: Maniu elutazásakor a párt vezetését MihaA bukaresti lapok a megelőző napokban krizishirekkel voltak tele. A hangulat most hirtelen jnegváltozott, amennyiben pénteken este a Párizsban tárgyaló pénzügyminisztertől a kormány hosszabb táviratot kapott. Beavatott helyen bizonyosra veszik, hogy most már véglegesen sikerül megkötni a kölcsönt. Ennek ellenére még mindig arról beszélnek, hogy a kormány komolyan foglalkozik a lemondás gondolatával, sőt egyes miniszterek egyenesen ki akarják kényszeríteni a visszavonulást. A krizis azonban nem akut és most a bukaresti lapok is azt Írják, hogy a kormány visszavonulása legfeljebb a parlamenti ülésszak befejezése után történne meg és ekkor sem lenne szó a parlament feloszlatásáról és uj választások kiírásáról, mivel esélye csak olyan kormánynak van, no a népakarat intézményét Ne pártvezérek, s ne parlamenten kívül álló kombinátorok akadják rátukmálni erre a. parlamentre a maguk akaratát, hanem bizzák a nép megbizottaira. hogy ők lehessenek a helyzetek eldöntői, kormányok létrehivói és kormányok elmenesztől. Ez a mostani parlament végtére is négy évre alakult, a négy évből még csak kettő telt el, de e két év alatt is mind a parlamenten kivüli tényezők dolgoztak, a parlament csak lajstromo zott egy sereg rosszul és sietve kitervezett törvényt, vagy éppen nem dolgozott semmit. Most pedig pártkoncentrálásokat, egyéniségek kormányát, s hasonló uralmi változásokat akarnak. Miért? A mai parlament eléggé népakaratnak volt a szülöttje, egy pártnak óriási többsége van benne, tehát a nyugodt dolgozásra ilyen többség is biztonságot adhatna. Hagy ják erre az alakulatra, hogy megbízása idejét kitölthesse, a felelősségeket magára vehesse, dönthessen megfontoltan, vagy kínos veszekelaehe közeiben hagyta és mi valamennyien teljes bizalommal vagyunk iránta. Maniu rendelkezése a következő volt: a Mironescu-kormány feltétlen támogatása. Természetesen örvendeni fogunk, ha Mamut minél előbb körünkben láthatjuk, de nem értjük, hogy milyen különleges okok kívánhatnák Maniu sürgős visszahívását. Maniu 190Ö óta csaknem állandóan részt rett a politikai harcban és ebben az időben csak né- bánynapos szabadságot adott magának s nem értjük, hogy miért ne vehetne most néhány hónapi jól megérdemelt pihenést. Maniu tudja, hogy miért utazott el és tudja, mikor térhet vissza, vagy mikor kell visszatérnie az országba. Ebben a tekintetben bármilyen tanács, vagy útmutatás helytelennek tetszik és bármilyen kéretlen beleavatkozás az illetékte- lenség és illetlenség bélyegét viseli magán. amely hajlandó a jelenlegi parlamenttel együttműködni. Presan és Árgetoianu nem akarnak a pártok ellen dolgozni. Érdekes egyébként, hogy Presan tábornok tovább folytatja tárgyalásait a különböző politikai személyiségekkel. A tábornok állaspontja a barátai kijelentései szerint az, hogy ha felszólítást kapna a kabinéit megalakítására, ezt csak abban az esetben vállalná el, ha egyben biztosítéka is volna, hogy a kormány alkotmányos alapon dolgozhat. Semmiesetre sem vállalna diktatórikus színezetű megbízást, olyant, amely ellentétes a parlamenti elvekkel. A pártok támogatására számitana és kormányához szükségesnek tartani Mánia, Duca és Averescu hozzájárulását. (Folytatása a második oldalon.) dések között, de őmaga legyen az, akin a dolgok megfordulnak, ömaga legyen az, aki majd számot adhasson a végzettekről, s ne okolhasson mást beavatkozások miatt és hatalmi viszonyokban való zavarkeltésekért. Egy kicsit furcsa az, hogy nálunk nem ez a rendszer, s hogy kormányok szülik a parlamenteket és nem a parlamentek a kormányokat. Hogy a parlament igy folyvást gyámság alatt van, s hogy politizáló hatalmi játékosok azt a maguk tetszése szerint könnyen szétoszlathatnak tudják, ez adja nálunk a közéleti bizonytalanság legfőbb okát. Emiatt van minden klikknek, minden pletykának jelentősége; viszont amiatt nem tud a nép képviselete, komoly munkát, népek érdekében való alkotásokat végezni. Emiatt van az olyan fefsziiltségek és válságok sorozata is, amiben mind nem a magunk akarata a tényező, hanem egynéhány külföldi bankár, s egynéhány belföldi ambiciózus eselszövő, . (P.) Az uj helyzetben
