Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-22 / 43. szám

iselőház TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN 1‘TMEKAR No. 21256—927. Cfaj-Kolozsvér. 1931 február 22 VâsdfBi&p , . , ®LO™ETfi^S3^ö^ÖN:. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 1 evre 1200 lej, felevre 6ÖÖÓ tiffr negyed evre 300 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) egy hora 100 lej. Telefon: 5-CS, 6-94. Ára 5 lej. XIV. évfolyam $ 3-ik szita ELŐFIZETÉS MAGYAKOKSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre! 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Â Balkán-blokk vajúdása A Balkán-blokk hozzánk közelálló probléma. Végtére is a készülő Balkán-blokkban Románia is részt akar venni. Románia, Bulgária, Görög­ország, Jugoszlávia, Törökország, Albánia. Mi a Balkán-blokk? Nem földrajzi fogalom. Románia innen esik a Balkánhegységen, innen a Dunán tó. Tehát politikai fogalom. Jelenti a gazdaságilag egymásra utalt dóleurópai és dél­keleti európai államok összefogását. Egy uj Lo- carnot. Közös döntőbiróságot. A konfliktusok kiküszöbölését békés tanácskozások utján. Kö­zös érdekek megbeszélésát, mondhatni: föderá­ciót. 1 Misiin iitf Mizis napi HsÉeii a belpolitikában Popovid pénzügyminiszter csak úgy marad vasárnapra Párizsban, ha kedve^:ő fordulat következik be — Alevra tábornok a szenátusban drákói kisebbségi politikát ajánlott — Costachescu miniszter a külföld figyelméről A terv elinditója Venizelosz. Ez az okos, sze­mes ember, aki jól észrevette Görögország ba­jait a háború előtt is, kibőjtölte saját királyát, hogy most ő legyen odahaza a legelső. Tavaly ősszel már meg is tartották Athénben az első balkáni konferenciát. Most Szalonikiben tanács­kozik a hat balkán állam delegátusa. Itt előké­szítik az őszi második konferenciát Konstanti­nápolyban. A Balkánt, amely Európának örök vihar­fészke volt és amelynek politikusai kiválókép­pen mutatták meg a múltban, hogy miként nem szabad a politikát csinálni, a sok ki nem elégí­tett területi aspiráció, de legfőképpen az össze­kevert népek sokasága miatt rendkívül nehéz összekovácsolni. Logikusan gondolkozva, talán éppen ezért volna legkönnyebb és legkívánato­sabb. De azok az államok, amelyek még mindig nem beverték ki a túlzott nacionalizmus gye­rekbetegségét, nem gondolkoznak logikusan. í)k az ösztöneik után mennek. Lám, most is, mialatt Szalonikiben komoly nrak ülik körül a zöldasztalt, Görögország és Bulgária között kiélesedett a helyzet. Szaloni­kiben arról vitáznak, hogy miként vonják szo­rosabbra a kötelékeket, és ugyanakkor Görögor­szág felmondja Bulgáriának a kereskedelmi szerződést, ez pedig mérhetetlen csapást jelent a bolgár exportra. Bulgáriának, amely aktív külkereskedelmi mérleggel dolgozik, fontos, hogy Görögország ne eresszen újabb sorompót a határ fölé. A gazdasági dolgok mindig össze vannak boronáivá politikai dolgokkal is és igy a két ország civódása külső és belső politikai viszonylatban is éreztetni fogja hatását. Igaz, a görögök és a bulgárok, ha ez a vámháboru- ság nem is jön létre, akkor is, mint tiiz és viz állanának szemben egymással. A fő ék kettőjük között: Macedónia. Görögország lecsípett egy jókora területet a bnlgár Macedóniából és bár folytonosan azt halljuk, hogy a bulgárok és a szerbek hadakoznak egymással, a bulgár jobban gyűlöli a görögöt a jugoszlávnál is. Venizelosz azt mondja, hogy „felejtsék el a múltat“ — a győztes államoknak mindig köny- nyebb fátyolt borítani a közeli történelem ese­ményeire — és igy kezdjenek tárgyalni egymás között. Viszont most is az történik, hogy Gö­rögország huszonötesztendős visszakövetelése­ket elevenít fel, ahelyett, hogy jótékonyan sze­met hunyna és hozna némi áldozatot. Igaz, Gö­rögország felajánlotta ezúttal is a döntőbirósá­got, de valahogyan a bulgárok bizalmatlanab­bak a döntőbiróságokkal szemben, mint a győz­tes államok, akiknek emberei ott ülnek e bíró­ságokban. így volt ez a görög-bolgár kicserélési akciónál is, amikor a svájci Regnier elnök szem- melláthatólag Görögország mellé húzott. Hivat­koznak görög részről a neuillyi békeszerződés egyes görög követelményeire. Viszont megfeled­keznek ^rról, hogy Bulgáriának tiz és egyné­hány évvel ezelőtt kijáratot Ígértek az Egei-ten- gerhez. Bulgária tehát ki akarja kapcsolni a (Bukarest, február 20.) A kormány köréből cáfolják a kölcsön iigy felborulásáról, mint be­fejezett tényről megjelent délutáni híreket, azonban ez a cáfolat sem biztat a kölcsön sike­rével. Kritikus napjai ezek a belpolitikai hely­zetnek. A kormánypártban úgy tudják, hogy Maniu Gyula is Párizsba ment, Popovici pénz­ügyminiszter magatartását erősíteni, vagy irá­nyítani s onnan hamarosan hazautazik. Az ő hazaindulása, ha tényleg elindul, azt jelenti, hogy nélküle a kormány ne? tud dönteni a le­mondás, vagy tovább maradás kérdésében. Lehetséges kedvező fordulat is. Bukaresti félhivatalos jelentés közli: Kor­mánykörökből nyert értesülésünk szerint a bu­karesti délutáni lapoknak a kölcsöntárgyalá- sokrcl, továbbá a kormány helyzetéről közölt A délutáni lapokban azok a híradások, ame­lyekre ez a fenti szelíden magyarázó cáfolat megjelent, a következőket írták: Az Epoca jelentése szerint Popovici pénz­ügyminiszter holnap este Bukarestbe érkezik. Mint az Epoca Írja — a pénzügyminiszter vá­ratlan hazatérése a kölcsöntárgyalások csőd­jét jelenti. Popovici hazaérkezése után azonnal referálni fog a miniszterelnöknek, majd a kor­mány többi tagjainak a párizsi eseményekről. Mironescu kezében állítólag már van egy jelen­tés, mely minden részletében pontosan ismer­teti a kölcsöntárgyalások menetét. Hir szerint kedden összeül a minisztertanács. Az Epoca ki­zártnak tartja, hogy a kormány ilyen körülmé­nyek között megtartsa helyét. Mihalache és Madgearu ma megbeszélést tartottak a minisz­terelnökkel, ak* ;01 részletesen megbeszélték a helyzetet. Az Adeverul is azt irta, hogy Popovici hol­nap hazaérkezik és hogy most már nincsen semmi remény arra, hogy a köl­csön útjába tornyosult akadályokat le­küzdjék és a kölcsöntár gyalusokat sike­resen befejezzék. A Lupta szerint az uralkodó rövidesen meg­kezdi a tanácskozásokat a koncentráció létre­hozására. Az első, akivel ebben az ügyben be­szélni fog, Titulcscu lesz, mig a koncentrációs kormány élére Presan tábornokot szemelte vol­na ki. Amennyiben ő nem tudná feladatát elvé­gezni, úgy a személyiségek kormánya kerül elő­térbe, amelyben máris biztosítva van a követke­zők részvétele: Argetoianu, Junian, Garoflid, Grigore Filipescu, Rakoyitza és Manoilescn. Az összes hírek egybehangzóan azt adják tudtul, hirei erősen túlzottak. Popovici tegnap is, ma is folytatta tárgyalásait és szombat este előtt semmiesetre sem hagy­ja el a francia fővárost. Lehetséges azonban, hogy amennyiben a tár­gyalások során kedvező fordulat áll be, amire a valószínűség meg van, úgy a pénzügyminisz­ter meghosszabbítja párizsi tartózkodását. Illetékes helyen a kormány közeli visszalé­péséről szóló híreket a leghatározottabban cáfolják és a lapok szokásos manővereinek tekintik, ame­lyek nem befolyásolják a kormányt elhatározá­saiban. E félhivatalos jelentés is úgy beszél a köl­csön ügyéről, hogy lehetséges a kedvező for­dulat. hogy a szombat, vasárnap és hétfői napok igen kritikusak lesznek a kormányra nézve, mig keddre, a minisztertanács napjára nagy változások várhatók. A kamara mai ülésén Jorga professzor a Pe- retz-ügyben interpellált. Megállapítja, hogy a Studenţimea Noua cimü lapot, amely a profesz- szor ellen a vádakat közölte, egy kommunista szerkeszti és célja anarchiát kelteni az egyete­men. Mironescu jassii képviselő védelmébe veszi Catuneanu kolozsvári professzort, akire tegnap Nădejde képviselő célzott azzal az állításával, hogy több kolozsvári tanár nem tartja rendesen az előadásokat és mással foglal­kozik. Leon Lupu-párti: Biró György nagyváradi ujságiró útlevelének megtagadását teszi szóvá. Draghici kormánypárti az egészségügyi tör­vény szigorúbb betartását kívánja. Mitache kormánypárti az orosz szovjet rá­diópropagandája ellen kíván megfelelő ellenin­tézkedéseket. A kamara ezután megszavazza a román-lett kereskedelmi szerződést és a belügyminiszté­rium 6 milliós hiteljavaslatát, majd folytatta a kamatellenes törvény vitáját. Isac kormánypárti a szónok, aki támadja a bankokat, mert nem segítenek a gazdákon és nem teljesí­tik a közgazdasági életben rájuk háramló fel­adatot. A helyzet orvoslása csak úgy lesz lehet­séges, ha a Banca Naţionala 6 százalékra szál­lítja le a kamatlábat. (Folytatása a második oldalon.) döntőbíróságot és arra az álláspontra helyezke­dik, hogy vagy közvetlen egyezik meg Görögor­szággal, — vagy egyáltalában nem egyezik meg. Szalonikiben pedig tovább tárgyalnak. Úgy látszik nem akarja tudni a jobbkéz, hogy mit csinál a bal. Azaz nagyon is tudják, hiszen a bulgár delegátusok a szalonikii tanácskozáso­kon ismét felvetették a kisebbségi kérdés rende­zését, ez pedig több mint argumentum — ez egyenesen bomba. Krízis napfal

Next

/
Thumbnails
Contents