Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-01 / 24. szám

XIV. wm Zi. SZAM. jm 3 KW Biharban megmutatta a magyar Párt a magyar egységet A pótválasztások országos eredményéből következte* léseket lehet levonni — A regáti és az erdélyi mérleg (Kolozsvár, január 30.) Annak a nehány pótválasztásnak, amelyek tegnap zajlottak le, nem az a jelentősége, hogy a pártok helyzeté­ben és erőviszonyaiban eltolódásokat hozhatott volna. Nehány mandátum ide-tova nem befo­lyásolja most a parlamenti pártok helyzetét. De az eredményből következtetéseket lehet levonni a regáti és nem regáti párterők helyezéseire. A bihari magyarság megállotta helyét. A biharmegyei csütörtökön megtartott kép­viselőválasztás végleges eredménye pénteken reggel nyolc órakor vált köztudomásúvá. Nagyváradon és Biharmegyében összesen 82.237 szavazatot adtak le, vagyis a választók fele nem szavazott le. A megye képviselője Teianu pénzügyi államtit­kár lett. Nagyváradon a 18.000 választóból 8098 adta le szavazatát s ebből a Magyar Párt 3847-et kapott. A nemzeti parasztpárt a kilencvenezer lakosú Nagyváradon 840 szavazatot gyűjtött össze, ugyanakkor, amikor a dolgozók blokkja 1819-et kapott. Általánosan tudott dolog, hogy a magyar községekben a szavazók, vagy egyáltalában nem, vagy csak viszontagságokon keresztül tud­tak hozzájutni választói igazolványukhoz. Ennek ellenére a Magyar Párt által elért eredmény fényesen dokumentálja a magyar egységet. A Magyar Párt biharmegyei vezető­sége a választással kapcsolatban kiáltvánnyal fordult a magyar választókhoz. A kiáltvány le- szögezi, hogy a választások a magyarság szem­pontjából igy is gyönyörű eredményt mutatnak és ezért elismerését fejezi ki a párt a magyar tömegekkel szemben. — A nemzeti munkát, nemzeti öntudat nél­kül nem végezhetjük sikeresen — mondja a kiáltvány. — Ez a választás a nemzeti öntudat legjobb megnyilatkozása volt. Nem haladha­tunk el azonban a választás eredménye mellett anélkül, hogy abból ne vonjuk le a tanulságokat. Bizonyságtétel volt ez a választás amellett, hogy a magyarság megdönthetetlen egység­ként áli a Magyar Párt zászlója alatt. — Bizonyságtétele volt annak, hogy a ma­gyar nép politikailag teljesen érett, nemzeti ér­zésében szilárd és jogainkért folytatott küzdel­meinkben hajlithatatlanul gerinces. A szenve­dését, az elnyomás és a megalázás csak acélo­sabbá kovácsolják erőinket és egybeforraszta­nak mindnyájunkat. Ez a választás is megmu­tatta, hogy grammal jelölték Oreste Scrabát, az ottani uk­ránok egyik vezető egyéniségét s a kisebbségi lakosság az ő jelöltségét támogatta. Győzelme fölényes nagy győzelem volt s ezzel a kisebbsé­gek parlamenti küzdelmébe bevonult a milliós ukrán nép első képviselője is, mint kamarai képviselő. Uj szenátorok. Krassó megyében a nemzeti parasztpárti Dobrescu Aurél volt tartományi igazgatót vá­lasztották meg szenátornak, 15975 szavazattal. A többi román pártok közül a liberálisok 3400 szavazatot kaptak, a Bratianu George-párt 1982 szavazatot, az Averescmpárt még ennyit sem. A regáti Teleorman megyében Stan Ghi- tescut választották meg szánátornak, aki Avo- í’escu-joárti. A megye a liberálisok régi megyé­je, most a liberálisok két pártra szakadtak és (Kolozsvár, január 30.),Az egyik bukaresti színész kétségbeesett hangú levelet irt Fekete Mihálynak, a kolozsvári színház drámai színé­szének, ámenben elpanaszolja, hogy Kovács Imre, a bukaresti magyar színház igazgatója már két héttel ezelőtt beszüntette az előadáso­kat s színészeit a legkétségbeejtőbb helyzetben hagyva — ismeretlen helyre távozott. Az előadások beszüntetése után a bukaresti magyar társadalom meg akarta menteni a bu­karesti magyar színészet ügyét, lelkes magyar emberek szinpártoló egyesületet akartak alaki- tani, de a széleskörű akció megindításához első­sorban Kovács Imre színigazgatóra volt szük­ség. Mikor a színészek a szinigazgató feleségé­nek a lakására mentek s valósággal könyörög­tek, hogy árulja el a férje rejtekhelyét, Kovács Imréné azt hangoztatta, hogy még ö sem tudja, harmadikként az Avereseu-párt nyert. Azonban nagyon kevés szavazatot ért el a nemzeti pa­rasztpárt: ötezer pár százat, A regáti képviselőválasztások. Putnamegyében győzelmet ért el a nemzeti parasztpárt a kétféle liberálisokkal szemben s Joan P. Ivánt választották meg képviselőnek. Vlascamegyében a liberális Dumitru Luca lett a képviselő, 20606 szavazattal. A kormány­párt 18840, a Bratianu-párt 2570, az Averescu- párt 7369, Florescu-párt 1174, Jorga-párt 1041 szavazatot ért el. Elmélkedés az eredmény felet.t Az Adeverul kommentálja a lezajlott idő­szaki választások eredményeit. Ezek szerinte azt bizonyítják, hogy a kormányon levő nemzeti parasztpárt népszerűsége csökkenőben van ugyan, de még mindig elég nagy arra, hogy a párt joggal hivatkozhasson reá. A liberálisok szavazatainak száma lényegesen megszaporo­dott, csak azért nem értek el jobb erdeménye- ket, mivel két frakciójuk megosztotta a szava­tok számát. Előrelátható volt az is, hogy az ave- reseánusok egy helyen győzni fognak, Cserno- vitzban az ukrán lista jelöltje került ki győzte­sen, aminek a román pártok széttagozódottsága az oka. A választások különben azt mutatják, hogy az ország lakosságit érdeklődik a politikai pártok iránt, részt vesz küzdelmeikben és igy nincsen igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy a nép a pártok uralmát feleslegesnek tart­ja. Románia lakossága a parlamenti rendszer , további fenntartása mellett nyilatkozott meg. hova ment a férje. A magyar színészek ilyen körülmények között kétségbeejtő helyzetbe ju­tottak, a legnagyobb nyomorban vannak s min­denki Kovács Imre színigazgatót teszi felelős­sé a bukaresti magyar színház dicstelen bukása miatt. Elszomoritó s egyben megdöbbentő, hogy a bukaresti magyar színház ügye a múltban és most is olyan emberek kezébe került, mint Ko­vács Imre, akit sem műveltsége, sem szakmai tudása, sem laza emberi morálja nem minősí­tett arra a kulturális és nemzeti misszióra, ami nélkül a bukaresti magyar színészet ügye csak jégre épített intézmény lehet. Nem Kovács Im­rékre, nem kávéházi fezőrökre, hanem talpig derék, vasakai’atu, nagykulturáju emberekre van szükség, akik a jövőben a magyar színészet kulturlámpását felgyújthatják Bukarestben. Lelkes hangulatban tisztújító közgyűlést tartott a szamosmegyei Magyar Párt Kovács Imre, a bukaresti magyar színház igaz' gatója botrányos körülmények között beszüntette az előadásokat és ismeretlen helyre távozott a bihari magyarság mennyire számotte­vő politikai erőtényező, mert ha a kormány a maga hatalmi eszközeivel félelmetes mumusként frontba állított jelöltjé­vel, csak olyan jelentéktelen többséget tudott velünk szemben szerezni, akkor teljes önérzettel állapíthatjuk meg, hogy a vármegye egyetlen jelentős politikai tényezője a magyarság: a Ma­gyar Párt. Jelentős kisebbségi győzelem. Nagyjelentőségű a cBernovicmegyei képvi­selő választás, amely a kisebbségi biok nagy győzelmével végződött. Ukrán kisebbségi pro­99 Kertész József a kiváló fiatal budapesti iró: Daloi a tenser 1 és én hallgatom** cimü szenzációs novellás kötete megren- f delkető a Keleti Újság könyvosztályától, f Cluj-Kolozsvár. — „Erdélyi Magyar ■£ Könyvtár“ kiadás. — Ára 60 lói. f (Dés, január 30.) A szamosmegyei Magyar Párt pénteken délelőtt tartotta meg elnök- és alelnök-választó közgyűlését. A gyűlésen nagy számban jelentek meg a Magyar Párt tagjai. Kübaeher elnök nyitotta meg az ülést és első­nek Inczédy Joksman Ödönt, az országos párt­elnökség kiküldöttjét, központi ügyvezető alel- nököt üdvözölte. Köszönetét mondott, a Csizma­diatársulatnak, amelynek tagjai gyűlésüket fél­beszakítva, testületileg jöttek át a Magyar Párt értekezletére. Ismertette az öt év előtti kezdet nehéz munkáját és bejelentette, hogy egészségi álapotára való tekintettel, nem vállalhatja to­vább az elnökséget. Kovács László református esperes, korelnök vette át az elnöklést. Bíró dr, jegyző ismertette a tárgysorozatot és bejelentette, hogy a mos­tani vezetőség mandátuma lejárt és igy a köz­gyűlés feladata az uj vezetőséget megválaszta­ni, Kiemelte, hogy az öt év előtti munkában az oroszlánrész Krémer Samu dr.-t és báró Pöhl- nitz Károlyt illeti meg. Kovács László korelnök örömének adott ki­fejezést afölött, hogy a közgyűlés iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg és ebből a leg­jobb következtetéseket vonta le a jövőre nézve. Kiküldték Farkas Albert református lelkész vezetésével a tíztagú jelölőbizottságát s azután a jelölés alapján egyhangúlag úgy a városi, mint a megyei tagozat elnökévé ismét Kiiba­cher bankigazgató, eddigi elnököt választották meg. A városi tagozat alelnökei lettek Bátor Fü- löp Gyula, Krémer Samu dr., Szabó Lajos és Báródi Mihály, míg a megyei tagpzat alelnö- kei Kovács László, gróf Bethlen Béla, Desbor- des Ernő, Papp Zoltán dr. és Abrudbányai Ede dr. A megválasztott elnök hangoztatta, hogy egészségi állapotára való tekintettel szíveseb­ben visszavonult volna a tagozat vezetésétől, ezt azonban a közbizalom megnyilvánulása előtt nem teheti meg. Kérte a jelenlevőket a párt­nak és a párt sajtójának támogatására. Gecse Antal református lelkész az erdélyi magyarság öntudatára hivatkozva, az összetar­tás és az együttes munka szükségét hangoz­tatta. Desbordes Ernő, a kormány gazdasági po­litikáját kritizálta és a mostani gazdasági álla­potokat a kétszáz évvel ezelőttivel hasonlította össze. A javulást attól várja, hogyha az ország egész lakossága összefog és együttes erővel igyekszik javitani a helyzeten. Inczédy Joksman Ödön dr., központi ügyve­zető alelnök, a párt országos elnökének és köz­pontnak üdvözletét tolmácsolta. Lelkes beszédé­ben hangoztatta, hogy mindenkinek bátran meg kell vallania magyarságát. Párhuzamot von a magyar és az ir nép között. A gyűlést Küba- cher elnök szavai zárták be.

Next

/
Thumbnails
Contents