Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-16 / 38. szám

XIV. ÉVF. 38. SZÁM. 9 saws* « FEHÉR HÉT SZABÓ JENŐ NAGYÁRUHÁZÁBA!*, CiUJ-KOLOZSVÁR a S l m. Opál batiszt lei 19 I 1 m. tornán <j| |p| I vás?on .... lei IsíSJŰü 1 m. Mosott vászon .... lei 25 Î m. Gyermekfehér- |Q| nemű vászon lei ^ imwi B 1 m. 80 cm. széles vászon ... lei 33 39 Î m. Fehérnemű vászon .... lei EM^fsagaeamättisai 1 m. Ágynemű vá­szon í-a ... lei 1 m- Ágynemű da- maszt 90 cm- lei B5g&«8fcB«HBBa 68 g 1 m Paplanlepe­dő vászon . lei i3BSaaa53S55SSLS38aBKr2ESaRBSSaEÖK® 1 m- Függöny gre- nadin !50 cm. lei 1 ä I 1 I I 1 drb. Damaszt ét­kező szalvéta lei 1 drb Alsólepedő szegve ... lei S2SEÄHHEHHH 1 drb. abrosz 6 szalvétával . lei 1 drb. Frottír törül­köző .............lei IBS 6 drb. Kávés szal­véta ...............lei FIGYELEM! Crepe de chine az összes báli és estélyi színekben Lei 1S5 MÚY - Tele*on: m - IPPHÉü PÉT & slăbii Kérem kirakataim megtekirtését I SbOIkw^ % í — mi ii—wnii ni I mii un m M«»i«i^Tmwj»^f™TTTimiirmirfnrrrf3fr^^ ■ 1 1 2 1 1 I B 1 = I C 1 CB9KM ESJMSZET 7 közönség szóljon Ijozzá a kerbésfjez Tjegy oldjuk meg a szinfjáz válságét? 7ja a szinfjáz áldoz, áldozzon a közönség is E sorok írója, aki gyakran megfordul a Ma­gyar Színházban, nem egyszer állapította meg reaignáltau, hogy a kolozsvári közönség érdek­lődése egyre csökken nagymultu színháza iránt. Nincs okunk elleplezni az igazságot, hogy a Ma­gyar Színház a látogatottság folytonos vissza- fejlődése miatt súlyos válsággal küzd. A deficit egyre nagyobb lesz. Talán emiatt volt szó ar­ról, hogy. a. színház társulatának egy része né­hány hétre átrándul Marosvásárhelyre és így' próbálja megosztani a terheket a két város ma- [ gvarsága között. Ez a terv azonban meghiúsult. Elsősorban amiatt, hogy Marosvásárhelyen nincs megfelelő színházterem és a Transsylva­nia mozivá átalakított nagyterméből — sajnos, ezt annakidején megjósoltuk — kiszorult a ma gyár színészet, mert szín társulat a mai rossz konjunktúra mellett képtelen megfizetni a meg­állapított magas terembért. A színház tehát to vább fog Kolozsváron vegetálni a szezon hátra­levő részében, tovább folytatja azt a szinte hő­sies munkát, amely újabb meg újabb áldozatok meghozatalával jár. A színházba manapság nem igen járnak az emberek, de annál többet beszélnek róla. Beszél­nünk kell tehát nekünk is erről a kérdésről és állapítsuk meg, hogy a kolozsvári Magyar Színház nem érdemli meg ezt a sorsot, amit egyrészt a mozi ijesztően fokozódó és egyre fé­lelmetesebb konkurenciájának, másrészt a gazdasági viszonyok rosszabbodásának köszön­het, Nem érdemli meg, mert társulata kisebb hibáktól eltekintve, igen jó, műsora is olyan, hogy nagyobb kifogásokat emelni ellene alig lehetne. Megpróbálkozott azzal, hogy lehozott Kolozsvárra egy kitűnő budapesti rendezőt, aki néhány klasszikus és modern darab beállításá­val próbált harcba menni a közönség közönyé­vel. Sajnos, kevés eredménnyel. A vezetőség munkakedve azóta sem csőkként. Forszírozott lendülettel premiert-premierre halmoz, a helyi írókat is szóhoz juttatta, s általában mindent megtesz, amit csak megtehet. Persze kritizálni lehet ezt a munkát, egyes tagok ellen, sőt a mű­sorterv ingadozó volta miatt is emelhetők kifo­gások, egészben véve azonban mégis azt a kon­zekvenciát kell levonnunk, hogy a színház töb­bet nyújt, mint amilyen támogatásban a közön­ség oldaláról része van. Szeretnék azonban a mai helyzet sivárságát valahogy megenyhiteni. Szeretnek a közönség érdeklődését felkelteni a színház iránt. Éppen ezért megnyitjuk hasábjainkat a közönség szá­mára: mondják el, mi az, amin korrigálni kel­lene, ami el tudná lióditani a közönség látogató kedvét a mozitól a. színház számára. írja meg a közönség, mit szeretne látni a színházban s ál­talában: mik a kifogásai? Hátha a közönség és sajtó együttes munkája lendíthetne a kolozsvári magyar színészet ügyén? (*) Egy „portyázó“ színigazgató nyilatko­zata. Levelet kaptunk Vig Ernő „portyázó“ színigazgatótól, aki egy múltkori cikkünkre vá­laszol részletesen. Elmondja mindenekelőtt, hogy tizenkét éves színészi mult után kapott koncessziót, amely január elsejéig szól azzal a meghatározással, hogy automatikusan hosszab­bítódik. Itt már mindjárt álljunk meg. Lelkiis- meretlenség egy színigazgatótól, hogy egy ilyen feltételes és „félidőre“ szóló koncesszióm úgy szervezkedik, hogy színészeinek egész esztendő­re szóló biztatást nyújt. A továbbiakban el­mondja Vig, hogy miután három hónapos „er­kölcsi“ sikere után nem tudta meghosszabbittat- ni a koncessziót, kénytelen volt társulatát fel­oszlatni, előzőleg azonban igyekezett tagjait Fe­hér Imre színtársulatánál elhelyezni. Tagadja azt, hogy „meglógott“ volna társulatától és re- habilitást kér. Büszkén állapítja meg, hogy ho­lott csakk kegyelemből átengedett, kis és rossz helyeken játszott, három hónap alatt 320.000 lejt fizetett ki a színészeknek, de beismeri, hogy végeredményben 30.000 lej kifizetésével adós maradt. Védelméül azt hozza fel, hogy ezt a tel­jesítményt is csak úgy tudta elérni, hogy váltó- adósságokba keverte magát. Azt hisszük, min­dent megirtunk, ami a nyilatkozatban fontos volt. Engedje meg azonban Vig Ernő nr, hogy álláspontunkat ezek után is fenntartsuk. Állás­pontunk pedig az, hogy a mai rettenetes gazda­sági viszonyok között egyáltalában nem volt szükség a színtársulatok halmozására. A szín­ház ma már nem konjunktúra sem az igazga­tók, sem a tagok számára. Annak idején meg­mondtuk, hogy egy megoldás van: szigorú ke rületi elhatárolás és a szinikerületek számának lecsökkentése. Ezzel szemben Vig ur és társai, mikor a koncessziók kiadása megtörtént, addig jártak a nyakára Kebreanu vezérigazgatónak, amig ilyen „portyázó“ engedélyeket ki könyörög tek. Erre szervezkedtek aztán úgy, mintha fő­nyereményt ütöttek volna meg és a sorshúzá­son egy esztendőn keresztül minden nap húzás­ra és jutalomra lehetne számítani. Az igazság az, hogy Vig ur is csak az üzlet reményében kezdett portyázgatni és — minden ellenkező ál­lítással szemben — az a gyanúnk, hogy nem a direktor ur, hanem színészei jártak rosszul. Ez­zel azt hisszük lezártuk ezt az egész polémiát. (*) Dr. Borbély István előadása Katona Jó­zsefről, az EIT előadássorozatának keretében. Az Erdélyi Irodalmi Társaság által rendezett és a magyar dráma fejlődéséről szóló előadásso­rozat keretében a harmadik előadást hétfőn es te negyed hét órai kezdettel dr. Borbély István' tartja Katona Józsefről, az unitárius kollégium dísztermében. A rendkívül nívósnak ígérkező előadásra felhívjuk a közönség figyelmét. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap délután fél 3 órakor: Cseregyerekek. (Operettrepriz, uj szereposztásban, uj betanulásban. 10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal. Ssz. 185.) Vasárnap délután fél 7 órakor: Ben Húr. (A világ- történelem legnagyobb filmdrámájának énekes, táncos, zenés színpadi változata. Másodszor. Rendes helyárak­kal. Ssz. 186.) Vasárnap este 9 órakor: Mágnás Miska, (10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal. Ssz. 187.) Hétfő fél 9: Cyrano de Bergerac. (10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal. Ssz. 188.) Kedd fél 9: Húshagyó keddi nagy kabaré. (Pezsgő- sorsolással. Anny Harvay tánemüvésznő vendégfellép­tével. Uj magánszámok, táncok, kupiék, tréfák, egyfel- vonásosok. 10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal. Bér­letszünetben. Ssz. 189.) Szerda fél 9: Az elcserélt ember. (Újdonság, először. 26. Premiérbérlet. Ssz. 190.) Csütörtök fél 9: Az elcserélt ember. (Újdonság, má­sodszor. 31. A. bérlet. Ssz. 191.) Péntek: Hivatalos színházi szünnap. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Vasárnap délelőtt 11 órakor: Matiné: Elfelejtett ar­cok. Filmregény, 8 felvonásban. A főszerepekben: Cliva Brook és Olga Baclanova. Burleszk, kísérő műsor. ilelyárak: 15 és 10 lej. Vasárnap délután 5 órakor utoljára: A vipera. Drá­ma 8 felvonásban. A főszerepekben: Fritz Kortner és Marlene Ditrich. Burleszk, kísérő műsor. Hely árak: 20 'cs 10 lej. Hétfőn 3, 5 és 7 órakor: „Odesszai spion". Orosz kémtörténet, 8 felvonásban és személyesen fellépnek: Ernestó és Arnoni zsonglőrök és erőmüvészek. Hely­árak: 20 és 10 lej. Kedden 3, 5 és 7 órakor: „Odesszai spion". Orosz kémtörténet, 8 felvonásban és személyesen fellépnek: Ernestó és Arnoni zsonglőrök és erőmüvészek. Hely­árak: 20 és 10 lej. Szerdán 3, 5 és 7 órakor: „Odesszai spion". Orosz kémtörténet, 8 felvonásban és személyesen fellépnek: Ernestó és Arnoni zsonglőrök és erőmüvészek. Hely­árak: 20 és 10 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents